Állítsd be, hogy a cikkeinket mindig az elsők között lásd a Google keresőben

Stephen King adaptációkkal lassan Dunát lehet rekeszteni, és amíg ezt a minőséget képviselik, addig nem is kell bánni.

Kövess minket Facebookon is!

Vallomással kezdem, én egy King rajongó vagyok, de eddig még nem olvastam az Állattemetőt (új kiadás használja már a filmmel azonos címet), így tiszta lappal indult nálam a mozi. Nyilván az alapszituációt ismertem, az előzeteseket is láttam, s ezek alapján nem nagyon számítottam jóra. Spoilermentesen szeretnénk írni a filmről, így a történetleírásból nem szeretnénk kivenni a részünket, szeretnénk meghagyni mindenkinek az élményt, ki olvassa majd a kötet, ki pedig inkább a mozit választja egy kis kikapcsolódásra.

És az elején beigazolódni látszódtak félelmeim, mert futószalag kísértetház horror ízű volt az egész, a karaktereket nem sikerült rendesen bemutatni, és nem tellett többre vásári ijesztgetésnél. Szerencsére fokozatosan épül fel a film, ahogy haladunk előre egyre jobb és jobb lesz. Az atmoszféra kiváló, a „kisállattemető” pedig elég félelmetesen és menőn néz ki. Az utolsó harmad miatt megéri a mozijegyet a film, akkor át is vált az olcsó jumpscarekről a minőségi ijesztgetésre. Ami jó még, hogy az előzetesek nem lőtték le a fordulatokat, volt mit elrejteni. Jason Clarke rutinból lehozza a családapa szerepét, de hibátlanul, Amy Seimetz anyuka figuráját bizonytalannak éreztem. A gyerekszereplők közül a kisfiút játszó ikerpáros teljesen súlytalan. Jeté Laurence nagyon ígéretes színésznő benyomását kelti, pedig nem volt egyszerű feladata.

A kingi nyomasztó atmoszférát a film, test horrorral, goreral próbálja megteremteni, több-kevesebb sikerrel, tényleg jobb amikor beengedi a misztikumot a történetbe. Ami jól működik a sztoriban, hogy nem az igazi fenyegetésnek csak projekciója a fizikai veszély, mert az igazi konfliktus a főszereplőnkben van, abban, ahogy nem képes túllépni a traumán. Így csak az elveszett dolgokra koncentrál s nem azokra, amik megmaradtak még neki. A látványvilág, a díszletek és a kamerakezelés nem emeli ki a kommersz horrorok közül, de végig korrekt iparos munka, ahogy a zene is.

VÉGSZÓ

Egy lassan építkező, de szórakoztató és félelmetes horror, ami a végére villantja meg a lapjait. Kisgyermekesnek különösen ijesztő lehet, továbbá nem ajánlom gyenge gyomrúaknak se. Nem váltja meg a világot, de ezt a filmet érdemes volt visszahozni! Bár minden King adaptáció minimum ilyen jó lenne!

Kövesd a Wide Screen hivatalos Facebook-oldalát