Wide Screen
Image default
BRÉKING Kritikák

KRITIKA: A régi város

A régi városban egyszerre találjuk meg a drámát és a humort. Egyszerűen „emberi” filmet sikerült készíteni.

Ahogy megnéztem A régi város első előzetesét, tudtam, hogy teljesen más filmdrámával lesz dolgom, mint amihez hozzá vagyok szokva. Az első percektől átjött az, amit a rendező közölni szeretne az alkotással. A filmet az a Kenneth Lonergan rendezte, akire már 2002-ben felfigyeltünk, amikor besegített a Golden Globe-díjas New York bandái című film forgatókönyvébe. És most itt állunk egy olyan film előtt, amit a tervezés első percétől, ahogy felemelték a tollat, hogy papírra vigyék a forgatókönyvet, ahogy ezt a zseniálisan összeválogatott színészi gárdát kiválasztották, és aki a kamerák mögött ülve végig dirigálta a filmet. A nagyszerű zenékről már nem is beszélve, amelyek még inkább fokozzák a drámát, vagy éppen a humort a filmben. Igen, jól olvastad. A filmet hiába jegyzik drámaként, találunk benne humort is. És ezzel a rendező is tisztában volt. Valamivel enyhíteni kell a fájó részek után, nem engedheti, hogy a nézőteret szipogások és orrfújások zavarják meg.

A régi város abba a kategóriába tartozik, amit nem lehet elégszer megnézni. Többször kell látnod, hogy átéld a film minden részletét. Ha eddig még nem töprengtél el az életen, hogy mennyire nehéz, és kegyetlen olykor, akkor itt az ideje. Ebben most segítségedre lesz a mozi. Mindenki máshogyan fogja levonni a konklúziót, kortól függően. Teljesen máshogy fogja látni a filmet egy tizenéves vagy egy szülő. És akkor most kanyarodjunk is rá a film történetére, hogy jobban megértsük azt, miért annyira fontos, hogy ki nézi a filmet.

Főszereplőnk Lee (Casey Affleck), aki gondnokként dolgozik Bostonban. Szerényen éldegél a kis alagsori szobájában. Megcsinál mindent, eltúrja a havat, izzót cserél a lakóknak, és még akkor is őt hívják, ha nagy gond van a wc-vel. Teszi dolgát, nem vágyik semmire, elfogadja sorsát. Fapofával, mindenféle érzelem nélkül veszi tudomásul, ha valaki elmondja véleményét róla. De őt sem kell félteni, rezzenéstelenül közli véleményét. Az egyik nap telefont kap, Joe (Kyle Chandler) bátyja szíve feladta a küzdelmet, s eltávozott. Lee gyorsan a régi városba siet, hogy megtudjon többet testvére haláláról, és Patrick (Lucas Hedges) unokaöccse mellett legyen. Tudjátok mi mindennel jár egy ilyen tragédia, mi mindent kell elintézni, így tudja meg Lee az ügyvédnél, miszerint testvére végrendeletben fia, Patrick gyámságát Lee-re hagyta. Az első perctől érezni lehet, hogy szoros kötődés van Lee nagybácsi és a kamasz Patrick között, azonban a fiú hallani sem akar arról, hogy Bostonba költözzön Lee-hez – érezni lehetett a férfin, hogy a múltban valami történt a régi városban, s miért annyira hideg a város.

És most itt térjünk vissza egy korábbi bekezdésre, ahol arra utaltam, hogy szülőként mennyire fájdalmas lehet a film. Nem tudom leírni, hogy mit gondolhatnak majd a szülők, miután megnézték a filmet, és nem is szeretnék belegondolni hasonló történtekbe. Itt értettem meg, hogy Lee miért annyira idegen, miért annyira zárkózott, miért mutat annyira semmit – igen ez a legjobb szó rá, a színész tökéletesen adja elő ezt a fájdalmas múltú, gyötrődő férfit -, és az érzelmek miért tükrözik annyira jól Manchester régi városát. A város pont annyira hideg és ködös, mint Lee múltja. Egyedül a rendező és a narratíva segít nekünk, hogy jobban megértsük a főszereplők viselkedését, ugyanis nem csak egymással, de a nézőkkel is igen közömbösek, nem hajlandóak semmit sem elárulni a múltból. Pedig Lee régen sikeres volt, gyönyörű szép felesége volt, szerető lányai, Joe testvérével és Patrick-kel imádtak kihajózni, és pecázás közben sörözgetni a vízen.

Casey Affleck, Lucas Hedges, Kyle Chandler és Michelle Williams (Randi, Lee felesége) nem játszotta túl a szerepét, nem is ez a jó szó rá, hogy játszottak, ugyanis csak emberi módon mutatták be azt, hogy miként reagálnak a történtekre az emberek. Randi különösképpen erős karakter a filmben, habár nem sokat van képernyőn, mégis olyan erős érzelmeket közlő személye a filmnek, hogy ott azon a bizonyos jelenetben én is meghatódtam. Tökéletesen írja le Casey Afflek-et. Muszáj kiemelnünk Affleck-et, mert annyira szokványosan mutatja be karakterét, hogy az már nem is filmbe illő. – na ezt jól leírtam, filmbe illő, ez meg mit is jelent. De szerintem értitek, hogy mire akartam célozni. – Ha nem ezért, akkor nem tudom, hogy Casey Affleck miért kap Oscar-díjat.

VÉGSZÓ

Az egész film kitett magáért, ahogy a rendező és a színészek bemutatják a filmet, az első pillanattól kezdve beszippant, tökéletesen átéled a filmet, meghatódsz, a humoros és az egyszerre két csajjal kavaró Patrick-en elmosolyodsz. A zenei aláfestéseket nagyon eltalálták. A régi várost nem elég egyszer, kétszer, háromszor látnod, ezt többször is meg kell nézned, hogy felfogd, s megértsd a mondanivalóját.

A régi várost 2017. február 23-tól keressétek a magyar mozikban.

9.2

Történet

9.0/10

Színészek

9.5/10

Rendezés

9.5/10

Hangulat

9.0/10

Látvány

9.0/10

PRO

  • Drámai történet humorral keverve
  • Zseniális színészek, hibátlan rendezés

KONTRA

  • Találunk ilyet ennél a filmnél?

Még több a témában...

Újabb ígéretes hírek a Venom filmmel kapcsolatban

Kévés Bence Mihály

Igazi szörnyháborút látunk a Godzilla II – A szörnyek királya legújabb előzetesében

Kévés Bence Mihály

KRITIKA: Godzilla II – A szörnyek királya

Kévés Bence Mihály

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. Elfogad Tovább