Steven Spielberg egészen mostanáig nem forgatott musicalt, és most gondolta a legalkalmasabbnak az időpontot, hogy az életművébe beillessze ezt a műfajt is. De mit tud nekünk 2021-ben a West Side Story, vagy épp a musical adni?
A történet az 1950-es években New Yorkban játszódik, pár háztömbnyi területen, ahol folyamatosan rombolják le a régi épületeket, hogy magasabb, drágább új épületeket húzzanak fel a helyükre. Ennek a területnek az irányításáért küzd, két banda, a Puerto Rico-i Cápák és a fehérbőrű európai bevándorlók leszármazottai, a Jetek. Középpontban Maria (Rachel Zegler fantasztikus alakításában) és Tony (Ansel Elgort remekül helytáll) szerelme áll, akik huszadik századi Rómeó és Júliaként, két külön oldalhoz tartoznak, de mégis egymásba szeretnek.
Már ennyiből is látszik, hogy egy örök aktuális darab a film és a musical sztorija, egyszerűen olyan toposzokból áll, ami sosem évül el. Erre rakódnak rá azok a rétegek, amik az eredeti darab bemutatója óta sajnos, ugyanúgy mindennapi problémákat jelenetek, Amerikában és szerte a világon. Az Egyesült Államokat a bevándorlók építették fel, és mai napig a jobb élet reményében az országba menekülők tartják fent a gazdaságát. Az amerikai álmot üldözik a karaktereink is, mikor már rég fel kellett volna ébredni. Amíg ők azért csatároznak mert más a bőrszínük, vagy más az anyanyelvük, addig a rendszer mindannyiukat kihasználja, kifacsarja a végsőkig, aztán félredobják őket, mikor már nincs rájuk szükség, a házakba, amit az ő társadalmi osztályuk épít fel, az uralkodó osztály költözik. A dzsentrifikáció, a rendszerszintű rasszizmus, a társadalmi osztályok közti vélt vagy valós elnyomás a mindennapjainknak ugyanúgy problémái, ahogy az 50-es évek USA-jának is, így abszolút indokolt egy új feldolgozás. Szerencsére a film se ugrik el a nehezebb témák elől.
Például hatásosan mutatja be azt az erőszak és gyűlölet spirált, amiből szinte lehetetlen kitörni. A bosszút újabb és újabb bosszú követ, és mindenki veszít. De a filmszereplő nem is azért fordulnak a személyes bosszúálláshoz, mert buták lennének, vagy éppen nem látnák át a tetteik következményét. Ők azért fordulnak az erőszakhoz, mert a rendszerben nem tudnak megbízni, egész életükben mást se csinált a rendszer, aminek őket kéne védenie, mint semmibe vette vagy vegzálta őket. És ahogy az egyik dalbetétben is kifejtik, ha segítséget kérnek, csak magukra hagyják őket. Annyi csalódás érte őket, hogy már nem opció, hogy a hatóságokra bízzák az ügyet, hogy a hivatásos erőszakszervezetekre bízzák az igazságszolgáltatást.
Arról már eleget beszéltünk, miért is fontos és aktuális az alaptörténet, de nézzük a megvalósítást! Steven Spielberget nem kell bemutatni, tucatnyi filmje klasszikus, a szakma nagy öregje, akinek az utóbbi években is volt jobb és rosszabb filmje is. Ez a filmje is megvalósításban egyszerűen csúcs, az év egyik legjobb fényképezése, olyan beszédes minden bevilágítás (külön kiemelném a templomi jelenet színkódolását!), tele van hatásos képekkel és jelenetekkel, erős a zene, de mégse tökéletes. Egyrészt sokszor hatásvadász a film, és a film első fele kicsit vontatott és modoros. Ennél azonban nagyobb baj, hogy romantizálja a szegénységet. A nyomorból bájos musical darabokat csinál, minden ember jóképű, csinos, stílusos. A szegénység ábrázolásának nem szabadna kimerülnie pár koszos trikóban és pár festékes arcban. Az egész konfliktus a film utolsó harmadáig is egy mókás konfliktusnak tűnik, igazi tét nélkül.
Bár ennek egy részéről nyilván maga a műfaj tehet. Az egész mozi egy nagy költségvetésű Broadway-film, mindenében musical. Aki rajong a műfajért, annak kötelező darab, a műfaj legjobbai közt van, anélkül is, hogy semmi újítást nem hoz, nem reformálja meg, csak a lehető legjobban végig viszi a kitűzött feladatát. Aki nem szereti a musicalt, annak sajnos túl sok a nyál és a romantika a szociodrámán.
VERDIKT
Bár mély nyomot igazán nem hagy, mégsem lehet igazán haragudni a filmre, mert minden modorosságával, hollywoodiságával, látszik benne az igyekezet és a szándék. A színészek nagyon jók, pengék a koreográfiák, látványos a megvalósítás és tele van olyan apróságokkal, amiket nem lehet nem imádni. Minden musicalrajongónak kötelező, de azoknak is meleg szívvel ajánlom, akiket a fent felsorolt problémák közül bármelyik is foglalkoztat. Mert az érdemes megjegyezni, hogy bár csak egy hollywoodi filmben törnek ki dalban a csavargók, addig ezek a problémák mindenhol jelen lehetnek.
Szólj hozzá!