Filmkritikák

65 kritika

Mindent lehet mondani a 65 című filmre, csak azt nem, hogy jó és szórakoztató.

382
65

A 65 című filmben megvolt a potenciál, hogy a Jurassic World után valami maradandót alkosson, hiszen napjaink egyik legnagyobb sztárjával forgattak, de sok jót nehéz mondani akkor, ha már a film bevezetőjében gyakorlatilag mindent lelepleznek. A film bemutatója előtt annyit tudtunk, hogy Adam Drivert, napjaink egyik legjobb színészét egy őskori Földre dobják, ahol dinoszauruszok ellen kell felvennie a kesztyűt, ami egy szolid kis akciófilmnek ígérkezett. Akárki is volt az, aki összevágta a film trailerét, fizetésemelést érdemelne, mivel úgy tűnt, hogy a végtermék valóban egy izgalmas sci-fi utazás lehet, amely talán még a horror jegyeit is hozhatja. Ehelyett kaptunk egy rosszul felépített alkotást, aminek narratíváját főként az unalmas jelzővel lehet leírni.

A történet rémegyszerű, és a film legalább annyira elveszett, mint maguk a színészek, akik mezőkön, erdőkben és olykor barlangokban bolyonganak, anélkül, hogy bármilyen lendület lenne karaktereik mögött. Időnként próbálnak elsütni egy a poént, ami egyeseknél betalál, másoknál inkább kínos csendet eredményez. Nem vitás, Drive eddigi legrosszabb filmjéről beszélünk, de ez semmit nem ront a színész megítélésén, látszik, hogy igyekezett kihozni a maximumot ebből a filmből, de egy fecske sem csinál nyarat. A baj az, hogy Driver képtelen legyőzni, hogy egy fantáziátlan élménnyel van dolga, amit tovább ront a gyenge rendezés, írás, a gyatra vizuális effektek és minden egyéb, amit filmnek mertek nevezni a készítők.

Minden azzal kezdődik, hogy a film elején nagybetűkkel a tudtunkra adják, mikor és hol játszódik a film, már rögtön az elején lelövik a csavart, amivel fenntarthatták volna az érdeklődést a film végéig. A bevezetőből megtudjuk, hogy humanoid főhősünk, Mills (Adam Driver) valójában egy, a miénktől teljesen eltérő faj tagja. Egy Földtől távoli bolygón él, és egy olyan munkára indul, amely két évre elszakítja őt a családjától. Miközben az utazásra készül, és a családjától, feleségétől és beteg lányától búcsúzik, megtudjuk, hogy mindezt azért teszi, hogy finanszírozni tudják lányuk orvosi kezelését. Elég komor képet fest, hogy ebben a sokkal fejlettebb civilizációban még mindig elérhetetlen mindenki számára a megfelelő egészségügyi ellátás, de ez most a történet szempontjából nem is lényeges, hiszen ez pusztán katalizátorként, a cselekmény beindítására szolgál, hogy szegény főhősünket elszakítsák a családjától.

Egy szó mint száz, a 65 című film nem egy mámorító sci-fi mű lett, mind a narratív alapok, mind a megvalósítás kong az ürességtől. Hibának már fel sem soroljuk, hogy nem tud újat mutatni, más filmekből táplálkozik, de legalább azokat az elemeket ügyesen használnák fel, de még erre is képtelenek a készítők. Hol van benne a logika, hogy egy modern technológiával felszerelt faj űrhajója, ami képes a galaxisok között utazni és erőforrások után kutatni, éppen belerongyol a Naprendszerünk legnagyobb aszteroidövébe, majd a hajót eltalálja az egyik űrszikla, s éppen a Földre zuhan. Már évekkel korábban is bugyuta felvezetésnek tűntek az efféle ötletek, de szerencsére mára teljesen kimentek a divatból. Majd jött a 65, s úgy gondolták a készítők, milyen jó ötlet egy “balszerencsés” nyitójelenet. Természetesen főhősünk megmenekül, bár a hajó két részre szakad, de Mills kisebb karcolásokkal száll ki a hajójából. Az űrhajó hibernált többi utasa már nem volt ennyire szerencsés, egyet kivéve, a fiatal Koa-t (Ariana Greenblatt).

