Kissé hányatott sorsú volt a DC Comics filmes vonala az utóbbi években. A DCEU tavaly végleg befejezte a pályafutását és James Gunn vezetésével már dolgoznak a DC Univerzum rebootján. Eközben az ettől különálló Joker második része hatalmasat bukott idén a mozikban. Ezektől pedig szintén függetlenül jelent meg 2022-ben Matt Reeves rendezésében a Batman, amely szintén egy külön univerzumot képvisel a maga realisztikus stílusában. A filmben Colin Farrell alakította köpcös gonosztevő, Oswald „Oz” Cobblepot pedig annyira jól sikerült figura lett, hogy a Warner Bros. egy önálló spin-off sorozatot engedélyezett neki az HBO Maxon. A nyolcrészes széria (vagy első évad?) viszont lehengerlő alakításokkal, remekül megírt karakterekkel adott elő egy vérbeli gengsztertörténetet, amelyre ilyen minőségben nem is igazán számítottunk, így az év egyik nagy meglepetése lett a Pingvin.
Pedig a Batmanben Oz még annyira nem volt egy fontos szereplő, hiszen a karakter csak pár perc játékidőt kapott a filmben. Sokkal inkább a kinézetével vonult be a köztudatba, ahogy a hajdanán szívtipró Colin Farrellt szinte felismerhetetlenre csúfították és maszkírozták el. Az, hogy Farrell külsőben teljesen megváltozott lehetőséget adott arra is, hogy kicsit színészi vénáját is megcsillogtassa, csak idő hiányában ez kevés volt. A Pingvinben, viszont közel nyolc órányi játékidő állt rendelkezésre, hogy kibontakozhasson, az alkotók pedig éltek is lehetőséggel. A sorozat ott folytatódik, ahol a Batman véget ért. Gotham nagyját elpusztította a Rébusz okozta árvíz, a város szegényebb negyedeiben teljesen elharapódzott a bűnözés és a káosz, Batman hiányában pedig nincs is senki, aki megállítsa. Az alvilági vezér Carmine Falcone halott, helyét pedig családtagok és rivális bandák szeretnék átvenni. Oz az egyik legambiciózusabb figura ebben, de mások is leselkednek.
Szinte már az első képsoroktól egyértelművé válik, hogy ez nem a megszokott képregényes, szuperhősös történet lesz, hanem egy keresztapás, maffiózós gengsztersztori. Egy bűnöző felemelkedésének lehetünk tanúi. Oz viszont nem a megszokott rosszfiú, testi hiányosságait ravaszsággal és becsvággyal ellensúlyozza, egy alulról jött figura, akit Gotham olasz-amerikai Falcone és Maroni családjai és igazából mindenki lebecsül. Ám Oz egy meggondolatlan húzással megöli az őt sértegető Alberto Falcone-t, amely események egy egész láncreakcióját idézi elő. Gotham alvilágáért kegyetlen bandaháború indul be, amelynek mozgatója a Pingvin.
A bonyodalom csak tovább fokozódik, amikor Oz megtudja, hogy Carmine lánya, Sofia Falcone (Cristin Milioti) kiszabadult az Arkham elmegyógyintézetből és talán rájöhet arra, hogy ki ölte meg fivérét. Oznak tehát folyamatosan egy lépéssel az ellenségei előtt kell járnia, amely hol jobban, hol kevésbé sikerül neki. Ebben segítségére lesz egy elárvult fiú, Victor (Rhenzy Feliz), akit a Pingvin maga mellé vesz, amolyan mentorává válik és a fiú a leghűségesebb követője, intézője lesz.
A Pingvin egyből bedob a gothami alvilág véres és kegyetlen mélyvízébe, először csak keveset árulnak el a szereplőkről, de fokozatosan mindegyiküknek fény derül a hátterére, előéletére különböző visszaemlékezős jelenetekben. Ezeket remekül időzítik, pont akkor jönnek, amikor a narratíva is megkívánja, hogy a jelenben jobban megértsük a karakterek motivációit és döntéseit. Az írók ügyesen a széria legvégéig rejtegetik Oz hátterét, ellenben Sofia vagy Victor előélete már a sorozat közepén kiderül.
Ami igazán emlékezetessé teszi a szériát, az mégis a forgatókönyv, a jól megírt párbeszédek és a színészi alakítások. Colin Farrell már korábban is nyújtott nagyon jó alakításokat, itt testileg is levetkőzte önmagát, betanulta a New York-i olasz akcentust, szinte teljesen eggyé vált a Pingvinnel. Egyszerre hozza a kegyetlen gyilkost, a számító bandavezért és a szánni való, kicsinyes, anyakomplexusszal küzdő testi fogyatékost is. Karaktere nagyon sokrétű, talán az eddigi legérdekesebb adaptációja a Pingvinnek. Filmen amúgy sem volt túlhasználva eddig a karakter. Leginkább a Tim Burton féle Batman visszatérből lehet ismerős Danny DeVito alakításában, vagy a Gotham sorozatból, ahol Robin Lord Taylor játszotta a bűnvezér fiatalabb énjét. Ám Farrell és a Pingvin alkotói képesek voltak egy emberibb oldalát is megvillantani a karakternek, amely által sokkal azonosulhatóbb lett.
