TESZT: Hyrule Warriors: Age of Calamity

Szükség van néhány hősre.

A The Legend of Zelda franchise már hosszú évekkel ezelőtt elérte azt a státuszt, hogy ne kelljen bemutatni a szériát egy új epizód érkezésekor. A legújabb eset azonban igényelni fog kisebb magyarázatot, ugyanis nem egy klasszikus értelemben vett Zelda címről beszélünk. Az utóbbi időben egészen sok helyen láthattuk Linket és társait, ugyanis tiszteletüket tették a Super Smash Bros. Ultimate-ben, illetve a Cadence of Hyrule is erősen kötődik a legendás sorozathoz, most pedig egy másik mellékág, a Hyrule Warriors gazdagodott egy folytatással. Az Age of Calamity alcímet viselő játék a legutóbbi klasszikus darab történetét egészíti ki, méghozzá olyan módon, amit nem egyhamar fogunk elfelejteni.

A The Legend of Zelda: Breath of The Wild minden számottevő listán szerepel a generáció legjobb címei között, és teszi ezt teljes joggal. A Nintendo új irányt jelölt ki ugyan a sorozatnak a 2017-es epizóddal, de mindent megtartott a klasszikus értékekből. Az önmagában is rendkívül hosszú történet később két kiegészítővel bővült, majd láthattunk egy kisebb részletet a belengetett folytatásból is. Ilyen körülmények között kevesen számítottunk rá, hogy még a második rész előtt bővülni fog a játék világa, márpedig a Hyrule Warriors: Age of Calamity épp a legendás RPG előzményeit meséli el.

Kereken száz évvel járunk a történet kezdete előtt, Hyrule királysága pedig épp háborúban áll. Calamity Ganon seregei az egész birodalmat megszállták, és a teljes megsemmisülés veszélye fenyegeti az egykor békés föld lakóit. Az irányítást egy tehetséges lovag, Link fölött vesszük át (talán ismerős lehet a neve), akinek fő feladata a megszálló erők visszaverése és Zelda hercegnő védelmezése lesz. Habár a főhősnek természetesen Linket kell tekintenünk, a sorozat szereplőinek meglehetősen impozáns listáját irányíthatjuk, erről még lesz szó a későbbiekben. A Hyrule Warriors egy meglehetősen furcsa elegye a Zelda világának és a Dynasty Warriors játékmenetének, azaz az ismert szereplők és helyszínek ellenére egy kalandjátékoktól erősen eltérő, hack ‘n slash formulát alkalmaz. Elsőre szokatlan lehet ugyan a felállás, de kifejezetten jól sült el, az ellenfelek magas száma és az akciódús gameplay remekül szemlélteti, mekkora háborút is kellett átélnie a királyságnak.

Az igazság az, hogy egy kaszabolásra kihegyezett címtől nem vár az ember túlzottan mély történetet, főleg úgy, hogy köztudott, hová fog kifutni. Szerencsére az Age of Calamity teljes mértékben rám cáfolt ebben, ugyanis nagyon komolyan vették a fejlesztők a narratívát. Több órányi, szinkronizált és rendkívül igényes átvezető videót, és egy egészen fordulatos, az alapjátékot jelentősen bővítő sztorit kaptunk, amelynek teljesítése sietős tempóban is legalább 15 órát igényel. Az a tény pedig, hogy az előre ismert végkifejlet ellenére végig izgalmas tud maradni, egy egészen különleges érdem.

Egészen korán a kezünkbe adja a játék Hyrule térképét, ahol különböző, megtekintésre érdemes helyeket és kisebb csatákat jelölhetünk ki, amelyekkel akár a duplájára is kitolható a játékidő. Azt azonban erős túlzás lenne mondani, hogy ezek a melléktevékenységek felérnek a főküldetések szintjére. Az apróbb harcok hamar repetitívvé válnak, a többi teendő pedig nem ad hozzá jelentősen az élményhez. Szerezhetünk ugyan pár hasznos holmit és fegyvert a teljesítésükkel, de nem érdemes túl sok időt szánni rájuk. A fő szálat követve épp elég izgalomban lesz részünk, a 100%-ra hajtva viszont előbb-utóbb unalomba fullad a formula.

A játék egyik legfontosabb eleme a harcrendszer, ugyanis időnk nagy részében a megszálló erők seregeit fogjuk aprítani. Az alapvető támadásokon kívül operálhatunk még távolsági fegyverekkel, varázslatokkal és eldobható eszközökkel is. Minden karakter rendelkezik saját, különleges képességgel, amelyet kellő ellenfél legyőzése után hívhatunk elő. Ezt azonban nem nehéz összehozni, ugyanis rekordszámú ellenlábassal kell megküzdenünk minden komolyabb csatában, egészen elvetemült kombókat generálva és természetfeletti erőről tanúbizonyságot téve. Ez azonban pont annyira lehet izgalmas, mint ijesztő. Nekem kifejezetten kedvemre való volt ez a nagy létszámú háború, azonban abszolút érthető, ha valakinek ez a tempó és az ellenfelek magas száma már kissé túlzónak hat. El kell ismerni, néhol kaotikussá válik a harc, és ha nem váltogatjuk szorgosan a képességeinket, hamar önismétlővé is, de ez mindig is jellemző volt a Dynasty/Hyrule Warriors formulára, szóval inkább sajátosságnak mondanám, nem feltétlenül hibának.

