TESZT: art of rally

Nagyot dobbant a rally szív.

Fiat 131 Abarth, Renault Alpine A110, Lancia Stratos, Peugeot 205 T16, Audi Sport Quattro S1, Toyota Celica GT-Four WRC, Mitsubishi Lancer Evolution IV – csak pár azon világverő gépek közül, amelyek uralták a rallyk világát. A sportág jelentős változásokon ment át az elmúlt évtizedekben. Arról maguk a rajongók is vitáznak, hogy melyik is volt az igazi aranykor, de ha a hetvenes-nyolcvanas  évekre lövöm be, akkor talán nem haragítok magamra senkit. Az art of rally pont ennek a korszaknak állít emléket, sőt mélyebben merít, hiszen 1967-től futhatunk szezonokat egészen a kilencvenes évekig. Végigversenyezhetjük a Group 2-3-4 korszakot, majd a Group B-t és A-t is, nem is beszélve a soha meg nem valósuló Group S-ről, amely végül a mai WRC alapjait fektette le.

Nem ez az egyetlen cím a témában mostanában, hiszen nemrég teszteltük a WRC 9-et, ami a sorozat hivatalos játéka. Amíg azonban az előbbi egy magát maximálisan komolyan vevő, tipikusan évenkénti megjelenésre berendezkedett licensz feldolgozás, addig az art of rally inkább egy fun projekt, igazi indie fejlesztés annak minden előnyével és hátrányával. Aki ismeri netán az Absolute Driftet, az itt is sejtheti mire számíthat. Az elkövető ugyanis ugyanaz, vagyis Dune “Funselektor” Casu, aki leginkább egyszemélyes csapatként (igaz rengeteg segítséggel) hozta össze a játékot.

Az art of rally egyik legfőbb erénye a stílus és a külcsín. Ha ránézünk, akkor egyből látszik hogy valami teljesen egyedi játékkal van dolgunk, a művészeti stílus végletekig egyszerű, mégis roppant hangulatos. Kicsit olyan, mintha tilt-shift technikával készült felvételeket néznénk, de abszolút megvan a Micro Machines féle arcade romantika is. A játék ugyanis alapvetően hátul-, felülnézeti kamerát használ, ám ebből többfélét is választhatunk annak megfelelően, hogy mennyire messziről szeretnénk a terepet látni.

Azt a terepet, amelyet öt helyszín 60 etapja biztosít. Finnországba, Szardiniára, Norvégiába, Japánba és Németországba látogathatunk majd el, s ez nagyjából le is fedi a rallyban szokásos pályaszakaszokat (havas, murva, aszfalt). Egyedül a sivatagi helyszín hiányzik (ha már Kenya és a Safari Rally hosszú idő után visszatért), de talán az túlságosan is ingerszegény környezet lett volna. Így is elmondható egy némelyik pálya szakaszról, hogy nem igazán lett túlgondolva a környezet, vagyis nincs túl sok látnivaló a pálya mentén. Menet közben azonban ezzel úgyis kevés időnk lesz foglalkozni, illetve más szakaszok meg majd bőven kárpótolnak. Autózhatunk befagyott tavon, városi környezetben, sűrű erdőkben és az sem ritka, hogy mindenféle munkagépek között suhanunk el.

Ami a legnagyobb poén azonban, az a nézők jelenléte. Nemcsak a pálya szélén vannak jelen, ahol tábortüzeknél melegednek, hanem be is rohangálnak elénk. Aggódni azonban nem kell, elgázolni senkit nem tudunk, első körben viszont erősen a fékre fogunk taposni, ahogy a pálya közepén meglátunk egy kisebb csoportosulást. A játékélményt még tovább fokozza a különféle ugratók jelenléte, ez a valódi rallyban is az egyik leglátványosabb pont szokott lenni az etapokon. Sajnos vízmosások nincsenek, amiken át kellene száguldanunk, de cserébe van vizes aszfalt, amelyen valóban meg tudunk csúszni a pocsolyákon áthaladva, így nem árt óvatosan duhajkodni.