Ugyanis a széria egyszerre hajaz a klasszikus értelemben vett Keresztapa-stílusú gengszterfilmekre és az HBO sikersorozatára, a Maffiózókra (The Sopranos) is. Egy viszonylag elég hangsúlyos családi szál is húzódik, amelyben megismerhetjük Oz demenciás anyját, Francist (Deirdre O’Connell) és egy múltbéli családi tragédiát is. Az anya-fia viszony külön réteget ad a Pingvin karakterének és ezáltal sokkal érthetőbb is lesz Oz személyisége, hovatovább szerethetőbb és azonosulhatóbb, már amennyire egy gyilkos bűnözőt lehet szeretni. Épp ettől olyan groteszk az egész széria. Köztörvényes bűnözőket, gyilkosokat, drogdílereket, maffiózókat állítanak a történet középpontjába és próbálják szerethetővé tenni őket.
Ám a Pingvin talán legnagyobb meglepetése Sofia Falcone karaktere, akit Cristin Milioti bámulatosan alakít végig. Gyakorlatilag folyamatosan ellopja a showt a címszereplő elől. Kettejük rivalizálása adja a történet gerincét, hol az egyik, hol a másik előnyére fordítva az eseményeket. Sofia karaktere viszont leginkább a képregényolvasóknak lehet ismerős, filmen eddig nem igazán jelent meg, illetve az itt bemutatott változata jelentősen el is tér a képregényestől, amely köszönhető az írók és Milioti alakításának. Ami összeköti Oz és Sofia karakterét, az az, hogy mindketten valahol a szüleik miatt jutottak oda, ahol most vannak. Sofiát az apja dugta az Arkham elmegyógyintézetbe, ahonnét értelemszerűen őrültként szabadult ki. Míg Ozt, szintén az anyja buzdította gyerekkorától fogva a bűnözői létre. A különbség kettejük sorsában az, hogy míg Sofia eredendően jó ember volt, csak a körülmények hatására vált pszichopatává, addig Oz esetében a sorozat azt sugallta, hogy már gyerekkorától fogva önző, kicsinyes és gyilkos hajlamai voltak, amelyet anyja folyamatosan táplált, mintha egy ördögfiókát dédelgetnénk. A sorozat lemerészkedik ezen gonosztevők pszichéjének a legmélyére, ilyen módon egyedülálló is a zsánerben.
Éppen ezért érdekes, hogy a sorozat igyekezett emberivé, azonosulhatóvá tenni a Pingvin karakterét, miközben végig tudtuk, hogy egy velejéig romlott, gonosz figura, aki bárkit beáldozna, hogy elérje céljait. Ahogy a végén teszi is Victorral, Sofiával, de közvetetten még az anyjával is. Az írók zsenialitását tükrözi, hogy az amúgy komor, véres és taszító közeget, karaktereket sikerült úgy bemutatni, hogy közben rendkívül jól szórakozunk. Nem megy át felesleges dramatizálásba, vagy megbotránkoztatásba, hanem végig megmarad azon a vonalon, amit vállalt, de azt maximális profizmussal előadva. Erre csak a legjobbak képesek és ez emeli ki a Pingvint az átlag képregényes adaptációkból. A néző pedig egy idő után el is felejti, hogy szuperhősös, képregényes világban van, hiszen az egész hihető, realista, emberi karaktereket vonultat fel. A széria pedig mintha szándékosan gúnyt űzne a mai Amerikából és úgy általában az amerikai álomból, Pingvin karaktere már a képregényben is a nagytőkés burzsoázia groteszk kritikája és erre a széria remekül alapoz. Persze, ha netán Batman is felbukkant volna akkor egész más lenne a tónusa, de azt hagyjuk meg Matt Reeves filmjeinek.
VERDIKT
Az év legnagyobb meglepetése lett a Pingvin, pozitív értelemben. Remekül szőtte tovább Matt Reeves Batman filmjének világát és történetét, egyúttal meg is ágyazott a The Batman: Part II-nak. A filmben alig látott Oz Cobb karaktere megkapta a maga reflektorfényét, Colin Farrell élete egyik legjobb alakításában. Mindezt csak tetézte Cristin Milioti bravúros játéka, ahogy a jól kidolgozott mellékszereplők és a forgatókönyv is. A Pingvin hangos sikere várhatóan nem csak a következő Batman filmekre, hanem az egész újonnan formálódó DC filmes univerzumra is hatással lehet. A pletykák szerint a Warner Bros. és James Gunnék már azon agyalnak, hogyan lehetne Robert Pattinson Batmanjét beintegrálni az új DC Univerzumba, ahogy a Pingvin alapján további gonosztevők is kaphatnak még sorozatot. Az, hogy ez miként valósul meg, az egyelőre a jövő zenéje. Az viszont biztos, hogy Oz még visszatér a következő két Batman-filmben és amikor Bruce Wayne ismét szembe találja magát a Pingvinnel, már egy egészen más embert fog látni és mi nézők pontosan tudjuk is majd, hogy miért.
Szólj hozzá!