A Viszkis amellett, hogy talán az egyik legjobban sikerült magyar film az utóbbi években, bizonyos szempontból mérföldkő is a hazai filmgyártásban.
Az alaptörténetet gondolom senkinek sem kell részletesen bemutatnom. Az idősebb olvasók biztosan emlékeznek a 90-es évek legismertebb magyar bűnözőjére, akit a sajtó csak Viszkisként emlegetett. Ambrus Attila 1993 és 1999 között majdnem harminc bankot és egyéb pénzintézetet rabolt ki. A fiatalabb olvasók pedig a már börtönből szabadult, új életet kezdett Ambrus Attilát ismerhetik, akit a médiában manapság nehéz elkerülni. Könyv jelent meg az életéről, tv műsorokban szerepel és most film is készült az életéről. Az Antal Nimród által írt és rendezett film amellett, hogy a Viszkis életét hivatott vászonra vinni, arra is vállalkozott, hogy az eddig nem túl sikeres hazai akciófilmeknek egy új etalonja legyen.
A történetvezetés szerencsére nem a megszokott lineáris életrajzi vonalat követi. A film keretét a már előzetesben lévő Ambrus Attila által elmesélt történet adja, amit Bartos nyomozó próbál kiszedni belőle. A Viszkis történetét többször megszakítják a nyomozó közbeszólásai, szünetek, és mivel több napon át zajlik a kihallgatása. Közben pedig folyamatosan megismerjük, hogy hogyan lett egy erdélyi rosszcsont kisgyerekből („Attilácskát megszállta az ördög!”) az ország legismertebb és legkeresettebb bűnözője.
A címszereplőt alakító Szalay Bence egy viszonylag új arc a magyar filmgyártásban, mégis parádésan hozta a karakterét. Pedig alapvetően nem volt könnyű dolga, hiszen Ambrus Attila a filmben nem volt egy nagydumás ember, így sokszor Bence arcjátéka volt az egyetlen kapaszkodó a néző és a történet között. Hasonlóan kellemes meglepetés volt a Bartos nyomozót játszó Schneider Zoltán is, aki egy kifejezetten érdekes karaktert keltett életre. Eleinte csak a sablonos kemény zsarut látjuk, de ahogy halad előre a cselekmény, egyre árnyaltabb képet kapunk róla. Személy szerint úgy éreztem, hogy egyes feleslegesnek ható történetszálak helyett Bartos nyomozó motivációit és jellemét még jobban kibonthatták volna. Érdemes még kiemelni Gazsó György karakterét, aki mindenkinek ismerős lehet aki valaha valamilyen csapatsportot űzött. Remekül hozta a figuráját, és még az a bizonyos érzelmesebb jelenet is jól állt neki.
Ezzel szemben viszont a Móga Piroska által alakított Kata, a film egyik leggyengébb pontja volt. A készítők elmondása szerint Kata karaktere volt az egyik fiktív dolog a forgatókönyvben, hiszen az ő személyét több olyan nőből gyúrták össze, akikkel a Viszkisnek dolga volt az évek során. Ehhez mérten a hölgyet nem tudtam hová tenni a filmben. Helyenként őszinte szeretőnek tűnt, aki a szegénysége ellenére szívből szereti Attilát. Máshol meg átment „Feleségek luxuskivitelben” szintre és hiába származott gazdag családból mégis az aranyásó hivatást választotta. A színésznő játékát nehéz megítélni. Nem tudtam eldönteni, hogy a forgatókönyvi hiányosságok miatt vagy Móga Piroska játéka miatt vannak ilyen vegyes érzelmeim Kata karakterével kapcsolatban. Végül úgy döntöttem az előbbinél maradok. Illetve, Oszter Sándor rövidke szereplését is a negatívabb spektrumban helyeztem el az én kis listámon. Amellett, hogy nem adott hozzá semmit a filmhez, a jelenlétéből számomra az jött csak le, hogy csak a neve miatt kapott egy pár percet.
Technikai szempontból jelesre vizsgázott a Viszkis. Maga a látvány és az operatőri munka is pompás volt. Ilyen szempontból az amerikai filmek mellett sem kell szégyenkeznie. Az akciójelenetek is jól megkoreografáltak voltak és kellően izgalmasok. Ami nálam különösen jó pont volt, hogy nem próbált meg átmenni a film valami sablon hollywoodi akcióorgiába, hanem megmarad magyar filmnek. Sőt, talán ez volt az egyik első olyan hazai film, ahol nem éreztem azt, hogy a tengerentúli produkciókat próbálják majmolni. A Viszkis remekül visszaadja a korszak magyar valóságát és a kétarcú Budapestet. Helyenként gyönyörű, helyenként pedig üdítően prosztó fővárost láthattunk a vásznon, a maga korrupt fejeseivel, a füstös kocsmáival és graffititől színes utcáival.
VÉGSZÓ
A Viszkis a magyar akciófilmek közül szerintem magasan az eddigi legprofibb alkotás, de mint életrajzi/bűnügyi film is remekül megállja a helyét. Megjelenés előtt sok negatív vélemény jelent meg különböző fórumokon, melyek azt nehezményezték, hogy a film egy bűnözőt állít példaként a nézők elé. Megnyugtathatok mindenkit. A Viszkis közel sem emeli piedesztálra Ambrus Attilát. Bemutat egy esendő embert, aki eleinte csak próbál fennmaradni a főváros fullasztó forgatagában, majd miután megízleli a bűn ízét, már nem csak a túlélésre játszik. Itt már nem egy szerethető szegénylegényt látunk, hanem egy bűnözőt, aki sokévnyi fejtörést okozott a magyar igazságszolgáltatásnak. A film pedig erre az aspektusra is kitért és megmutatta a másik oldal szemszögét is. A lezáró jelenet viszont szerintem nem igazán volt odaillő, de ezt ki-ki döntse el maga. Összességében csak ajánlani tudom ezt a filmet és javaslom, hogy moziban nézzétek ugyanis a látvány és a zene miatt is érdemes.
Szólj hozzá!