A történet rémegyszerű innentől kezdve: A pontból B pontba kell eljutni, amivel még nem lenne gond, akciófilmeknél általában ezek működnek, és itt a hangsúly az akción van. A 65 még erre is képtelen. Mindenki arra számított, hogy majd a túlélő és a fiatal lány dinoszauruszokkal küzd, ahogy a modern világból jött idegen lézerfegyverekkel harcol a 65 millióval ezelőtt élt hüllőkkel. Ennek a filmnek egy pofonegyszerű történetre lett volna szüksége, amiben a főhős megvív a túlélésért a dinókkal, miközben próbálnak hazatalálni, és a nézővel együtt megfejteni, mi történt pontosan, hol vagyunk. Ehelyett kaptunk egy vontatott filmet kevés akcióval, ahol nem érezzük a tettek valódi súlyát. Képtelenek vagyunk együttérezni a főszereplővel, hogy mennyire távol van szeretteitől, és mennyire igyekszik, szeretne hazamenni.

Attól a pillanattól kezdve, hogy Mills találkozik az első dinoszaurusszal, a vizuális effekteket látva még fájdalmasabbá válik a film. Egyáltalán nem győztek meg minket a látvánnyal, még arra sem vették a fáradtságot a készítők, hogy legalább neves, a közönség által ismert hatalmas ragadozó állatokat keltsenek életre a képernyőn, mint a T-Rex. A látvány egy visszatérő hiba, amit gyakran azzal próbálnak orvosolni, hogy sötét helyekre bújtatják a karaktereket, amivel valamilyen szinten javítanak a helyzeten, ugyanakkor korlátozzák a mozgásteret. Minél tovább csavarják a történetet, annál inkább megerősítést kapunk, hogy nincs semmi ebben a mozifilmben, és a 65 egy lapos, unalmas és buta film.

65

Vegyük például, amikor Mills-t és Koa-t megtámadják egy fa alatt, ez az első igazán veszélyes találkozásuk az őshüllőkkel. A cél itt az lett volna, hogy a nézőben feszültség alakuljon ki a karakterek sorsa iránt, de az eddig vezető út miatt ekkora már teljesen érdektelenné váltak hőseink, s a figyelmünk sem a karakterekre, hanem az élővilágra, a növényekre és a lényekre fókuszál. Minden elismerés kijár Drivernek, aki mindent beletesz, hogy jobb legyen a film, igyekszik tolmácsolni és átadni karakterének minden félelmét a filmvásznon, de sajnos a rosszul felépített jelenetek miatt ez sosem sikerül. A narratíva és a felépítés miatt egyszer sem gondolunk úgy a szereplőkre, hogy bármelyikük is veszélyben lenne, bármennyire is próbálja a film azt bizonygatni, hogy igen, az életük forog kockán; amikor éppen egy hajszál választja el őket az élet és halál között, akkor az utolsó pillanatban megmentik őket. Nincs tétje a kalandjuknak, nincs mondanivalója a filmnek. A helyzetet tovább rontja, hogy a karakterek beszélgetései fájdalmasan egysíkúak. Ez részben annak tudható be, hogy Koa olyan nyelven beszél, amit Mills nem ért, lényegében ezzel megfosztották a szereplőket attól, hogy valami jó kerekedjék ki a lapos sztoriból. Driver mellett Greenblatt mindent belead, de nincs könnyű helyzetben, hogy nem ért szót Mills-szal.

Bocsánatos bűn lenne, amennyiben a 65 egy szórakoztató filmként került volna a mozikba, de még ez is messze áll tőle. Túl nagy volt a várakozás, a filmet övező hype, ez is ékes példája annak, hogy az előzetesekből gyakran nem érdemes kiindulni, mert köszönő viszonyban sem állnak a végleges produkcióval. A gyenge forgatókönyv mellett pocsék rendezés jellemzi a filmet, a karakterek közötti kémia sem működik – ami valószínűleg a nyelvi problémákból fakad. Őszintén szólva 65 másik okot tudnék mondani, hogy miért ne váltsatok jegyet Adam Driver legújabb filmjére.

Szerző
Kévés Bence Mihály

A filmek és sorozatok varázslatos világába csöppentem, és az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz filmeket nézzünk.

Szólj hozzá!

Budapest Comic Con

Közelgő események

Még több a témában...

Klyo Ren
Filmek

Kylo Rent alakító Adam Driver még visszatérhet egy készülő Star Wars-filmben?

Kylo Ren története véget ért, de Ben Solo még ott lehet Rey...

Ferrari
Filmkritikák

Ferrari kritika

Megérte várni több évet filmre, amely Enzo Ferrari életét mutatja be?

Kylo Ren
Filmek

Adam Driver megerősítette, hogy Kylo Ren eredetileg nem tért volna le a Sötét oldalról

Kylo Ren az eredeti tervben nem tért meg, a Sötét oldalt választotta.