A Disney egy régi hagyományát élesztette újra: felesleges és borzalmas folytatás készítése egy korábban sikeres filmhez, csak ebben az esetben nem DVD-re adták ki, hanem a moziba küldték.
A Demóna 2014-ben a költségvetésének majdnem a tripláját hozta vissza a kasszáknál, így törvényszerű volt a folytatás. Bár öt év eltelt, de mintha így se lett volna elég idejük felkészülni erre a filmre. A történet szerint az előző film eseményeihez képest eltelt egy fél évtized, és Auróra (Elle Fanning – Neon Démon) kezét megkéri Fülöp herceg (Harris Dickinson), aminek mindenki örül, kivéve a címszereplőnket, aki eddig is ellenezte a kapcsolatot. És Fülöp herceg édesanyja Ingrith királynő (a mindig csodás Michelle Pfeiffer) sem felhőtlenül boldog hogy ki jön át vacsorára. Végül a tét nem lesz más, mint a két birodalom jövője és a nemzetek sorsa.
És az egész filmmel ez a legnagyobb probléma. Sajnos az első filmnek nem a működő elemeit folytatták tovább, nem az első két harmad karakter pillanatait, s az eredeti tündérmese kiforgatásából adódó humorát, hanem a finálé összecsapottságát, látvány központúságát. A forgatókönyv összecsapott és zavaros, unalmas, buta és sablonos a sztori, tele van felesleges, erőltetett világépítéssel. Még ha érdekes világot építene, de nem ritka unalmas mitológiát kerekít ki belőle, tele unalmas szereplőkkel. Akkora pocséklás Chiwetel Ejiofor erre a sablon, unalmas expozíciós szerepre. De még Angelina Jolie is szenved, mert sikerült borzalmasra írni a karakter ívét, pedig konkrétan ráöntötték ezt a szerepet. Az első filmben lubickolt szerepében, most csak szenved, a film második felére olyan kedvetlen arckifejezést vesz magára, hétfő reggel általános iskolában nagyobb kedvvel ülnek az alsósok. A mozi legjobb pillanatai azok a karakter pillanatok, amikor a kultúrák közti különbségekre játszanak rá az Addams Family stílusában.
Teljesen felesleges és érdektelen a háborús szál, és a politikai szál egy tündérmeséhez sok, egy komoly filmnek meg nagyon kevés. A csavarok meg konkrétan nevetségesek. Dicsérni lehet a CGI látványt és a lények designját, azaz első filmhez hasonlóan kreatív és cuki (gyerek célközönségnél ez azért fontos tényező), de felesleges, mert az elmúlt években megszoktuk a Disneytől, hogy látványban senki sem ér fel munkájukhoz.
VÉGSZÓ
Bár a korábbi számok igazolták, de a történet szintén nem volt indokolt ez a folytatás, az előző film minőségéhez meg egyáltalán nem ér fel. Egy rendes sztori igazán kellett volna, olyan mintha egy elsietett film volna, pedig Angelina Jolie mint Demóna ennél ezerszer jobb filmet érdemel. Hiányzik a filmből a játékosság, a báj, de legfőképp a kreativitás. A legnagyobb pozitívum a filmmel kapcsolatban, hogy nem a két óra gyorsan elreppen és kevés ideig emlékezzünk erre a Disney direct-to-dvd filmre.
1 Hozzászólás