JÁTÉKTESZT: Resident Evil 3

Állítsd be, hogy a cikkeinket mindig az elsők között lásd a Google keresőben

Félelem és reszketés Raccoon City végóráiban.

Az 1999-es túlélő horror/akció klasszikus a Resident Evil 3, 2020. április 3-án felújított változatban tért vissza, elcsábítva ezzel a sorozat rajongóit és az azóta felnőtt játékos generáció szívét is megpróbálja rabul ejteni. Ennek apropóján tartsatok velem egy kis bevezetésre, vagy felelevenítésre ezzel a remekbe szabott játékkal, melyet a Capcom nem is számozott résznek szánt, ám mégis tarolt mind a kritikusok, mind a játékosok körében.
A japán Capcom elég nagy sikereket könyvelhetett el az 1996-ban kiadott Resident Evil című remekművével, az eladások szárnyaltak, nem volt megállás, folytatásért kiáltott a nép.

Kövess minket Facebookon is!

Ezt meg is kapták a Resident Evil 2 képében. Akkoriban még divat volt a munkát rendesen elvégezni és ha valamit folytattak, azt általában próbálták úgy elkészíteni, hogy az a korábbi epizódnál több és jobb legyen. Természetesen a Capcom-nál már akkor is okos és ügyes emberek dolgoztak, így a folytatás nagyobb lett és kidolgozottabb.

A játékosok imádták a két új főszereplőt és azt csavart, hogy bár két különböző történetszálat mesélnek el, bizonyos pontokon láthatjuk a másik szál eseményeinek maradványait és hatását, ezt akkoriban nem igazán prezentálta senki. Természetesen pörgött tovább a kerék, a második rész kasszasiker lett, a japánok meg nem tétlenkedtek, több projektbe is belevágtak, köztük egy spin off-ba, mely egy zsoldos menekülését mesélte volna el, azonban nagy agyalások során végül is amit folytatásnak szántak volna ment a kukába, és mégis ez a spin-off lett végül a Resident Evil 3, a trilógiát és ezáltal a Raccon City-beli történéseket lezáró epizód.

A Capcom utólag láthatta, hogy igen jó döntést hozott az eredetileg csak egy mellékszálként induló, menekülős, kicsit akciódúsabb történettel, ugyanis a játék iszonyat jól fogyott, már az első hónapban több mint 1 millió példány kelt el belőle Japánban. És ha valami a múltban már tuti kasszasiker volt, akkor azt ahogy mostanában már megszokhattuk, fel kell támasztani és újra eladni, a nosztalgiamámorban úszó vásárlóknak.

Ám a japán készítők itt is csavartak egyet a dolgon, az elmúlt néhány évben különböző játékaikat annyiszor vetették már meg velünk újra és újra, hogy alakítottak egy kicsit a történeten vagy bizonyos elemeken. Így jutottunk el oda, hogy a Resident Evil újragondolt változatában még többnyire az eredeti perspektívából kaszálhattuk az élőhalottakat, addig a kettőben ez már teljesen lecserélésre került, míg a harmadik részben már igen kardinális változások is beálltak. Igyekszünk a lehető legkevesebb dolgot elárulni, hogy aki még nem vitte végig, annak se lőjünk le semmit.

A Resident Evil 3 története néhány órával a második rész előtt játszódik, egészen pontosan 1998. szeptember 28-án, a kora esti órákban. Főszereplőnk Jill Valentine az első rész egyik főszereplője, aki Raccoon City-beli rendőrség különleges osztagának, a S.T.A.R.S.-nak a tagja. Az első részben történtek után egyedül dolgozik a korábbi események előidézőjének, az Umbrella vállalatnak a felelősségre vonásán. Mint tudjuk a gyógyszerészeti cégóriás főprofilja igazából csak egy fedősztori, valójában egy jóval profitálóbb ágazatban, biológiai fegyverek készítésében utaznak. Önérzetes hősnőnk azonban nem szeretné, ha ez a cég további ártatlan életek árán folytatná a működést. Jill-t poszttraumás stressz, és némi paranoia is gyötörni kezdi a magányos küldetése során, ám gyorsan rájön, hogy ez lesz a legkisebb gondja, amikor egy hegyomlásnyi, mutáns zombi rátöri a lakása falát, és kénytelen lesz menekülőre fogni a dolgot.

