Az utóbbi években a kémtörténetek műfaja eléggé kiüresedett – a legtöbb új film egy sablonos receptet követ, és könnyen feledésbe merül. 2025 viszont jól indult a műfajban Steven Soderbergh Fekete táska című filmjének kritikai sikerével. A sok halasztás után azonban elég alacsonyak voltak az elvárások Az amatőr kapcsán, főleg miután az előzetesek sablonos akciójeleneteket és unalmas alakításokat sejtettek, ugyanakkor várakozás előzte meg a főszereplőt betöltő Rami Malek neve miatt. Nagy meglepetésre azonban James Hawes, a brit tévés rendező (Slow Horses, Fekete tükör, Penny Dreadful) felülírta az elvárásokat. Azoknak, akik adnak egy esélyt a filmnek, ez a film egyre jobb és jobb lesz egészen a végéig.
Charles Heller (Rami Malek) egy CIA-kódtörő, aki a Langley-ben található George Bush Hírszerző Központ mélyén dolgozik. Egy londoni utazás során feleségét, Sarah-t (Rachel Brosnahan) terroristák ejtik túszul – és sajnos áldozatul is esik. Amikor Charles rájön, hogy a felettesei nem fognak igazságot szolgáltatni, úgy dönt, saját kezébe veszi az ügyet. Egy titokzatos „Inquiline” néven ismert kapcsolat révén terhelő dokumentumokat szerez titkos CIA-akciókról, majd ezzel zsarolja meg Alex Moore helyettes igazgatót (Holt McCallany) és Caleb Horowitzot (Danny Sapani), hogy megszerezze a bosszújához szükséges eszközöket.
Egy CIA-kiképzőtáborban Robert Henderson (Laurence Fishburne) felügyelete alatt Charles hamar bizonyítja, hogy sokkal inkább pszichológiai, mint fizikai fegyverei vannak. Agya az igazi fegyvere, és ezzel indul világkörüli vadászatra, hogy egyedi csapdákba csalja a célpontjait. Az alapot Robert Littell 1981-es regénye adja, és ez a macska-egér játékos kémsztori már önmagában is különlegessé teszi a filmet a mostani kémtörténetek között. A forgatókönyvírók, Ken Nolan (A Sólyom végveszélyben) és Gary Spinelli (Barry Seal: A beszállító) ráadásul egy sötét humorral átitatott stílust is adtak a filmhez, ahogy Charles ravaszul mindig egy lépéssel a CIA előtt jár.
Persze Az amatőr sem hibátlan: főleg a forgatókönyv logikai bakijai húzzák vissza, például amikor Charles látszólag gond nélkül ugrál országok között anélkül, hogy a menekülést vagy az utazást megmagyaráznák. Ugyanez a kapkodás érezhető az idő múlásában is, különösen az első felvonásban. Noha Charles felesége elvesztése a fő motivációja, a film nem ad elég időt arra, hogy ezt igazán átérezzük. Ehelyett kapunk egy gyenge sírós jelenetet, amikor Charles visszakapja Sarah bőröndjét – de igazán nem látjuk, hogy érzelmileg mennyire törik meg felesége elvesztése hírére. Ez pedig nemcsak az elején, hanem az egész bosszútörténet során gyengíti a hatást, mert főszereplőnk tetteinek ezzel súlyát veszti. Rami Malek remekül hozza a technikához értő antihős karakterét – mint annak idején a Mr. Robot című sorozatban –, de a gyász és bűntudat súlyát nem igazán tudja hitelesen átadni.
Rachel Brosnahan (Superman) és Jon Bernthal (A könyvelő 2) sajnos szinte alig kap szerepet. A karaktereik sokkal többet adhattak volna a történet érzelmi súlyához, de inkább csak rövid villanásokra bukkannak fel, megtörve ezzel a film addigi lendületét. Laurence Fishburne is kevesebb szerepet kapott, mint azt a reklámkampány sugallta: karaktere, Henderson, csak a kiképzőjelenetek során bukkan fel, és utána lényegében eltűnik – pedig sokkal izgalmasabb lett volna, ha ő is részt vesz a Charles utáni hajszában.
VERDIKT
Elmondható, hogy Az amatőr nem hibátlan, de ennek ellenére könnyed szórakozást kínál abban a két órában. Különösen az utóbbi időben ritka az olyan kémtörténet, ami nem esik abba a hibába, hogy túlerőltetett poénkodással vagy követhetetlen akciójelenetekkel próbálja feldobni a sablonos és gyakran vontatottá vált narratívát. Bár ez a mozifilm sem tökéletes, végig fenntartja a feszültséget – és ez önmagában is elég ahhoz, hogy kiemelkedjen a középszerű mezőnyből.
Szólj hozzá!