Alig egy hónap és megjelenik végre az Assassin’s Creed Shadows. Az orgyilkos játékszéria történetének legmegosztóbb része lett, amelyet közel öt hónappal el is halasztottak a játék és a Ubisoft állapota miatt. A közbeszédet és a sajtót körbejárta a játék egyik főszereplője, az afrikai szamuráj Jaszuke és a Feudális Japán ábrázolásának kérdése a szoftverben. A kialakult vitát áthatotta a korszellem kultúrharca és jócskán elterelte a figyelmet a franchise-t sújtó sokkal nagyobb problémákról. Tizenhét éves története alatt az Assassin’s Creed számos alkalommal újult meg és váltott irányt, az utóbbi években viszont egyre jobban eltávolodott a saját alap történetétől, a jelenszál jelentősége csökkent és kicsit az identitását is elvesztette a franchise. Ennek alapján egy véleménycikkben járjuk körbe az Assassin’s Creed múltját, jelenét és arra is keressük a választ eddigi ismereteink szerint, hogy vajon az Assassin’s Creed Shadows képes lesz-e a visszavezetni a szériát a gyökereihez és újra megtalálni annak identitását?
Röviden:
- Márciusban jön az Assassin's Creed Shadows.
- Új korszakot indít el a szériában.
- Vajon miként térnek vissza az alapokhoz?
Marc-Alexis Côté, az Assassin’s Creed franchise producere és a Ubisoft alelnöke igyekezett tiszta vizet önteni a pohárba, amikor a BAFTA keretében 2024 novemberében negyven perces előadásban részletesen beszélt a széria múltjáról, jelenéről, jövőjéről és a mostani alapvető problémákról. A franchise már sok kihívással szembesült tizenhét éves története alatt és ezekről meglepően őszintén beszélt a producer. De mi az Assassin’s Creed? Mi ez a videójáték, amelyben orgyilkosok és templomosok harcát követjük különböző korokban?
Miről szól az Assassin’s Creed?
Az Assassin’s Creed 2007-ben indult útjára az azonos című első résszel. A történet szerint a modern kor embere egy Animus gép segítségével képes újraélni ősei életét a DNS-ünkben tárolt genetikai emlékekkel. Az első rész a 12. századi Keresztes háborúkba repített minket vissza, ahol Altair ibn-La Ahád bőrébe bújva élhettük át a Szentföldért vívott háborúkat. A történet középpontjában a történelemben is létező nizárita asszaszinok világába csöppenünk, ebbe a titkos muszlim testvériségbe, akik híresek voltak pontosan megtervezett orgyilkosságaikról.
Az ő ellenségeik a templomosok, egy szintén létező lovagrend, akik ugyancsak fontos szerepet játszottak ekkor a keresztény világban. E két titkos társaság áll a cselekmény középpontjában. A templomosok célja a világuralom, míg az asszaszinok ezt igyekeznek megakadályozni. Mindketten ősi ereklyéket kutatnak, úgynevezett Éden ereklyéket, amelyek természetfeletti erővel ruházzák fel viselőiket és akár irányíthatják is az emberiséget. Az ereklyéket egy ősi humanoid civilizáció tagjai, az Isuk hagyták hátra, akik a történet szerint megalkották az emberi fajt is.
A történet két idősíkon fut, a jelenben a templomosok modern fedőcége, az Abstergo keresi ezeket az ereklyéket az Animus segítségével a múlt emlékeiben. Míg a játékos ezeket az emlékeket éli át mintegy tényleges virtuális valóságban. Ez egy összeesküvésekre alapuló áltudományos sci-fi univerzum, amely izgalmas történelmi utazásra hívja a játékost. A széria hosszú története során megannyi új főhőst és kort ismerhettünk meg. Jártunk az itáliai reneszánszban, az amerikai függetlenségi háborúban, a karibi kalózok aranykorában, a francia forradalomban, az ókori Egyiptomban és Görögországban vagy a 9. századi viking hadjáratokban.
Ahogy Côté is fogalmazott: „az Assassin’s Creed az emberiség gazdag történelméből merít, amely lehetővé teszi számunkra különböző kultúrák, identitások és eszmék felfedezését.” Nem csak a múltból mesél el történeteket, hanem a jelenkor emberének is igyekszik értelmet adni ezáltal. A szériának ez volt a fő lényege, irányelve, amely aztán az évek során megannyit változott.
Az Assassin’s Creed nagy korszakai
Alapvetően a Ubisoft másik hasonló sikerszériája, a Prince of Persia spin-offjaként készült, annak motorjával és játékmenetével, de nagyon hamar önálló széria lett és túl is szárnyalta elődjét. Akkoriban egyedülálló és hatalmas technológiai ugrás volt, hogy a játékos egy nagy nyitott világban szabadon mászhatott fel bármelyik háztetőre és gyilkolhatta le az ellenfeleket. A lopakodós, falmászós, kardozós játékmenet alapjaiban határozta meg a franchise-t.