Ezzel a felütéssel kezdődik meg a Jill kálváriája Raccoon City végóráiban. Lényegében a játék egyik alapkoncepciója az lesz, hogy az imént említett benga állat elől menekülünk. Emellett ugye megpróbáljuk elhagyni a várost is, nem várt segítséget kapva egy Umbrella zsoldostól, aki nem más mint Carlos Oliviera.

Ahogy azt már a bevezetőben is megírtam, nagy újítás volt a korábbi epizódokhoz képest, hogy nem csak egy bizonyos zárt területeken tevékenykedhetünk, hanem kiszabadulunk a cselekmény helyszínéül szolgáló városkába is. Lenyűgöző látni, hogy milyen aspektusai vannak a vírus elterjedésének és hogyan tette tönkre az Umbrella ezt a vidéki kisvárost. A kisvárost értsétek amerikai léptékben, ugyanis Raccoon City népessége meghaladja a 100.000 főt. Így a korábbi epizódokhoz képest azért jóval több zombiba fogunk belefutni.

Beszéljünk akkor egy picit a játékmechanikáról. A Resident Evil 3 egy követőkamerás (TPS) túlélő horror/akció játéknak készült. Az eredetit sokan azért kritizálták, mert a növekvő akció kicsit élét vette a horrornak. Most a remake-ben kicsit az lehet az érzésünk, hogy visszakanyarodtak a borzongás világába. Na nem kell ezalatt mindenféle olcsó jumpscare-ekre gondolni. Persze előfordul az is, asszem szám szerint kettővel találkoztam, de azok is jókor, jó helyen. Az egész játék egy komplex, ijesztő atmoszférát teremt. De nem is akármilyet, a sötétség, lámpánk korlátozott fénycsóvája, igazán megadja azt az érzést, hogy nem tudhatjuk mi vár ránk a sarkon túl. Vagy említsük meg a hangokat, melyek egyszerűen zseniálisak. Valahogy folyamatos kaparászás, hörgés érkezik több irányból is, olykor sikolyokkal, ordításokkal meghajtva az amúgy is erősen dobogó szívünket. Az audioélmény nagyon ott van a toppon, igazán szinten tartva a vérnyomásunkat.

A remake-ben rengeteg változtatás történt az alapanyaghoz képest a játékmenetben. De még a sztoriban sem feltétlen úgy történnek az események mint azt várnánk. Az egészre az lenne a legjobb kifejezés, hogy a jelen kor igényire lett igazítva a cucc. Minden pont olyan flottul működik, mint ahogy azt elvárjuk, elhagyva az eredeti játék 20 éves korából fakadó hibákat és gyengeségeket. A fejtörők és puzzle-ök többnyire teljesen kikerültek a remake-ből. Ezt azzal magyaráztak a készítők, hogy megtöri az izgalmak sorát. Ebben lehet is valami, mert néha azért elég frusztráló volt a backtracking, mellyel mesterségesen tolták ki a játékidőt.

Olyan újdonságok kerültek be, melyek manapság alapnak számítanak, mint példának okáért a checkpoint rendszer, melynél a gép automatikusan ment. Azért elég sokszor leszünk hálásak ennek, ha egy Nemesis-szel való összetűzésre nem kellően felkészülve érkezünk, és nem kell a legutolsó manuális mentésünket visszatölteni, ki tudja milyen távlatból. Ugye korábban volt safe room ahol írógépszalag birtokában az írógépeknél tudtunk menteni. Ez persze hozzáadott a játék nyújtotta kihíváshoz, de most is tudjuk emelni a nehézségi szintet. Azt pedig garantálom, hogy hardcore módon minden veterán meg fog azért izzadni. Fontos viszont leszögeznünk, annak ellenére, hogy a játék egy “remake” nem történik minden pontosan ugyanúgy a történet során. Tényleg az is bátran vágjon bele, aki azt gondolja, hogy neki már nem tudnak újat mutatni.

