Főoldal Kritikák/tesztek KRITIKA: Nicky Larson: Ölni vagy kölni?
Kritikák/tesztek

KRITIKA: Nicky Larson: Ölni vagy kölni?

Philippe Lacheau rendező legújabb dilis filmje a Nicky Larson: Ölni vagy kölni? már a mozikban.

760
Nicky Larson: Ölni vagy kölni?

Philippe Lacheau rendező legújabb dilis filmje a Nicky Larson: Ölni vagy kölni? már a mozikban.

Első nekifutásra már a cím is elrettentheti a kedves nézőt, mondván egy újabb ZS kategóriás baromság érkezik a franciáktól, de tegyük félre az előítéleteket, ezúttal a csigaevők egy egészen szórakoztató adaptációt hoztak össze az anime hős Nicky Larson kalandjait feldolgozva. Ez nem kamu, nem csak mosolyogni még nevetni is lehet a francia bűnügyi akció-vígjátékon.

Nicky Larson: Ölni vagy kölni?

Aki ismeri az eredeti szériát (Japanese manga / anime széria City Hunter címmel), az egy közömbös dünnyögéssel nyugtázhatja, hogy egészen korrekt módon sikerült a színészek kiválasztása és a jellemük megformálása, csak ez az orbitálisan béna alcím nem kellett volna mögé, amivel a történetre próbálnak utalni. Főszereplőnk egy szuper különleges ügynök, mestere a közel- és fegyveres harcoknak, professzionálisan álcázza magát és sármjával a legkeményebb szexbombákat is hatástalanítja. Ezúttal pedig egy különösen alattomos fegyver kerül elő, melynek a megszerzése és megsemmisítése létfontosságú. Létezik ugyanis egy olyan parfüm, ami bárkiből egy kiéhezett szexragadozót csinál, ugyanis azonnal belehabarodik a parfüm használójába, legyen az bármilyen nemű vagy fajú.

Több sem kell egy szexista, nőfaló titkos ügynöknek, aki mesterlövészpuskával kukkolja a dögös sunákat és tonnaszám hullanak a szekrényeiből a szexmagazinok, meg a guminők, hogy egy másfél órás vad, humoros és kicsit olyan franciásan bénácska mókát hozzon össze. Ez egy tökéletesen egyszerű és banális alapszitu, ami nem is bonyolódik különösebb fordulatokba, illékony romantikával fűszerezve, beteljesületlen szerelem mentén halad a végkifejletig. Csak azt nem értettem, hogy minek kellett belekeverni a már alaposan elhasználódott Pamela Andersont (sajnos nem guminőként kapott szerepet). Két opciót tudok elképzelni. Vagy fizetett az 53 két éves szilikon nagyi, hogy újra vásznon lehessen egy kisebb, jelentéktelen, magát kelettő szerepben, vagy kontrasztnak használták, hogy a francia aktorok munkáját felértékeljék.

Nicky Larson: Ölni vagy kölni?

Az írók összehánytak egy extrém kalandot, azzal nincs probléma, tetemes mennyiségű poént is kreáltak, melyek 80%-a azért nehezen üti meg az elvárható szintet, de Nicky bizony két végén égeti a péniszt. Az írás mellett a főszereplő megformálása mellett, még a rendezést is magára vállalta Philippe Lacheau (Oltári baki, Alibi.com, Babysitting), aki kicsit már izzadságba pácolva próbálja megteremteni az eredetihez való hűséget, ami azért nyomot is hagyott a játékán. Ellenben a rendezés és a szkript felépítése változatos, az in medias res kezdést később kibontja, jól adagolja a poénokat, és még a hatásvadászattal is ügyesen bánik. Az első személyű nézetből (FPS mód, mint a videojátékokban) végrehajtott akciózással nem találta fel a spanyolviaszt (azt a Hardcore Henry már alaposan kimerítette), de annyira a helyén van és látványos, hogy az akciófilmek között is képes labdába rúgni. Sőt még a zenékkel koreografált jelenetekhez is ért, a zseniális Are you wanna be my girlre rendezett aprítás stílusos és szórakoztató. A lassítások működnek, de azért Michael Baynek nincs félnivalója.

Nicky Larson: Ölni vagy kölni?

A Nicky Larson mozi egy átlagon felüli francia akció-vígjáték lett, ami nem fukarkodik a szexista megközelítésekben, hímtagokban és a meleg poénokban. Persze nem megy el agyatlan buzulásba, mint egy jó kis Sacha Baron Cohen film, de látszik, hogy nem rinyáltak az alkotók, ha egy jelenet vagy egy poén megkívánta azt a farkat, akkor beletették. Természetesen egy könnyedebb James Bond paródiának is megfeleltethető lenne Nicky Larson, egy percig sem veszi komolyan magát, még a legprimitívebb baromságot is el tudja adni, legyen szó egy élő kiskacsa vető fegyver alkalmazásáról.

Nicky Larson: Ölni vagy kölni?

VÉGSZÓ

Egy kellemes nyári meglepetésként tudtam elkönyvelni a Nicky Larsont, a Szupercella 3 – Az ördögverem szörnyen kiábrándító és fájdalmasan hosszú képsorai után felüdítő volt a franciák adaptációja. Kortárs humor nem fukarkodik a szexizmusban, amit más egyéb, olykor működő, olykor pedig kínok között agonizáló poénokkal vegyít, hogy a végeredmény egy az átlagnál kellemesebb időtöltéssé álljon össze. Akár könnyed csajozós mozinak, vagy esetleg baráti társasággal is fogyasztható a nagy nyári hőségben. Nem ígér sokat, de azt be tudja váltani.

Szerző

Az operatőr / vágó szakmám mellett elképzelhetetlen mennyiségben fogyasztanám a videojátékokat, filmeket és sorozatokat. A munkám mellett azonban a családomra és a GameTeVe csatornámra sem jut elegendő idő.

Szólj hozzá!

Budapest Comic Con

Közelgő események