Végre választ kaptunk arra a kérdésre is, hogy miért épült meg a kínai fal, mi célt szolgált a múltban.
Mikor megtudtam, hogy a film alig lesz több, mint száz perc, kicsit aggódni kezdtem, hogy miként fogják ezt az oly régre visszanyúló történetet bemutatni, azonban rém egyszerű minden a filmben. A mendemondák szerint hajdan azért húzták fel az 5500 mérföld hosszú kőfalat, hogy megvédjék a várost egy titokzatos ellenségtől – több elmélet is született már a kínai kultúrában, amelyből most egyet meg is filmesítettek. Yimou Zhang rendező nem sokat agyalt azon, hogy miként vezessék fel a történetet, hiszen rögtön egy harc kellős közepébe csöppenünk, de egy percig sem éreztük kellemetlenül magunkat, erősen fogja kezünket a film, és vezet előre. Hogy őszinte legyek, a rövidségétől sokkal jobb lett a film, mintha több tíz perces felvezetésben barangolhattuk volna be a keletet.
Megtudjuk a film elején, hogy a két jóbarát azért érkezett Kínába, hogy megkaparintsák a fekete por néven ismert anyagot – értsd úgy, hogy lőport -, mely akkor hatalmas fegyvernek számított, de a „fegyver” keresése közben valami egészen másba botlottak. Ahogy nekünk, úgy a főhősöknek is, William-nek (Matt Damon) és Pero Tovar-nak (Pedro Pascal) leesett az álla, mikor megpillantották a puszta közepén a hatalmas kőépítményt, azt az óriási felsorakoztatott haderőt, katonákat, fegyvereseket, már-már grandiózus méreteket öltő dolgokat. Egyből felmerült bennük a kérdés, mit óvnak, mit akarnak távol tartani egy ekkora fallal. A Névtelen Seregtől megtudjuk, hogy hatvan évente szörnyű fenevaddal kell szembeszállniuk, szörnyek hada ostromolja a falat.
A mozin csöppet sem lehet érezni azt, hogy hollywoodi alkotásokhoz képest kevesebb költségvetéssel dolgozott a film, itt tényleg bármerre is nézünk a nagyságon van a hangsúly. Persze, ha figyelmesen nézzük a filmet, kiszúrhatunk olyan részeket, melyek nem illenek bele, pontosabban sokkal figyelmesebb munkát is szentelhettek volna neki. Az egyik ilyen ellem, ami nekem nagyon szemet szúrt a szörnyek ábrázolása volt. Falkában igazán menő – meglepő módon itt is a nagyságon van a hangsúly -, ámbár mikor közelről és egyetlen szörny van nagytotálban, akkor előjönnek azok az apróságok, melyeket egy nagy horderejű film nem engedhetne meg magának. Ezt a kis malőrt leszámítva a film egyben van, a szereplők, a díszletek csodálatosak, egyszóval remekül kóstolhatunk bele a távolkelet régi kultúrájába, még ha nem is pont így történt, ahogy azt a filmből megismerhettük.
Kétség sem férhet ahhoz, hogy Kínához tartozó Legendary Studios Hollywood babérjaira törne, és a tavaly bemutatott Warcraft csak a kezdet volt. Nem kell félnünk, hogy a filmipar megváltozik, és egy eddig ismeretlen, olykor távolinak tűnő kultúrába csöppenünk, hiszen a most bemutatott A Nagy Fal filmben is bőségesen akadnak tengerentúli morzsák. Elég megemlítenünk Matt Damon, Pedro Pascal és Willem Dafoe nevét, akik korunk legkiemelkedőbb színészei, és akik lazán beleolvadtak a helyi kultúrába, mintha észre sem vették volna, hogy idegen földre csöppentek. Persze mivel egy kínai kezekben lévő cégről beszélünk, jutott szerep a kínai feltörekvő színészeknek is, vagy akár a direktori stábnak is, akik együttesen tettek ki magukért.
VÉGSZÓ
Koránt sem akkora nagy falat a film, mint elsőre gondoltuk, de kissé fura lehet utána a szájízünk. A filmben zseniálisak az effektek, az, ahogyan bemutatják a mitológiát, a megvalósítása annak, hogy jobban el tudjuk képzelni a milliárdos országot, ahol minden a gigászi dolgokról szolnak. Egyszó mint száz, a kisebb hibákat leszámítva remek film lett.
Szólj hozzá!