Jill sztorijának egyetlen komoly hátránya, hogy nem túl hosszú. Én a játékot 6 és fél óra alatt, az internet népe átlagban 5 és fél óra alatt taposta le. Az S rang eléréshez azonban 2 óra alatt kell abszolválni a kampányt, ám ehhez azért már komoly rohanás szükséges. A játék 100%-os befejezése állítólag lehetséges kb. 11 óra alatt, ide viszont komoly felkészülés és erős idegrendszer kell.

Amikor megvásároltuk a Resident Evil 3 2020-as remake-jét akkor bizony szembesültünk vele, ha eddig nem tudtuk, hogy a csomag része egy másik játék. És sajnos nem az eredetiből ismert és közkedvelt Mercenaries mód tért vissza. Kaptunk egy aszimmetrikus multiplayer cuccot Resident Evil Resistance címmel. A rövidke sztori szerint az Umbrella gyűjtött össze néhány alanyt egy szabadulási teszt elvégzéséhez. Ahogy az várható, ezen alanyok lesznek az általunk irányítható karakterek.

Ebben a kis adalékban a stílusra jellemző 4 az 1 elleni harcokat tudjuk bonyolítani barátainkkal, vagy éppen akikkel az internetről összesorsol a gép. Karaktereink mind különböző stílussal és képességekkel rendelkeznek, igazi sztereotípia gyűjtemény, ha a külsőségeket vesszük alapul. De talán ezzel sokkal jobban sikerül beleélnünk magunkat a helyzetükbe, már ha fiatalok vagyunk. A mastermind-oknál már egy fokkal izgalmasabb a történet, ugyanis korábban a franchise-ban megismert háttérbeli főgonoszok köszönnek vissza. És ami igazán nagy ötlet, hogy mindegyikhez tartozik egy biológiai fegyver. Ezeket végre, ha csak egy rövid időre is, de irányításunk alá vonhatjuk.

Kicsit az egész emlékeztet a PS2 érában megjelent Outbreak játékokra, csak ott ugye a botok ellen kevésbé volt izgalmas a hentelés. Na a Capcom nem volt rest, és újraélesztette az ötletet, némileg átalakítva. A mechanika a következő: adott egy “mastermind” aki a kameráin keresztül tud akadályokat gördíteni és mindenféle egyéb borsot törni a másik 4, csapatként küzdő játékos elé. A cél a szökés, melyet 4 szobán keresztül kell megejtenünk. Értelemszerűen a mastermind-ot alakító játékos célja, hogy ezt ne tudjuk megtenni. Nincs nagy megfejtés, sem őrületes újdonságok, a formula viszont működik. Aki élvezi az ilyen csapatos harcokat és esetleg fogékony a franchise-ra, ne adj isten a zombi témára, az bizony nem kevés órát fog beleölni, mert piszok szórakoztató az egész.

VERDIKT

Egy szó mint száz, a Capcom sikerszériája nem tűnik mulandónak. Jókor nyúlnak a jó alapanyaghoz, kellően felhype-olva a rajongókat és igazán minőségi munkát végezve. A Resident Evil 3 egy szuper játék lett, erősen indítva a tavaszi felhozatalt. Igazi túlélő horror, a zsáner kedvelőinek kötelező, akkor is ha kívülről tudják az eredeti sztorit. Aki pedig nem ismeri a játékot az is bátran vágjon bele. Ez után garantáltan rákap a széria ízére és elővesz más epizódokat is. Ötletes kis adalék a Resistance, bár külön címként, teljes áron, valószínűleg nem állta volna meg a helyét, így viszont kellemes kis időtöltés. Bízzunk benne, hogy ilyen minőségben nyúl hozzá a Capcom más, korábban sikeres franchise-aihoz is. A következő számozott epizódot várva, igazán játszanánk egy kis Dino Crisis-t is.