Örökké veled? / Eternity > Bemutató ideje: december 4.
A Christy szeptemberben úgy érkezett meg a Torontói Filmfesztiválra, mint egy biztos díjszezonos befutó. A kritikusok előzetesen azt várták, hogy Sydney Sweeney karrierjének egyik legnagyobb alakítása lesz, és a film akár komoly Oscar-esélyekkel is rajtolhat. A valós történeten alapuló dráma azonban a mozis premierjén drámai vereséget szenvedett, és a szakma azóta is azon töpreng, hogyan eshetett ekkorát egy olyan projekt, amely minden előjel szerint nagyot szólhatott volna. A közönség érdektelensége, a szokatlanul széles nyitás és az indie-filmekre egyre nehezebben rávehető piac mind közrejátszottak abban, hogy a Christy már az első hétvégéjén padlót fogott.
A díjesélyesből rekordgyenge nyitás: mi ment ennyire félre?
A film már a torontói premier előtt az év egyik legígéretesebb független filmjének tűnt. David Michôd rendező neve, a 15 millió dolláros, feszesen tartott költségvetés és Sydney Sweeney drasztikus átalakulása mind arra utaltak, hogy a film könnyedén a díjszezon egyik nagy beszédtémájává válhat. A TIFF után a finanszírozó Black Bear úgy döntött, saját frissen indított forgalmazói részlegén keresztül dobja piacra, és novemberben több mint 2000 vásznon mutatta be Észak-Amerikában.
Ez azonban súlyos hibának bizonyult. A film mindössze 1,3 millió dollárt keresett nyitóhétvégéjén, amivel bekerült minden idők tíz legrosszabb nyitásába olyan filmek között, amelyeket több mint 2000 moziban kezdtek vetíteni. A nézők egyszerűen nem mentek el rá, és a kritikai visszhang sem volt elég erős ahhoz, hogy fenntartsa az érdeklődést. A második hétvégére a Christy több mint 1100 vásznat elveszített, így esélye sem maradt a lassú felépítkezésre.
A gond nagyobb, mint egy film: az indie-mozi válsága
A szakértők szerint a Christy kudarca nemcsak a film problémáiról szól, hanem arról a mélyebb átalakulásról, amelyen az indie- és közepes költségvetésű filmek világa megy keresztül. A mozik a járvány és a hollywoodi sztrájkok után még mindig kínálathiánnyal küzdenek, ezért a forgalmazók egyre gyakrabban választják a széles nyitást, még akkor is, ha az adott film erre nem alkalmas.
Egy veterán ügynök így fogalmaz: „Egy kis filmnek ma már szinte lehetetlen dolga van. Régen fel lehetett építeni egy limitált nyitással, de ma egyszerűen nem tudják megtartani a vásznakat.” Ráadásul a Christy olyan monstrumokkal száll ringbe az év hátralévő részében, mint például a Wicked 2. rész vagy az Avatar: Tűz és hamu. Egy indie-dráma ezek mellett gyakorlatilag láthatatlanná vált.
Marketing, időzítés, túl nagy elvárások – minden összejátszott
A Black Bear közel 10 millió dollárt költött marketingre, ami a költségvetéshez képest jelentős összeg, ám így sem tudta áttörni a közönség ingerküszöbét. Az októberi mozis időszak különösen gyenge volt, több nagyobb film is elhasalt, így a Christy egyszerűen rosszkor került a piacra.
A cég vezetője, Teddy Schwarzman szerint a cél az volt, hogy Sweeney „kivételes, fizikai és érzelmi átalakuláson alapuló alakítása” minél több emberhez eljusson. De a piac nem reagált erre a stratégiára.
Mi vár a filmre és Sweeney díjszezonjára?
Sydney Sweeney továbbra is büszke a filmre, és aktívan kampányol érte, ám a mozis bukás jelentősen megtépázta az esélyeket. Az életrajzi produkció jelenleg annak az indie-ökoszisztémának a tükre, amelyik próbál visszakapaszkodni, de egyre kevesebb teret talál a blockbusterek árnyékában.
Hogy a Christy később streamingplatformokon talál-e nagyobb közönségre, az még kérdés. Ami biztos, hogy a mostani modellben egy ilyen típusú filmet nagyon nehéz sikerre vinni, bármennyire is szeretnék viszontlátni az emberek a vásznon az A-listás sztárokat komoly, díjesélyes drámákban.