Több mint 50 járművet kapunk, amelyeket szép lassan, a karrier módot játszva nyithatunk meg. Természetesen szép sorban, a korszaknak megfelelő legendás verdákat kapunk jutalmul a teljesített versenyek után (csak a licenszjogok hiánya miatt nincsenek megnevezve, de abszolút felismerhetőek). Akadnak viszont korszak független, poén járművek is, mint kisbusz, faszállító teherautó, vagy háromkerekű moped. Az egyes kocsik kezelése irányíthatósága jelentősen eltér egymástól, abszolút érezni lehet a különbséget közöttük (kár hogy a paramétereikről nem kapunk igazán sok infót). Volt olyan pálya, amit emiatt kezdtem újra, mert nem feküdt a kiválasztott autó viselkedése. Apropó, valami furcsa oknál vezérelve a karrier mód egyes évadai nem fix versenyekből állnak, hanem ha más és más autóval indulunk neki, akkor különböző pályaleosztást is kapunk.

Az irányítás elsőre talán nem egyszerű, de könnyen tanulható. Mesteri szintre eljutni viszont sok időnkbe fog telni, amire lesz is alkalom, hiszen ahogy haladunk előre az időben, egyre hosszabbak a versenyek, főleg az adott szakaszt lezáró utolsó év (ezek már több helyszínen is játszódnak). A játék nehézsége viszont nem konzisztens. Skilled fokozaton kezdtem el, mert minden mást utcahosszal nyertem, de egy idő után be tudott ez is gorombulni. Mikor visszavettem, akkor meg az volt a baj, hogy ismét nagyon nagy különbségekkel nyertem. Sajnos ilyen hullámzások előfordultak a továbbiakban is. Egyébként ha a bajnokságokat nem nyerjük meg, csak dobogósak vagyunk, akkor is mehetünk tovább.

Sajnos akad egy-két technikai jellegű probléma, amelyek kicsit lerontják az összképet. Az egyik, hogy a környezet nagyon popuposan rajzolódik ki, vagyis a szemünk láttára kerül ki sok dolog. Főleg a növényzet ilyen pár pályán (például Japánban a kisebb sások), de a távolabbi épületek és egyéb objektumok is csúnyán ugranak elő a semmiből. Ezt némileg egy közelebbi nézettel orvosolhatjuk, a másik probléma viszont ehhez kapcsolódik. A kocsink körül forgó kamera ugyanis gyakran belevágódik valamibe, hegyekbe, épületekbe, stb., vagy éppen célba éréskor a saját kocsinkba is, ami kissé kiábrándító.

A pályák, szakaszok egy idő után sajnos túlságosan is ismerősek lesznek, hiába vannak megfűszerezve változó napszakokkal és időjárással. Még az sem feltétlen segít, hogy visszafelé is játszható mindegyik és ezt a játék ügyesen kevergeti is. Sajnos előbb-utóbb maga a játék is ebbe a hibába esik, amíg kitart a karrier mód, addig az emberben ott van az ösztönzés, hogy a jobb rally gépeket megszerezze, utána viszont már pont azért száll el kedv, mert mire ezt a státuszt elérjük, addigra majd minden pályán legalább 8-10 alkalommal végigmentünk már. Van ugyan az ilyenkor szokásos time trial (online rekordokkal), multiplayer, sőt még egy free roam mód is (ahol bejárhatjuk az egyes helyszíneket és betűket, kazettákat gyűjtögethetünk), de ez már valószínűleg nem fogja annyira lekötni a játékosokat.

VÉGSZÓ

Az art of rally üde színfolt nemcsak az indie játékok, de a hatalmas őszi megjelenés dömping sűrűjében is. Egyedi grafikai stílusával és hangulatával egyből leveszi majd valószínűleg a száguldás szerelmeseit a lábukról és kellemes kikapcsolódást fog nyújtani arra az akár 10+ órára, amíg végigérünk a karrier módon. A szavatosságot komolyan megnyújthatja, ha esetleg érkeznek majd DLC-k új helyszínekkel, de ilyenekről eddig nem tudni. A menet közben jelentkező technikai hibák megbocsáthatóak, talán csak a 21 eurós induló ár borsos egy icipicit.

Total
0
Shares

Leave a Reply

Previous Article
WandaVision

53 millió megtekintéssel 24 óra alatt rekordot állított fel a WandaVision előzetes a Disney+ tartalmai között

Next Article

James Gunn John Cena közreműködésével egy a The Suicide Squad-előzménysorozatot készít az HBO Maxra

Related Posts
Wide Screen YouTube