Côté szerint két nagyobb korszakra bonthatóak az Assassin’s Creed eddigi játékai. Az első periódus a 2007-es első résztől tart egészen a 2015-ös Assassin’s Creed Syndicate-ig. Ez a széria első nagy korszaka, vagy aranykora. A játékmenet itt végig az első részt tükrözte, némi finomítással, fejlődéssel. Ebbe tartozik Altaïr története, Ezio trilógiája, a Kenway saga és a Beavatott Duológia (Unity és Syndicate részek). Ez kilenc nagy játékot jelentett és megannyi kisebb spin-offot, könyvet, képregényt. A legsikeresebbek egyértelműen Ezio részei és a Black Flag volt. Utóbbinál kezdtek egyértelműen eltérni a megszokott narratívától és egy nagyon népszerű, populáris korba áthelyezni a franchise-t, mint a kalózkodás a Karib-tengeren. A Black Flag sikere mutatja, hogy ez működhet, bár az inkább volt egy kalózos játék, mintsem Assassin’s Creed, a játékmenet és a narratíva alapjaiban hűek maradtak a korábbi részekhez.
A széria első nagy bukását a 2014-es Assassin’s Creed Unity jelentette, amely az új grafikus motor hibái miatt nagyon rossz állapotban jelent meg. Tekintve, hogy a történet a francia forradalomban játszódott és a Ubisoft egy francia vállalat, a bukás óriási szöget ütött a renoméjukban. A Syndicate-nél ugyan két főszereplőt irányíthattunk egyszerre, de érezhetően kifulladt a széria, mind történetben, mind a megszokott játékmenetben. 2016-ban egy év pihenőre került az addig évente megjelenő sorozat. Egy mozifilmet kapott, amely ugyan sajátos módon szőtte tovább és értelmezte a történetet, mégsem sikerült jól megcsinálniuk és megbukott a mozipénztáraknál.
A második periódus 2017-ben indult el az Assassin’s Creed Origins játékkal. Ez egy komolyabb reboot volt. A történet a távoli múltba repült vissza, hátrahagyva az asszaszinokat és templomosokat és inkább az ő elődszervezeteik, a Rejtőzködők és az Ősök Rendje konfliktusáról, kialakulásáról szólt. A játékmenet alapjaiban megváltozott. Kevésbé lett hangsúlyos a lopakodás, soulslike szerű harcok és szerepjátékos elemek kerültek be, így az egész elmozdult egy akció-RPG irányba. A karakter is sokkal jobban testreszabható, szintezhető lett, ahogy egy nagyon hatalmas nyitott világot is kaptunk több kisebb-nagyobb településsel, változó környezettel.
Mindez csak tovább folytatódott a 2018-as Assassin’s Creed Odyssey résszel, amelyben már válaszható főhős és párbeszédopciók is megjelentek, a történet is befolyásolható lett a döntéseinkkel tovább haladva a szerepjátékos úton. Ennek csúcsa pedig a 2020-as Assassin’s Creed Valhalla lett, amely egyúttal a széria legsikeresebb része is lett. A játék egyre jobban hasonlított egy live service open world RPG-re, mintsem a megszokott lopakodós, orgyilkos játékra. A három játék főszereplői sem voltak asszaszinok, csupán egy-egy nagyon népszerű és populáris korszakba helyezett harcosok. A harmadik periódust pedig most az Assassin’s Creed Shadows indítaná el.
A veterán rajongókat egyre inkább megosztotta a Ubisoft váltása, többen nehezményezték az RPG erőltetését, az egyre jobban elnyújtott történetet és a loot túlhasználását, miközben a valódi konfliktus és főként a jelenszál teljesen jelentőségét vesztették. Ezen némileg igyekezett javítani a 2023-as Assassin’s Creed Mirage, amely visszatért a széria gyökereihez, de a jelenszál abból teljesen kimaradt. Holott az első periódusban ez adta a történet és a cselekmény gerincét.
A jelenszál jelentősége és kihívásai
Côté elmondása szerint az Assassin’s Creed szíve az Animus és Desmond Miles története volt. Való igaz, hogy a történet középpontjában az Animus gép áll, hiszen ennek a segítségével éljük újra az őseink emlékét. Ebben pedig Desmond volt a kulcsfigura. Az első résztől kezdve ő volt az, akit elrabolt az Abstergo, hogy az Animusszal kutassanak őse, Altair emlékeiben. Desmondot kiszabadították az asszaszinok és onnantól nekik dolgozott.
Öt játékon keresztül követtük Desmond és kis csapatának kalandjait, ahogy Altair után Ezio és Connor emlékeit is végigjártuk. Ezalatt Desmond igazi asszaszinná és hőssé is vált, megkerülhetetlen lett, hiszen az ő személye és a jelenszál kötötték össze az egyes részeket, a különböző karaktereket és korokat. Desmond azonban hősi halált halt az Assassin’s Creed III végén, hogy megakadályozza az egész bolygót elpusztítandó napkitörést.