A játék helyszínei kissé csalóka összképet alkotnak. Több, különböző terepviszonyokkal rendelkező területen fogunk járni a történet során, és ez kellő változatosságot is biztosít, azonban az alapvetően nyílt világ ellenére erősen köti a kezünket. A csataterek nyitottak ugyan, és elkalandozhatunk olyan pontokra, ahol nem közvetlenül a sztorit követjük, de erősen limitáltak a lehetőségeink a felfedezést illetően. Nincs is ezzel nagy gond, alapvetően jóval lineárisabb ugyanis a játék, mint az alapmű, inkább csak a felemás látszat mutat rosszul.

A korábban említett megoldás, miszerint több hős bőrébe is bújhatunk a történet során, remek döntésnek bizonyult. Tíznél is több karaktert lesz lehetőségünk irányítani, akik között szép számmal akadnak olyan izgalmas szereplők, mint Urbosa, és nagy kedvencek is, mint (az egyébként rendkívül erős) Impa. Egészen elegánsan sikerült balanszolni a karakterek szerepeltetését, és mivel mindegyikük egyedi fegyverkészlettel és különleges képességgel rendelkezik, minden alkalommal üdítő élményt jelent a váltás. Természetesen Linket és Zeldát fogjuk a legtöbbször vezérelni, de ez így is van rendjén.

Az ellenfeleket tekintve a végletekig elmentek a fejlesztők, ugyanis a szokatlanul magas létszám ellenére minden gonosztevő részletekbe menően kidolgozásra került. Az alapjátékot ismerő közönség sok régi ismerőssel fog találkozni, és megnyugtató érzés, hogy itt nem vetnek véget az életünknek egyetlen ütéssel. A játék egyik legnagyobb erősségét a bossharcok jelentik, amik egészen kivételes minőséget képviselnek. Szerencsére egészen sok van belőlük, még ha a többség csak minibossnak minősül is.

Látványvilágát tekintve a játék egészen magasra tette a lécet. Egy az egyben kölcsönzi a Breath of The Wild stílusát, polírozva és még részletesebben, és a végeredmény szédületesen néz ki. Sajnálatos módon, a Switch limitált hardvere kissé ront az összképen. Gyakran fordult elő, hogy a képfrissítési ráta erősen lecsökkent, főleg a nagy létszámú csaták idején, és ezekből ugyebár nem szenved hiányt a játék. A helyzet azért szomorú, mert valószínűleg nem a fejlesztőkön múlt a dolog, szimplán kevés egy ilyen grandiózus címhez a hibrid konzol, és sajnos nem ez az első cím, ahol lemondásokra kényszerülünk emiatt. Ha már szóba jött a hardver: ha tehetitek, mindenképpen Pro Controller használatával vágjatok bele a kalandba, nagyban megkönnyíti ugyanis a dolgotokat.

A hangok hozzák a franchise szokásos színvonalát, mind háttérzenék, mind hangeffektek terén. A csatajelenetek alatti feszült dallamok új szintre emelik az izgalmakat, kifejezetten a bossharcok esetén. Különösen üdítő a szinkron léte, ugyanis a Breath of The Wild egyik legdühítőbb tulajdonsága a szövegablakos párbeszédmodell volt. A szinkronhangokat nem minden karakter esetén sikerült a legjobban belőni, de így is nagyban hozzáad az élményhez.

VÉGSZÓ

A Hyrule Warriors: Age of Calamity egy egészen különleges játék. Egyszerre vérbeli, minden elemében hű Zelda cím, és egy olyan alkotás is, amely nem is állhatna messzebb a szériától. Egy hack ’n slash alkotásnak nem feltétlenül kéne működnie egy ilyen felállásban, de akármilyen vakmerő volt is az ötlet, remekül sült el. Lehetne kicsivel hosszabb, néhol kissé kaotikus és szereti korlátozni a játékost, de egy magával ragadó, grandiózus élmény, ami nagyban segít átvészelni a várakozást a bejelentett folytatásig. Az egyetlen oka annak, hogy nem tudom mindenkinek ajánlani, a tény, hogy a Breath of The Wild rajongóinak szól. A rengeteg utalás, kikacsintás, közönségkedvenc karakter teszi igazán naggyá az élvezeti faktort, így aki előismeret nélkül ugrik bele az eseményekbe, kissé elveszve érezheti magát. Amennyiben tehát rajongtok Linkért és barátaiért, nem lőhettek mellé, ha pedig idegen nektek a széria, először a Nintendo eShopban elérhető ingyenes demó verzió kipróbálását javasolnám, tökéletesen lefesti, mire érdemes számítani.

A Hyrule Warriors: Age of Calamity kizárólag Nintendo Switch platformon elérhető.

Total
0
Shares
Previous Article

Ilyen lesz a Cyberpunk 2077 magyarul

Next Article
Batman

George Clooney állítása szerint még csak meg sem keresték azzal a lehetőséggel, hogy újra Batman legyen a The Flash-filmben

Related Posts

Ne maradj le a hírekről, kövess minket a Facebook-on is!