Érdekes film A Halloween véget ér. Ugyanis egy olyan, nagyon régóta futó sorozat állítólagos utolsó darabját képviseli, ami már számtalanszor hozott a nézőközönség számára örömet és csalódást egyaránt. Indultunk a hatalmas, megkérdőjelezhetetlen klasszikussal, aztán voltak unalmas kiruccanások, feledhető baklövések, és persze a nagy újrázás, a 2018-as Halloween, mely mindezt (rendező David Gordon Green) segítségével lesöpörte az asztalról – hogy aztán csak egy pillanatig hozza vissza a lelkesedésünket a sorozat iránt. Igen, a Halloween anno forradalmi volt, a kezdetekkor is és a pár évvel ezelőtti remake/sequel/reboot idején is. Azonban a folytatás, a Gyilkos Halloween sajnos magán viselte mindazokat a szomorúan negatív jegyeket, amik miatt elfordultunk már évtizedekkel ezelőtt a sorozattól. Elvégre Myerst azért szerettük, mert volt benne valami ősi, valami titokzatos, valami misztikus és végtelenül, gyomorforgatóan ismeretlen. Nem pedig azért, mert szuperhős módjára kaszabolta a tinédzsereket.
Hogy lehet visszatérni egy ilyen mélyrepülés után, ami ráadásul nem is az első volt? Milyen vége lehet a sorozatnak? Van-e még egyáltalán kedvünk ahhoz, hogy újra visszatérjünk megnézni a moziban, ahogyan Laurie Strode és Myers újfent párbajba kezd egymással? Nos, ha volt, ha nem volt kedvünk, sajnos a végeredmény pontosan az, amire számítani lehetett. Inspirált próbálkozás, jó ötletek, viszont teljesen érdektelenségbe fulladó végeredmény, elvarrt szálak és sokkal inkább egy gyönge, szégyenteljes kivonulás, mint egy bombasztikus finálé.
Négy évvel később térünk vissza a történetbe, az előző rész hatalmas mészárlása után. Ez a fajta ugrás ad némi löketet az egész kiruccanásnak. Újabb, frissebb szemszögből láthatjuk ugyanazt a sztorit, és az elején talán el is kezdünk érdeklődni iránta. Külön kiemelendő a főszereplők kicsit háttérbe tolása (ami egyértelmű kikacsintás a klasszikus Halloween III-ra; egyébként a kapcsolatok itt nem merülnek ki, Green ha akarná sem tudná tagadni a nosztalgikus szálakat), ami a történet szempontjából elviekben értelmes döntés volt. Myerst már nem látták egy ideje, és a középpontba ezúttal Laurie unokája, Allyson, és egy fiatal srác, Corey Cunningham kerül. Utóbbit azzal vádolják meg, hogy megölt egy gyereket, akire rábízták – és ez egy sor meglepő fordulatot indít el, amik előbb, vagy utóbb arra késztetik Lauriet, hogy egyszer és mindenkorra szembenézzen ősi ellenségével.
Persze ez az alapszituáció sok érdekes lehetőséget ad a történet kibontására. Megismerünk egy új Lauriet, aki végre szeretné élvezni az életet, és elfelejteni az évtizedes traumáját. Azt a traumát, amin talán képtelenség továbblépni, ahogyan az kitűnik az új szereplők problémáiból. Ez az a pont, ahol Green megpróbál számtalan érdekes ötletet feltérképezni, és a szereplőire fókuszálva egy újfajta Halloween-drámát kikerekíteni az egész műből. Azonban sohasem megy eléggé mélyre ahhoz, hogy a film valódi dráma lehessen. Mindent csak a felszínről kapirgál, és épphogy csak belekóstol, hiszen még hátravan az a dolog, amiért valójában idejöttünk: a vér, a horror, stb. És mikor ebbe belecsapunk, sajnos a film skizofrén jellege teljesen kiírtja a két oldalt – nem lesz eléggé erős a dráma, és a horror/slasher elemek sem tudnak úgy ütni, ahogyan azt Green-ék szerették volna. A végeredmény pedig egy erőtlen, zavaros, sokszor már értelmezhetetlen katyvasz lesz, amitől sokkal de sokkal jobb darabokat találhatunk még a leginkább leárazott kosarakban is. A Halloween véget ér sajnos felvonultatja a széria összes rossz elemét, és mindemellett a legnagyobb bűnt is elköveti – teljesen érdektelenné válik a végére.
A probléma forrása az alapkoncepció, aminek mentén elindultak a készítők, és ebből már nem tudtak kimászni. Ahogy már mondtuk, nem volt elég mély, hogy megfogja a rajongókat, akik elsősorban azért váltottak jegyet a filmre, hogy lássuk Michael Myers és Laurie Strode végső leszámolását – ezúttal tényleg az utolsóra. Hogy lehet olyan Halloween-filmet készíteni, amiben a film első felében nem ölnek meg senkit? Akkor ott van Jamie Lee Curtis karaktere, aki az előző két rész óta vérre szomjazik, le akar számolni a mumussal egyszer és mindenkorra, most pedig az új részben mindent a kútba vág, és beletörődött a sorsába? Értitek ti ezt? De azt is felhozhatnánk, hogy Myers egy csatornába bujkál, a gonosztevő megszégyenítése ez.
VERDIKT
Nem teljesen világos, hogy kinek is szánták ezt a mozit Green-ék. Az tuti, hogy nincs benne elég kurázsi, semmilyen szempontból sem. Csak annyinak örülhetünk, hogy a fő történet tényleg lezárul végre, és nem látunk több erőlködést a témában… vagy ha látunk is, akkor remélhetőleg nem ettől a csapattól. Ez ugyanis önmagában 2018 óta nem más sajnos, mint aktív mítoszrombolás.
Szólj hozzá!