Avagy, hogyan szerezz egy öt hónapos terhes menyasszonyt egy hónap alatt.
A romantikus komédia műfaja ingoványos talaj, hisz korlátozott lehetőségekkel bírnak ezek a filmek. Viszonylag kötött a pálya, amit bejárhat a cselekmény, az eleje és a vége körülbelül fix, a film közepén kell maradandót alkotni. Ez felemásan sikerül Orosz Dénes legújabb mozijában, a Seveledben.
A történet szerint egy nehéz természetű, de nőfaló filmkritikus (Mészáros Béla) a legjobban passzoló, legszebb nők mellett se tud negyvenévesen lehorgonyozni, ami elkeseríti szívátültetésre váró édesanyját (Básti Juli, akié az egész film legjobb alakítása). Amikor úgy tűnik az anyja utolsó napjai vannak hátra, a főhős azt hazudja: a szomszéd állapotos lány (Tenki Réka), az ő barátnője, így megkönnyítve a végső napokat. Ám az utolsó pillanatban kap új szívet Básti Juli karaktere és a hazugságspirál, ahogy az lenni szokott beindul, és úgy tűnik nincs megállás.
A rokonoknál kiemelten kulcsfontosságú a főszereplők castingja, ami a Seveled esetében nagyon jól sikerült. Mészáros Béla nagyon jól hozza ezt az elviselhetetlen, sokszor nagyképű pasit, akiben van valami szerethető és a film végére, ahogy megtanul kompromisszumokat kötni, alkalmazkodni és néha lemondani, szimpatikussá válik. Ez az ő története, az ő szemszögéből követjük az eseményeket, ami sajnos ott látszik meg, hogy a nagyon jól játszó Tenki Réka nem kap egy hasonló karakterfejlődést. Ami lehet koncepció volt, de az általa játszott Saci marad, aki volt, bár az tény, hogy nagyon ügyesen fokozatosan ismerjük meg őt, és az ő történetét. Ami egy okos ötlet a filmben, hogy sokkal kedvelhetőbb a páros amikor együtt vannak a vásznon, főleg amikor csak ketten, azok a részek a legerősebb jelenetekhez tartoznak.
De az igazi MVP, az Básti Juli. Annyira szerethető, annyira teátrális és annyira vicces, mégis végig megmaradnak azok az apróságok, amiktől ismerős lesz, hisz kicsit mindenki anyukája vagy nagymamája benne van a szerepében. Mondjuk azon, hogy mennyire jól játszik nem kell csodálkozni, mégis csak Básti Juliról beszélünk.
Viszont ha ennyit beszéltünk a jó dolgokról, ideje a hibákra rátérni: a mellékszereplők. Mind a casting, mind az írás nagyon félrement. Azok az epizódok, amik Hedvigről és Adoniszról szólnak üresjáratok, töltelékek, nem ad semmit a filmhez, de sokat elvesz, mert erőltetett és csak a játékidőt duzzasztani alkalmas. Nem vicces, hogy egy túlsúlyos, nem jóképű embert Adonisznak hívnak, hiába hozza jól az amúgy teljesen felesleges, és felejthető karaktert Mészáros Máté. A pánikbetegség se vicces, és hogy erre a gyógymód az, hogy össze kell törni dolgokat, hát konkrétan nevetséges. Rezes Judit pedig nem tudja menteni a karaktert. A bontógépes jelenet pedig über kínos, rettentően gagyi.
Akiket érdemes kiemelni az Bodrogi Gyula és Cserhalmi György, élmény őket látni nagyvásznon, bár nem sok szerepet kaptak, két ekkora legendára érdemes odafigyelni. Ami még érdekes, hogy sikerült összeválogatni szerintem a Kárpát-medence összes szép barna hajú színésznőjét Gergő exeihez.
Természetesen ez a film is a kínos pillanatokra, szituációkra építi a humora nagy részét, én egy kicsit soknak éreztem az ilyen pillanatot, több karakterhez köthető poén jobb lett volna (vagy bizonyos esetekben simán csak jó poénok).
Ami még zavaró volt a sok filmes utalás, persze, hogy filmkritikus a főszereplő szakmája és film őrült a pasi, de ezekkel az apró utalásokkal akaratlanul is túl magasra teszi maga előtt a lécet, s nem követi a „mutasd, ne beszélj róla” elvét. A film saját univerzumát sokkal jobban építi, hogy reális és aktuális a gazdasági helyzet, amit bemutat, hogy drágák a lakások, hogy a szerkesztőségek feje fölött tulajdonos cserék és megszűnések történnek az egyik hétről a másikra. Ehhez képest, mondjuk a film Budapest trendi és turisták által is kedvelt arcát mutatja, néhol túl szépnek is éreztem a várost.
VERDIKT
Maga a történet és a film is egy közhely halmaz, de ez nem feltétlen baj. Nincsenek nagy fordulatok, nem okoz meglepetéseket, aki szereti a műfajt, vagy aki egy jó randi filmet keres, aminél nem baj, hogy egy héten belül elfelejtheti az ember, az nem fog csalódni. Remek a főszereplő trió, értük kicsit kár, bár egyáltalán nem szégyellnivaló, egy aranyos, szórakoztató limonádé, ám kicsit sok kínos pillanattal.
Szólj hozzá!