KRITIKA: Kubo és a varázshúrok

Öröm és boldogság, hogy nem temetjük még a stop-motion technológiát, van élet CGI nélkül is.

A Laika stúdió visszatért, több szempontból is maradandót alkotott új mesefilmjével.

A mese mind látványban, mind történetben remek mű. Már rögtön az elején el kell mondanunk, hogy a Laika stúdió zseniális dolgot húzott elő, és ha azt néznünk, hogy milyen összetett és hangulatos filmeket láttunk idén, akkor ez az egyik legjobb mozifilm/mesefilm, amit megnézhetünk 2016-ban. A történet annyira ismerős, és egyszerű, mesés, pont úgy, ahogy a mesekönyvekben és a mendemondákban annyiszor hallhattuk. Ettől olyan erős, és varázslatos a Kubo története, mert egyszerre tudnak a gyerekek és a felnőttek is érvényesülni a főhőssel, beleélhetik magukat, mintha maguk is a mesében lennének.

KUBO AND THE TWO STRINGS

Drámával indít a mesefilm, egy anya a zord és gonosz tengeren van, a hullámok csapnak a magasba, melynek következtében a vízbe esik, s egy sziklához veri fejét. Sokan, köztük én is felkaptam a fejem, hogy már az elején így indítottak, ilyen hangvétellel, mi lesz itt még a későbbi cselekményekben. Ezután jött csak a fordulat, kiderült, hogy a nő nem volt egyedül, hiszen vele volt a gyereke is. Kitalálhatjátok, nem árulunk zsákbamacskát, ő Kubo, az erővel felfűtött, kíváncsi, és mindig segítőkész kisfiú, a mese egyik főhőse. Kubo édesanyját valami gyötri, bántja, nem tud túlenni rajta, és ezt a fiú is érzi, így amiben tudja, segíti anyját. Ő végez mindent, pátyolgatja édesanyját, főz-mos rá, cserébe varázslatos origami meséket mond Kubo-nak az anyukája. Ezek a mesék nem kitalált történetek, életük történetét meséli el a kisfiúnak az anyuka, ebből tudjuk meg, hogy mi történt a családdal, ki a gonosz, és mennyire nagy szeretet lakozik bennük. Kubo napjait a közeli faluban tölti, ahol varázshúrokkal mesél a lakosoknak, de egy szabályt be kell tartania: Még naplemente előtt haza kell érni, különben gonosz nagyapja, a Holdkirály és a két rút nagynénje meglátja, és megtudják hol van a kisfiú. Előlük menekülnek, nem találhatnak rá, mert elveszik Kubo másik szemét is. A gond ott kezdődik, hogy főhősünk egyik nap sokáig marad, magával ragadja a falu, leszáll az éj, és ez nagyon rosszat jelent a kis Kubo-nak. Kezdetét veszi a kaland, ami az életért folyik, és melyben két társat is kap főhősünk, egy majmot és egy bogarat.

KUBO AND THE TWO STRINGS

A mese végig arról szól, hogy mindenki követ el hibákat, amiért felelnünk kell. Kubo a mese elején rögtön megszegi a szabályt: nem ér haza időben, ezért a Holdkirály meglátja. De hát istenem, kisgyerekként ki nem követett el hibákat, ki választotta mindig a helyes, és rövidebb utat, hogy elérje a célját? A látványvilága egyszerű, de nagyszerű, és ezzel azonnal megfogja a gyerekeket, a történettel pedig a felnőtteket, akik a gondos szülőkkel tudnak azonosulni. Az sem véletlen, hogy mindig párban állnak a dolgok, egy pár varázshúr, az apa-anya, a jó-rossz és az élet-halál kapcsolata.

A Laike-tól Travis Knight hihetetlen nagy odafigyeléssel készítette el ezt a mesefilmet. Látszik a rendezőn, hogy élvezte a munkát, nem csak a rendezői székbe éli bele magát, hanem a mesébe is, és mint egy mesemondó, úgy meséli el a nézőnek Kubo történetét a keleti kultúrával ötvözve. Igen, nagy hatással volt a távol-keleti kultusz, az origami hazája, amik a mesében életre is kelnek, ha Kubo elkezd játszani a húrokkal, Majom, akinek szerepe jóval több, mint elsőre látszik, és Bogár, aki az első nindzsabogár címet máris kiérdemelte. Legaprólékosabb technológiákkal vették fel a mesét, amit lehetett ők megépítették, és nem bízták az ügyes CGI-effektekre, inkább a jól bevált bábokra és a stop-motion-ra hagyatkoztak. (Tényleg képkockánként vették fel!) A stáblista elején erről egy rövid kis videót is látni, hogy mennyire kemény munka így elkészíteni egy filmet – érdemes megvárni, és nem kirohanni a teremből.

KUBO AND THE TWO STRINGS

Kubo, a kíváncsi, aki a történet végére érti csak meg igazán, hogy mi miért történt. Hibája miatt új szereplőkkel találkozhatunk, így ismerjük meg Majmot és Nindzsabogarat. Majom a szigorú, keveset beszélő, humorizáló játékos, aki életét áldozná, csakhogy megmentse Kubo-t. Bogár, aki harcos, de ősi harcművészete mellett humora sokkal veszélyesebb. Szórakoztató színfoltja volt a mesének, és az egyik meghatározó karaktere a történetnek. Az iker és kissé Voldemort-os beütést kapott nagynénik, akik szó szerint rémisztők – még mi is megrezzentünk megjelenésük során. A Holdkirály, aki a legrosszabb, de hősünk erejét még ő sem éri fel, mert Kubo mindenkinél hatalmasabb és erősebb.

VÉGSZÓ

Az első perctől az utolsóig kíváncsi szemekkel vártuk, hogy ebből mi sül ki, és mi lesz a végkifejlet, mi történik Kubo-val. Kubo nem csak a gyerekeknek, hanem mindenkinek játszik a mesében, és ettől egy remek családi filmet láthatunk, melyben a húrok dallama szívünkhöz is elér. Érzelmes és megindító kis kalandfilm lett a Kubo és a varázshúrok című film, ami garantáltan végig izgalomban tart.

Total
0
Shares
Previous Article

Logan néven kell keresnünk majd a harmadik Farkas filmet

Next Article

Teaser érkezett a John Wick: Chapter 2-höz

Related Posts
Wide Screen YouTube