Merritt Wever és Domhnall Gleeson sorozatában megvan a potenciál.
Vicky Jones és Phoebe Waller-Bridge kapcsolata még egy színházi munka kapcsán kezdődött, többek között Jones állította színpadra utóbbi Fleabag című darabját, melyet később az Amazon számára is adaptáltak, és amely meghozta mindkettejük számára a világhírnevet. Az alkotópáros most az HBO-nak készített sorozatot, mégpedig Futás címmel. Legújabb szériájuk pedig megőrizte mindazokat a jellemvonásokat, melyek az előző produkcióikat is sikeressé tették. A Futás egy izgalmas, szórakoztató műfaji kavalkád, és még ha az arányok nem is mindig stimmelnek, az alapötlet és a főszereplőpáros van annyira erős, hogy könnyedén elviszi a hátán a sorozatot.
Két főszereplőnk, Ruby és Billy fiatal korukban egy párt alkottak, az élet azonban más irányba sodorta őket. Hamar kiderül, hogy ők ketten még fiatalon egyességet kötöttek, ha egyikük üzenetben a Futás (innen a sorozat címe) szócskát küldi, a másik pedig hamar válaszol ugyanígy, akkor találkoznak egy vasútállomáson, egy hetet együtt töltenek (keresztülutazva az Egyesült Államokat), a végén pedig eldöntik, hogy visszatérnek-e korábbi életükbe, vagy együtt folytatják. Az első epizód ezzel is indul, Billy elküldi az SMS-t, Ruby pedig reagál is, így indulhat a kaland, melynek során jobban megismerik egymást, magukat, átértékelik addigi életüket.
Kezdjük azzal, ami igazán erős a sorozatban. A főszereplőpáros remek alakítást nyújt, Merrit Wever minden mozzanata mentes a maníroktól, játéka végig természetes. Domhnall Gleeson pedig egyetlen pillantásával, arckifejezésével érzékelteti karakterének teljes kilátástalanságát. Mind Ruby, mind pedig Billy többször tette le a voksát a biztos, a kockázatmentes mellett, így életüket egyfajta megalkuvás jellemzi. Egyértelmű azonban, hogy utóbbi sorsa a tragikusabb. Míg a lány egy szerető családban él, biztos egzisztenciával, addig Billy hiába sikeres anyagilag, magánélete teljes kudarc, szinte képtelen a kötődésre. Szimbolikus egyébként a férfi foglalkozása, az alkotópárosra igencsak jellemző fricska, hogy egy, a saját életével ennyire küszködő férfi abból él, hogy a boldogulás különböző útjairól tart előadásokat kétségbeesett embereknek.
Érdekes figyelni, ahogy az utazás során folyamatosan omlanak le a falak, tűnik el a máz, és lesznek egyre őszintébbek a főszereplők egymással. Az első öt epizód során a néző abban sem lehet biztos, hogy tulajdonképpen mennyire erős a Ruby és Billy között lévő kapocs. Szeretik ők egymást valójában, vagy ez mindkettejük részéről csupán egyfajta válaszreakció, menekülés, esetleg egyfajta különös nosztalgia, visszatérés a lehetőségekkel teli fiatalkorhoz? A sorozat fokozatosan csepegteti az információkat, csupán flashbackeket látunk a múltból, ezek is inkább egy mozaik részei, melyek az évad második felében állnak össze.
A készítők emellett nem feledkeznek meg azokról sem, akik a két főhős döntéseinek következményeit viselik. Látjuk Ruby családját, akik értetlenül állnak az egész helyzet előtt, illetve talán a legfontosabb mellékkarakter, Fiona (Archie Panjabi) is feltűnik, aki Billy asszisztense volt az elmúlt években. Ő szolgáltatja a sorozat thriller vonalát, üldözéssel, nyomozással és fenyegetéssel. Ezeknél a jeleneteknél éreztem esetenként, hogy kicsit elveszik a fókusz, a maga abszurditásával szórakoztató volt ez a szál, de egyszerűen elütött a sorozat többi, nagyon is valós dilemmákat boncolgató részétől. Maga a karakter sem volt igazán kidolgozva, motivációi homályosak voltak, jelenléte azonban így is fontos volt, hiszen Billy múltjának egyfajta mementójaként szolgált.
A sorozat egyéb aspektusaira is ez a kettősség jellemző, a kamerakezelés többségében finom, intim, a csendes szemlélődés lehetőségét biztosítja a nézőnek, az üldözéseknél viszont élénkül a zene, dinamikusan követjük a szereplőket. A párbeszédek kiválóak, az a fajta fanyar humor és pikírtség jellemző, mint a korábbi Jones-Waller-Bridge sorozatok esetében.
VERDIKT
A Futás nagyon izgalmas kérdéseket boncolgat, egyelőre kifejezetten érdekes és szórakoztató módon. A jelenlegi trendeknek abszolút megfelelve vegyíti a műfajokat, hangvételeket, mindezt pedig alkotópáros sajátos világlátása teszi igazán egyedivé.
[penci_review id=”47749″]
Szólj hozzá!