James Mangold új filmjének előzetese majdnem az egész internetet óriási lázba hozta, amikor hónapokkal ezelőtt bepillantást nyújtott Hugh Jackman utolsó kalandjába Rozsomákként. A hangulat érezhetően más volt: sötétebbre, realistábbra vették a filmet, westernes, sokszor Mad Max-es utalásokkal egy friss, újfajta képregényfilmmel szerették volna elbúcsúztatni Jackman-t a szériától, amelyben már 17 éve dolgozik. A film mindemellett a legmagasabb, R besorolást is megkapta, így a rajongók dédelgetett álma is valóra válhatott: Farkas ezúttal véres lesz, nincs kegyelem. Minden megvolt tehát egy sikeres, legendás film létrejöttéhez. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy akkor miért nem sikerült?
A Logan – Farkas túlzottan komoly próbál lenni, ami meglehetősen árt neki. Mivel nem szerzői filmről van szó, hiszen Mangold-tól már láthattunk egy Wolverine feldolgozást, mely bár kiváló volt, közel sem nevezhető hibátlan filmnek, a filmre húzott újfajta műfaj, amely erőltetetten nyers és túlzottan komor. Azért használom ezt a szót, mert a film ezt próbálja belénk ültetni: itt most komolyak vagyunk, és nincs helye mókának. És éppen ez a probléma, amit tavaly a Batman Superman ellen: Az igazság hajnalánál annyian felvetettek: a mozi mesterségesen próbál komor lenni, nem pedig témájából, kivitelezéséből adódóan. Így nem képes elérni azt a frissességet, amire áhítozik. S nem csak azért, mert rossz volt a megközelítés: volt már komolyan vett szuperhősfilm, s itt nem csak Nolan-féle Batman-trilógiájára gondolok. Éppen ezért mondhatjuk, hogy talán ez a próbálkozás eleve rossz irányból lett megközelítve.
Mindemellett a filmről nem lehet azt mondani hogy rossz. Sőt, az összes hibája ellenére a mozi néha képes sikeres lenni. Hugh Jackman-t még mindig szeretjük mint Woverine, és itt nagyobb skálán tud játszani, mint a korábbi epizódokban, ezzel is megmutatva Logan eddig nem túlzottan ismert oldalát. A setting is eléggé érdekes, és történetben is sikerült olyat alkotni, amely leköti és még talán el is gondolkodtatja a nézőt egy-két óráig (a The Last of Us című játék áthallásai sem véletlenek). Mindenképpen ki lehet jelenteni, hogy egy jobb fajta képregényfilmről van szó, és ezek után is ilyeneket szeretnénk látni, azonban a mozi távol áll attól, hogy megváltsa, vagy éppen megváltoztassa a műfajt. Érdekes kuriózum, de erősen a “próbálkozók” táborába tartozik, nem képes azt az eredetiséget hozni, amit ígért. Így nem kár érte, viszont nem is vagyunk lenyűgözve.
James Mangold rendező és stábja a harmadik Farkas-filmnél kissé háttérbe szorították az akciójeleneteket, s inkább a karakterek bemutatására, kapcsolatára mentek rá. Nagyon jó volt látni, hogy nem a CGI-effekteké volt a főszerep, valamint, hogy nem egy nagy akciójelenet található a film végén, hanem kisebb, de annál hangsúlyosabb akciók váltják végig egymást. Kevesebb van, de azok annyira jóra és erősre sikerültek, hogy egy percig sem érzünk hiányt belőle, sőt ezzel az R-besorolással még rá is tettek egy lapáttal az elmúlt évek filmjeire. Nagyon kellettek már ezek a felnőtteknek szóló képregényfilmek, melyekben a brutalitás elszabadul. Már az előzetesekből is leszűrhettük, hogy a harmadik Farkas-film sokkal másabb lesz, mint a korábbi Farkasok voltak, de még az X-Men univerzumból is ki fog lógni. A stáb kiment a szabadba, és ott forgattak, nem pedig a zöldháttér előtt, és ettől sokkal emberibb, közelibb lett a Logan – Farkas, mint bármely korábbi X-Men. Határozottan biztosak vagyunk benne, hogy pont ez lett az egyik erőssége, amellett, hogy a történetben hanyagolták az akciójeleneteket, és inkább a karakterek bemutatására, kapcsolatára mentek rá. Az elejétől a végéig megfigyelhető, hogy amolyan párok alakulnak a főhősök között, hol Logan és Xavier, hol Xavier és Kaliban, hol pedig Logan és Laura, de ezek csak töredékei annak, amivel a mozifilmben találkozhatunk.
És a befejezés? Ennél szebb és tökéletesebb búcsút nem is kaphatott volna kedvenc mutánsunk. A 17 éves korszak lezárása senkit sem lepett meg, Hugh Jackman korábban már elmondta, hogy ez lesz az utolsó filmje, többet nem fogja eljátszani Fakast. Elsőre szomorúak voltunk, nem akartuk elhinni, hogy véget ért, de miután megnéztük a filmet, megértettük, ennek így kellett alakulnia. Csak dicsérni lehet mindenkit, aki hozzátett a film sikeréhez, és hogy ennyire tökéletes lezárást kapott nem csak Logan, hanem a film összes szereplője.
VERDIKT
Ki merjük jelenteni, hogy még a hibák ellenére is a legjobb Farkas-filmet láttuk, s talán az egyik legjobb X-Men epizódot, amit valaha a 20th Century Fox bemutatott. Tizenhét évet kellett várnunk erre, de nemhiába, megérte, mert amit Hugh Jackman művelt a vásznon, az egyszerűen csúcs, menő, klassz. Látni kell, hogy elhidd a karakter menetelését.
1 Hozzászólás