Összegyűjtöttük nektek az általunk 2018 legjobb és legrosszabb öt momentumot a Marvel és a DC képregényfilmjeiből.
2018 sem telt el szuperhősök nélkül, idén is volt miből csemegézni a rajongóknak, akadtak egészen meglepően jól sikerült alkotások, azonban mint ahogy lenni szokott akadtak egészen csalódást keltő „kasszasikerek”. Az évet a Fekete Párduc indította, ami sorra döntötte meg a rekordokat a tengerentúlon, ami februárban az Filmakadémia gáláján is versenybe száll más alkotásokkal. A wakandai kiruccanásunkat a Bosszúállók: Végtelen háború követte, amelyben végre Thanos nem pusztán üldögélt trónján, hanem megmutatta, miért tartják őt az univerzum egyik legerősebb karakterének. Aztán a dráma után egy szórakoztató Deadpool második részt kaptunk, nyáron pedig A Hangya és a Darázs főszereplői szórakoztattak bennünket kicsinyített méretben.
Ahogy közeledtünk az őszhöz, úgy váltunk egyre izgatottabbá a Venom spin-off kapcsán, ami kritikák szempontjából nem aratott akkora átütő sikert, mint a mozik kasszái előtt, így a Sony egyik legtöbb bevételt hozó alkotásává vált. De nem ez volt a stúdió egyetlen szuperhősfilmje idén, mert ott volt még az animációs Pókember: Irány a Pókverzum!, ami varázslatos élménnyel gazdagította ezt a csodás műfajt. Végezetül pedig megérkezett az Aquaman, a DC és Warner egyetlen bemutatott alkotása 2018-ban, ami új színt vitt a DC Moziverzumba.
Woody Harrelson karaktere a Venomban a legjobb volt
Ha a kritikusok és rajongók nem is értenek egyet abban, hogy a Venom egy hibátlan film volt ősszel, abban biztosan kiegyeznek, hogy Woody Harrelson stáblista utáni megjelenése mindenért kárpótolt, s az év egyik legjobb jelenetét hozta el, amikor Eddie Brock találkozik Cletus Kasadyval, alias Vérontó gazdatestével a későbbiekből. Sajnos a filmből kihagyták Vérontót, de már biztos, hogy a folytatásban látjuk a piros szimbiotát Woody Harrelson alakításában.
A Fekete Párduc harcjelenete a Bajnokok Falánál
Amíg T’Challa herceg önálló filmje a tengerentúlon kasszákat robbantott, addig a világ másik részén csak jól teljesített a Marvel párduca. Persze ennek ideológia alapjai is vannak, hogy miért volt nagyobb siker Amerikában a Fekete Párduc a világ más részével ellentétben, de az egyik legjobb jelenetet Ryan Coogler szállította filmjében. A mozifilm mesés pillanata az volt, ahogy bemutatták nekünk M’Baku, T’Challa és Koncoló harcát a Bajnok Vízesésnél, hiszen ezek a jelenetek sokkal több mondanivalóval bírtak, mint egyszerű harcjelenetek, akár felfoghatók a visszaemlékezésre a Batman: Felemelkedésre is, amikor a Sötét Lovag megküzdött Bane-nel. A záróképsorok egyenesen sokkolóak voltak, ahogy a hős legyőzi egyik nemezisét, és a főellenség egy sziklaszirten hősi halált hal. És igen, Koncoló szerepében megkaptuk a Marvel Moziverzum addigi legjobb főellenségét. Ryan Coogler nemcsak az érzelmekkel bánt jól a filmben, hanem a karakterek mozgatásával.
Fekete Manta a vásznon
Az Aquaman lett a DC halvány reménye a kudarcba fulladt univerzumépítésének, ami Az Igazság Ligája után menthetetlennek tűnt. De jött James Wan rendező és Jason Momoa színész, és megpillantottuk a fényt az alagút végén. Habár a film elképesztően „buta” lett, nem vittek csavart a történetbe, még a karaktereket is sablonosra szabták, mintha egy kartonpapírból vágták volna ki őket, ugyanakkor Aquaman egyik ellensége, Fekete Manta szó szerint mintha a képregényekből mászott volna elő. A karakter jelmeze hűen adta vissza a képregényekben látott formát, csak azt sajnáljuk, hogy nem kapott elég szerepet ebben a filmben. Nyilvánvaló, hogy itt a cél nem is az volt. Fekete Mantát felvezették a folytatásra, de szívesen néztük volna még a karaktert.
Deadpool 2 filmvégi jelenetei
Ryan Reynolds színésszel az élen a Deadpool második része hozta azt, amit az elsőben láttunk, maximálisan felnőtteket megcélzó, szókimondó, egyenes és látványos folytatást kaptunk. Az első rész elsöprő sikere után a stúdió is nagyobb lábra engedte a Marvel szájhősét, s ettől mindenki valami újat várt, ehhez képest a Deadpool második része csak önmagát ismételte. A poénokon ezúttal is jókat nevettünk, a történet kiszámítható volt, de igazán nem azokra fogunk emlékezni, hanem a film végére bevágott jelenetekre, ahogy kifigurázták Ryan Reynolds korábbi alakításait, és dobtak egy fricskát a Foxnak is az X-Menek miatt. Nagyon szerettük azokat a jeleneteket.
Thanos Megtizedelése
Sok panasz érte a szuperhősfilmeket, hogy a hősök nem kapnak kellő ellenfelet, és mindig a jók győzedelmeskednek. Thanost is sokan kritizálták, merthogy eddig csak a trónról irányított, de nem tett semmit. Nos, a Bosszúállók: Végtelen háborúban megmutatta az Őrült Titán, hogy miért tekintünk rá úgy, mint a Marvel Moziverzum egyik legerősebb ellenfelére. Thanos már a nyitójelenetben Hulk legyőzésével bizonyította emberfeletti erejét, de ami a film végén történt, talán arra senki sem számított, hogy a stúdió meg meri tenni, és búcsút veszünk szeretett karaktereinktől. Thanos megtette, összegyűjtötte mind a hat Végtelen Követ és csettintéssel kiirtotta a fél univerzumot.
És most, hogy kiveséztük a legjobb jeleneteket szerintünk, jöhetnek a kínos részek a Marvel és a DC Comics univerzumból.
Szólj hozzá!