Odüsszeia (2026) • (16) • brit történelmi fantasy, 172 perc – Bemutató ideje: július 16.
Itt állíthatod be, hogy a Google keresőben elsők között szerepeljen a Wide Screen
A Netflix nyilvánosságra hozta, hogy már körülbelül háromszáz platformon futó produkciójában alkalmazott generatív mesterséges intelligenciát. A streamingóriás a második negyedéves pénzügyi jelentésében elismerte, hogy az új technológiával gyorsabban, olcsóbban és jobb minőségben képesek tartalmat előállítani. Az MI-eszközöket a legkülönfélébb fázisokban használják, a korai tervektől kezdve a bonyolult csatajelenetek és tömegjelenetek utómunkálataiig. Ted Sarandos vezérigazgató szerint ezek a digitális megoldások olyan látványos képsorokat mentenek meg, amelyeket a szűkös költségvetés vagy az időhiány miatt egyébként ki kellene vágni a filmekből. A bejelentés ugyanakkor újabb vitákat generált az úgynevezett jellegzetes, mesterkélt „Netflix-látványvilág” kapcsán, amely mögött sokan eddig is a mesterséges intelligencia túlzott használatát sejtették.
Így hódítja meg a mesterséges intelligencia a filmgyártást
A vállalat a legfrissebb negyedéves beszámolójában részletesen is kitért arra, hogyan építi be az MI-t a gyártási folyamatokba. A technológiát a koncepció kidolgozásától kezdve az előkészítő munkálatoktól egészen az utómunkálatokig és a premierig szinte minden szinten bevetik. Különösen a nagy lélegzetvételű, összetett jeleneteknél – például a feljavított tömegjeleneteknél, történelmi csatáknál és a világépítő snitteknél – bizonyul hasznosnak a rendszer. A Netflix ráadásul nem áll meg itt: nemrég felvásárolták Ben Affleck MI-vel foglalkozó startupját, és elindítottak egy kifejezetten erre a technológiára épülő animációs stúdiót is.
Kövess minket Facebookon is!
Ted Sarandos, a Netflix társ-vezérigazgatója kiemelte, hogy a megoldás sokkal hatékonyabbá és megfizethetőbbé teszi a munkát. Bár a háromszáz érintett cím között biztosan szép számmal akadnak neves rendezők alkotásai is, ők valószínűleg szívesebben maradnak névtelenek ebben a vitában. Sarandos a telefonos konferencián a hamarosan érkező The American Experiment című sorozatot hozta fel példaként:
Lehetővé tette számunkra, hogy olyan módon terjesszük ki a sorozat léptékét, ami korábban megvalósíthatatlan lett volna. Azt a bizonyos 17 percet kétszer olyan gyorsan és a korábbi opciók költségének feléből állítottuk elő. Úgy véljük, hogy a kreatív alkotók felszerelése ezekkel az eszközökkel növelni fogja a képességeiket, és jobb, nagyobb hatást ér el minden egyes programozásra elköltött dollár után.
Ted Sarandos
A cégvezető azt is hozzátette, hogy sok esetben a produkciók egyszerűen kihagyták volna ezeket a kulcsfontosságú jeleneteket, mert a megszabott időkereten belül nem engedhették volna meg maguknak a hagyományos forgatást. „Ezen okból ezeket a képsorokat gyakorlatilav a generatív MI-eszközök elérhetősége és alkalmazása mentette meg” – magyarázta Sarandos.
A bejelentés egyúttal rávilágít egy olyan jelenségre is, amiről a filmkedvelők már évek óta suttognak: ez az összetéveszthetetlen „Netflix-látványvilág”. De hogyan is lehetne leírni ezt a sajátos stílust? Rendkívül tiszta és steril képek, gyanúsan sima mozgások, világos és teljesen egyenletes megvilágítás, valamint bőséges utólagos színkorrekció jellemzi a platform saját gyártású filmjeit.
A vizuális effektek emellett gyakran mesterkéltnek tűnnek, és hiányoznak belőlük azok a természetes textúrák és apró tökéletlenségek, amelyeket a hagyományos mozis bemutatókhoz társítunk. Sokan már eddig is gyanították, hogy a mesterséges intelligencia keze van a dologban, és ez segít elérni ezt a tükörsima, csillogó megjelenést. Sarandos a jelentés során nem bocsátkozott konkrét részletekbe az egyes filmek kapcsán, és egyáltalán nem tűnik elrugaszkodott elméletnek, hogy a Netflix-alkotások digitális, szinte már túlzottan steril külleme az MI-alapú képjavítás közvetlen eredménye.
