KRITIKA: Sully – Csoda a Hudson folyón

Egy csodás történetfeldolgozás, egy csodás csattanóval a Hudson folyón.

Egy csodás történetfeldolgozás, egy csodás csattanóval a Hudson folyón.

Ki ne emlékezne a 2009-es év januárjára, mikor a csapból is az folyt, hogy New York-ban egy utasszállító kényszerleszállást hajtott végre a Hudson folyón. Mindenki felkapta a fejét, hogy ilyen megtörténhet, szó szoros értelemben csoda történt 2009. január 15-én Amerikában. Mind a 155 utas, és a teljes legénység szerencsés módon túlélte a nem mindennapi, és páratlan landolást. Hónapokon át ment a nyomozás, hogy egy madárraj hogyan sodorhatta veszélybe a gépet közvetlen a felszállás után, hiszen erre korábban még nem volt példa. Többen tették fel a kérdést, hogy vajon jó döntést hozott-e a pilóta és tisztje, vagy mind a 155 utas életét kockára tették azzal, hogy vízi landolást választották, holott kapott utasítást, hogy két közeli leszállópálya is várja a gépet. Nyomozást kezdett az NTSB, hogy kivizsgálják a körülményeket, hogy miért történhetett meg ez a baleset.

maxresdefault_mini

A film főszerepében Tom Hanks-et láthatjuk, aki Chesley „Sully” Sullenberger pilótát formálja meg a filmben. A színész remekül ráérzett az igaz történetek alapján készült filmekre, ahogy zseniális alakítást hozott a Phillips kapitányban, úgy itt is magabiztosság árad a karakterből. De akár az Apolló 13-at is idesorolhatnánk, ahol az űrben rekedt három asztronauta életét végül ő mentette meg. Sully, a kiegyensúlyozott pilóta, akinek családja mellett a repülés a mindene, most olyan nyomás alá kerül, amire még nem volt példa. A bölcs, és tapasztalt pilótát most azzal vádolják, hogy hibás döntést hozott, és ártatlan civilek életét kockáztatta a leszállással, miközben a világ hősként tiszteli. Tom Hanks csak pont annyit tesz a filmhez, amire szükség van, nem játssza túl a szerepét, egy érző, és megviselt családapa szerepét mutatja be a vásznon, akivel mindenki tud azonosulni, mindenki át tudja érezni fájdalmát. Ott van még a pilótafülkében a másodpilóta is, Jeff (Aaron Eckhart), aki mindvégig Sully mellett áll, egy percig sem kifogásolta a döntését. Mint ahogy a való életben is, úgy a filmben is fontos volt a kapitány és az első tiszt közötti kapcsolat, és ebből jelesre vizsgázott a két színész.

Mit érne egy igaz történet, ha nem vonnák be a túlélőket is a feldolgozásba. Todd Komarnicki forgatókönyvírót végig segítette Chesley Sullenberger, a(z) US Ariways 1549-es járat igazi kapitánya. Közösen alkották meg a film végső szkriptjét. Lehet sokan azt gondolták, hogy egy dokumentumfilmet kapunk, miben nem lesz érzelem, csak a vizsgálati eredményeket fogják boncolgatni, akik ezt gondolták, tévedtek. Azt lehet megfigyelni a filmen, mintha maguk is nézők lettek volna az alkotók (írók, rendező, producerek, szereplők), és csak pont azt adják vissza a filmben, amit egy hétköznapi filmszerető látni szeretne a vásznon. Nagyon jól ötvözték a filmben a drámát, az izgalmat és a hivatalos beszámolókat – 7 év az sok idő, és már sokan elfelejtették a megrázó eseményt, de most újra átélhetjük. New York város történelmét nem először pecsételték meg. Emlékezzünk csak az World Trade Center-es légikatasztrófára, amit egy nemzet több éven át nem tudott megemészteni, és feldolgozni. A rendező, mintha tiszteletét szeretné leróni a hősök előtt. Azt, hogy ilyen szerencsésen túlélte mindenki a Hudson folyón való landolást, nem csak a pilóta tapasztalatának, hanem minden New York-i polgár javára fel lehet írni. Ezt a film végén – az NTSB meghallgatásán – maga Sully mondja el a bizottságnak, hogy a leszállás a teljes csapat érdeme, melyben a gép legénysége, az utasok, a helyszínre siető mentőhajók, a partiőrség és a több száz New York-i rendőr, akik hősiesen állták a jeges víz megpróbáltatásait, csak hogy mentsék az embereket. Az egyenletben úgy nevezett X-változó tehát nem csak Sully-t jelenti, hanem mindenkit, aki 2009. január 15-én részt vett a mentésben.

3LzbpdocQIpV7bvhy5l56UNQXsS_mini

Clint Eastwood megszokott módon mutatja be a történetet, több szemszögből is, és több kifejlettből is megnézhetjük a film végét. Kijelenthetjük, hogy a rendező korunk egyik legnagyobb mestere a katonai, és „true story” néven beharangozott műveknek. Az Amerikai mesterlövésznél is megfigyelhettünk már, hogy milyen ügyesen, és jól keveri a drámát az idővel. Drámai színfoltja a filmnek, hogy a sok újságíró és felülegyelői meghallgatások révén már Sully is elbizonytalanodik, hogy valóban jól döntött-e, s nem kellett-e volna visszafordulnia LaGuardia-i, vagy Teterboro-i repülőtérre, még a felesége (Laura Linney) sem fogja fel, hogy majdnem elvesztette férjét. A film nem csak a főhősökre, hanem a magára a gépre is fókuszál, több pozícióból is megmutatják nekünk az Airbus A320-as gépet, és mindezt a lehető legjobb felvételekben. A film mellett szól még az IMAX-termek képi- és hanghatásai által nyújtott plusz löket is, amitől a néző még jobban át tudja élni a szerencsés kimenetelű tragédiát.

VÉGSZÓ

Clint Eastwood és Tom Hanks tökéletesen tartották kézben a botkormányt, és egy percre sem tétováztak, az Airbus által előírt protokollon hibátlanul mentek végig. A színészek kvalitását muszáj kiemelnünk, mert Tom Hanks magabiztossága példaértékű. Tökéletes feldolgozás, az elejétől a végéig élvezhető, és megindító a film. Jól adja vissza a film, hogy mire képes egy nemzet, ha összefogásról van szó, és együtt mindent képesek legyőzni.

Total
0
Shares
Previous Article

FRISSÍTVE! Először látható együtt Űrdongó, Hot Rod és Mark Wahlberg

Next Article

Bemutatták a Passengers film poszterét

Related Posts

Ne maradj le a hírekről, kövess minket a Facebook-on is!