Côté elmondta, hogy Desmond halála komoly kreatív kihívást jelentett a fejlesztőknek és a franchise-nak. Bár utána is fontos volt a jelenszál, jól azonosítható főszereplő hiányában egyre inkább jelentőségét vesztette. Côté beismerte, hogy a jelenszál Desmond után egyre inkább másodlagossá vált mind a kritikusoknak, mind a játékosoknak. Több érdekes sztorit vezettek fel, de sokszor abban merült ki, hogy az Abstergoba beépülő asszaszinok valamilyen újabb Éden ereklye után kutatnak, egyre kevésbé érződött fontosnak.
Pedig a játékok mellett a könyvek és képregények folyamatosan igyekeztek ezt kibővíteni, ahogy a mozifilm is fontos állomás volt ebből a szempontból. Mert igen, a film távolról sem volt jó, de ott válaszokat kaptunk olyan kérdésekre, hogy a templomosok számára az Éden ereklyék már nem a legfontosabbak, mert az évezredek alatt az emberi társadalmak a biztonság, a jólét és a technológia rabjai lettek.
Ugyan az Assassin’s Creed Origins bevezette Layla Hassan karakterét, aki Desmond után ismét egy fontos modern kori főszereplő lett, mégsem vált akkora főszereplővé. Layla hasonló utat járt be kicsit, mint Desmond, az Odyssey és Valhalla részekben is komolyabb szerepe volt. Viszont ezekben a játékokban ugyancsak nagyon másodlagosnak érződött az ő története. Ahogy az is elmondható, hogy az évek alatt olyan kiterjedt lett a lore, hogy az újonnan belépőknek is nehezebb lett felvenni a fonalat, így érthető, hogy nem fárasztották azzal a játékosokat, hogy mi történt a korábbi tíz játékban a modern korban. Côté mindenesetre megerősítette, hogy az Assassin’s Creed Shadows-ban ismét fontos lesz a jelenkori történet.
„A jelenszál értelmes kontrasztot fog rajzolni a múlt és a jelen között. Célunk, hogy helyreállítsuk azt az egyensúlyt, amely egykor a franchise-t jellemezte, és segítsünk az embereknek átérezni a történelem eme szédületét. A modernkori történet az emlékezet, az identitás és az autonómia mélyebb témáit járja körül, azt, hogy a múlt hogyan formál bennünket, és hogyan befolyásolhatja a jövőnket a múlt ellenőrzése.”
„Ezek a témák lehetővé teszik a csapat számára, hogy elgondolkodjon olyan kortárs kérdéseken, mint a szabadság és az ellenőrzés, a tudás hatalma, valamint az egyéniség és a konformitás közötti feszültség. Az Assassin’s Creed Shadows megalapozza ezt a narratív fejlődést, amely az elkövetkező években tovább fog nőni” – mondta Côté.
Miként javíthat az Assassin’s Creed Shadows a helyzeten?
Óriási súly nehezedik a márciusban érkező Assassin’s Creed Shadowsra. Talán még ekkora nyomás egyik korábbi játékon sem volt. Nemcsak azért, mert ennek a bevételei kéne, hogy kirángassák a Ubisoftot a csődből, de az utóbbi évek különböző próbálkozásai után valahogy vissza kéne vezetnie a franchise-t a gyökereihez is.
Láthatóan vannak erre törekvések. A játék ugyan tovább viszi az utóbbi részekben megkezdett és kidolgozott szerepjátékos vonalat, ám láthatóan visszakanyarodik az alapokhoz is. Az elődszervezetek után most közel tíz év után ismét a jól megszokott asszaszinoké és templomosoké a főszerep. Egyúttal megannyi jól ismert és rég elfeledett játékelem tér vissza.
A Ubisoft a marketingben kihangsúlyozta a Feudális Japánt és a nyitott világ újításait emelte ki, de közben végig homály fedi, hogy mégis mi lehet a modern kori történetben. A játék megjelenésével indul el az Animus Hub nevű új platform, amely egyszerre lesz egy közös platformja az új játékoknak, de egy tudástára is a franchise-nak, némi extrákkal az aktuális részhez. Lehet, hogy ilyen interaktív módon építenék fel a jelenszálat, amely újszerű és jövőbe mutató próbálkozás. A cél láthatóan az, hogy visszatérjenek a széria fő témájához, identitásához, de közben kijelöljék az elkövetkezendő évek, évtizedek irányát is. Játék pedig van tervben bőven már most. Reméljük, hogy sikerül.
A cikksorozat további részeiben bemutatjuk az asszaszinokat, a templomosokat, beszélünk az Animusról, az Isuról és arról is, hogy mi történt eddig a jelenszálban.
Szólj hozzá!