SOROZATSZEMLE: A szokásos Netflixes játékidőt megtörő Love, Death & Robots

A Netflix animációs sorozata a felnőtteket célozza meg.

A Love, Death & Robots egy 2019 óta futó felnőtt animációs sorozat, amelynek eddig két évada jelent meg a Netflixen, és várhatóan idén érkezik a következő. A sorozat Fincher és Miller Heavy Metal című animációs sci-fijének újragondolása, de ezen kívül is többször használnak novellákat kiindulópontként (pl.: Joe R. Lansdale: The Tall Grass). A műsor alapvetően a Blur Studiohoz köthető, amely egy amerikai animációs stúdió, viszont közel sem ők készítették az egészet, de kifejezetten sok részben szerepet vállaltak.

És a készítés kapcsán át is térhetünk a sorozat érdekességeire, amelyekben a sikere rejlik. Ez egy olyan antológiai sci-fi sorozat, amelynek epizódjait más-más nemzetek tehetségei animálták, és a részek többsége kb. 13 perc hosszú. A fantasztikus látványvilág, a rövid játékidő és az érdekes kérdésköröket feszegető történetek rögtön a képernyő elé szegezik a nézőt. Mivel találhatunk 6 perces és 18 perces sztorit is, így utazáshoz nincs is ennél ideálisabb sorozat, akár bevásárlásra tartva, a buszon is megnézhetünk egy szimpatikusat.

Érdekes felfedezni, hogy a különböző országok miként variálják animációs technikáikat, egy-két alkalommal már az első képkockából leszűrhetjük éppen kik voltak az alkotók. Ugyanakkor a sokszínűség ellenére, mégis egésszé áll össze a sorozat, van egy tipikus hangulata, ami minden részben megtalálható. Mivel alapvetően sci-fi műfajról beszélünk, ezért ne hétköznapi szituációkat várjunk, hanem annál izgalmasabb, társadalmi és etikai kérdéseket felvonultató jeleneteket. A cím pedig nem véletlen, mivel minden epizód tartalmaz a szerelem, halál, robot hármasból legalább egyet. Amik legtöbbször felmerülnek témaként, az a háború és a mesterséges intelligencia, de emellett többször láthatunk történelmi eseményeket is.

Van néhány különösen érdekes epizód, amit mindenképp érdemes kiemelni, mivel amellett, hogy izgalmas a történetük és a látványviláguk jól reprezentálják a sorozat hangulatát is. Az Ice Age rész nemcsak a történelmi vonulat és az elveszett civilizáció kérdésköre miatt lehet érdekes számunkra, hanem azért is mert három stúdió munkája révén jött létre, ennek egyike pedig a magyar Digic Pictures. A fő kérdés, hogy kipusztulhat-e a civilizációnk bizonyos történések hatására, viszont mindezt egy antik fagyasztóban követhetjük végig.

A The Witness nyerte talán a legtöbb díjat, ez pedig nem véletlen. A képi világ még a sorozatban is kiemelkedően jó, ez pedig a spanyol Alberto Mielgonak köszönhető. Itt egy üldözéstörténetet láthatunk, ahogy egy gyilkosság szemtanúja menekül az elkövető elöl, mindezt japán stílusban, Tokióban.

Végül pedig még az Alternate Histories című részt is említésre méltónak tartom, mivel egy már sokszor feldolgozott témát jár körbe fekete humorral fűszerezve: Hogyan alakulhatott volna a világ számára kedvezőbben egy bizonyos Adolf sorsa. Mint minden sorozatban, itt is vannak érdekesebb és kevésbé érdekes epizódok, viszont a képi világ sosem hibádzik, és ez kárpótolja is a nézőt. Egy esélyt mindenképp érdemes adni neki, hiszen a felépítése miatt kedvünkre mazsolázhatunk a sztorikból, és csak maximum 20 percet kell szánnunk rájuk.

Total
10
Shares
Previous Article
Batman

Box Office: A Batman második hete uralja a bevételi listákat a moziknál

Next Article
Sonic, a sündisznó 2.

Rögtön magyar szinkronnal befutott a Sonic, a sündisznó 2. végső előzetese

Related Posts