KRITIKA: Inferno

Tom Hanks harmadszor is visszatért Dan Brown regényében, az Infernoban.

Nem tudunk szabadulni Dan Brown regényeitől, és Tom Hanks Langdon professzortól. Mitől olyan sikeresek ezek az adaptációk?

A film azzal indít, hogy bemutatja nekünk a film gonoszát, Zobrist (Ben Foster) a milliárdost, aki egy vírust fejlesztett ki, mellyel a népességet szeretnék megritkítani. Elmélete szerint a Föld túlnépesedett, paraziták vagyunk, amiért csak mi vagyunk a felelősök – felfaljuk ezt a bolygót, mint a rák. Találmányának híre gyorsan eljut a WHO-hoz is, akik mindent elkövetnek, hogy még azelőtt szerezzék meg a vírust, hogy mások találnák meg, és elszabadítanák a pusztító kapszulát. A tudósnak menekülnie kell, mert a világ őt keresi. Zsákutcába kerül, feláldozza magát, öngyilkossággal próbálja megóvni a vírus helyét, de követőinek nyomokat hagyott hátra (Mért hagy nyomokat, ha pusztítani szeretne, akkor mért nem robbantja fel azonnal? Ilyen kis bakik előfordulnak.). Zobrist halála után jön a képbe Langdon (Tom Hanks) professzor, kinek feladata, hogy megfejtse a nyomokat, és elvezesse az Egészségügyi Világszervezet a vírushoz. Ezúttal egy bájos és zsivány segítőtársat is kap a professzor dr. Brooks (Felicity Jones) személyében.

Felicity Jones;Tom Hanks

Dan Brown furmányos történelmi motívumaival ketten veszik fel a harcot, ám előbb az emlékeket kell tisztába tennie Langdon-nak, nem emlékszik semmire. Beverte fejét, és pár nap eseménye kimaradt, nem tudja, ki a jó, miért van ott. Látomások és víziók jelennek meg, de gyorsan meg kell oldania ezt a gondot, mert az idő ellenük van, egy perccel éjfél előtt össze kell rakni a darabokat, különben kihal az emberiség.

A Da Vinci-kód első adaptált műve meghódította a világot, érthető volt, meg kell ragadni, és folytatásokat kell készíteni. Dan Brown harmadik műve ebben a filmes világban az Inferno sokak szerint gyorsabb, sokak szerint lassabb lett cselekményben, mint az első rész volt. A filmnél is megoszlanak a vélemények. Mi úgy láttuk, hogy fordulatos, jól követhető, ötletes története van az Inferno-filmnek, melyben remek színészi játékkal találkozhatunk újfent. Kétségtelen, hogy maga az író, Dan Brown imádja legjobban ezeket a filmeket. Ron Howard rendező próbált mindent beleadni a filmbe, látszólag ez sikerült is neki, de ha jobban szemügyre vesszük a filmet, akkor két jól elkülöníthető részre bonthatjuk azt. Az első felvonásban több látomás tűnik fel Dante poklából. Pokoli stílusban mutatják meg, hogy mi vár az emberiségre a bűneiért. Ez azonban megváltozik a film felétől, mert mintha elfelejtették volna ezeket a remek kis bevágásokat, inkább Langdon professzor fejtraumájának vízióit láthatjuk ismétlődve, amint küzd a fájdalommal, de ezeket többször is, melyektől unalmasabb lett az utolsó egy óra. Talán a rendező is belefáradt volna a filmbe, mi történhetett vele? Nem úgy, mint az screenplay-író, és novella író Brown, aki teljes átéléssel írta a szerepeket a filmben is.

Tom Hanks, mint mindig, itt is nagyot hozott. Továbbra is ő a film főszereplője, neki kell megmentenie a világot. Emlékezetkiesés, fejfájás ide vagy oda, vág az agya, mint a beretva. A szkript apróbb hibáit figyelhetjük meg: alapvető dolgokra nem emlékszik, ám történelmi utalásokra, részletekre azonnal. Rendszerető társa a doktor, aki fejsérüléssel kezelte a kórházban, Felicity Jones, aki azonnal felvette a ritmust, jól beleillett a szerepbe. A film elején még csak egyszerű orvos benyomását kelti, aki próbál segíteni betegén, de hamar a történet kulcsembere lesz. A film végére tud csak igazán kibontakozni a szerepe, ott fedi fel valódi arcát. Egy percig sem érezzük azt, hogy Tom Hanks mellett árnyékban lenne, sőt, épp az ellenkezőjét mutatja, mintha bizonyos jelenetekben ő vinni a szálakat előre – ha nem olvastad a könyvet, akkor nem akarunk spoilerezni most. Ben Foster nem kapott sok szerepet, így a karakterét főként elbeszélések, YouTube-os videók alapján ismerhetjük meg.

Ahogy a novellák eladása, valamint a Dan Brown-filmek utáni lelkesedés is mutatja, mintha picit megfáradtak volna az elmúlt évek során, de még így is, szerintünk ez lett egyik legjobb filmje a rendezőnek, és magának a Da Vinci-kód sorozatnak. A színészi szerepek, a díszletek – itt azért a szebbnél szebb helyek, épületek, városok nagyban fokozzák a vizuális faktort -, a film hangulata még mindig jól elkülöníthető a többi tömeg- és sikerfilmtől.

Tom Hanks;Felicity Jones

VÉGSZÓ

Ron Howard és Dan Brown, illetve a remek színészek rácáfoltak arra, hogy semmit sem jelentenek a csökkenő eladási mutatók (könyveknél), mert még így is bőven van potencia a filmben, és remek lezárása az előző két Brown-novellának. Bár lehet, hogy nem szárnyalja túl az első film sikerét, de ezzel nincs is baj, hiszen abban mutatkozott be elsőként, hogy lehet egy alaptörténetet a régi kultúrával ötvözni. Összességében, szuper film lett, (talán az egyik legjobb.)

Total
0
Shares
Previous Article

KRITIKA: A lány a vonaton

Next Article

A Marvel elnöke megerősítette, hogy eredettörténet lesz a Marvel Kapitány

Related Posts
Wide Screen YouTube