Akárcsak a rendező, úgy a színészek is alapos könyvelést végeztek.
Hm, egy könyvelő film, de mégsem az, amire sokan fogadnának. A film nem azt mutatja be, hogy mennyire unalmas, monoton és fárasztó egy könyvelő munkája, annál sokkal többet ad, persze mindehhez kellett a zseniális Ben Affleck színészi játéka is. Affleck nélkül nem lett volna ennyire izgalmas, és különleges A könyvelő című mozifilm. Értelmetlen is lett volna egy olyan filmet fabrikálni, melyben a főhősnek szimpla könyvelő a szakmája, melytől unalmas és lapos lett volna a cselekmény. Igen ám, ezért kitalálták, hogy a megszokott irodai és pénzügyi dolgozói körök mellett legyen egy sötét és titkos élete, méghozzá az, hogy szereti a nagykutyák piszkos pénzét tisztára mosni, mindezt úgy, hogy közben neki is csurran-cseppen egy kevés. A legnagyobb cégek (maffiák) pénzmozgásai az idők során átláthatatlanok lettek, a legjobb pénzügyi koponyák sem tudnak mit kezdeni a számokkal, de Christian Wolff (Ben Affleck) könnyedén boldogul még ezzel is. Wolff egy autista matekzseni, aki rohamait matematikai egyenletekkel, számításokkal csillapítja, és aki fejben úgy szoroz össze két számot, mint ahogy senki más. Különleges képessége mellett jól bánik a fegyverekkel, gyerekként katonai kiképzésben is részesült, így közelharctól sem tántorog meg. Egy gyilkológépről van szó, aki mind irodában, mind a terepen megállja helyét, ügyesen bánik az eszközökkel, mindent a saját javára formál – ebből a filmből is csak ő jöhet ki győztesen, számításai hibátlanok. Zsenialitása mellett nem mindennapi kommunikációval megáldott, de egyben humoros karakterről van szó – rendkívül hideg, zárkózott Wolff, barátai sincsenek. Megvan minden a filmben, de jellemét, viselkedését és harcmodorát mintha egy másik karakterétől lopta volna, na kitaláltátok, hogy kiről beszélünk?
A film több műfajba is belekóstol, nem lehet meghatározni, hogy pontosan mibe sorolhatjuk, mert egyszerre van benne dráma, akció, krimi és még vígjáték is. A drámát egyértelműen Wolff és Dana Cummings (Anna Kendrick) kapcsolata jelenti. Nem csak munkájuk kapcsán – mindketten irodai dolgozók annál a cégnél, ahol Wolff számol -, hanem személyiségük miatt is kölcsönös érdeklődés alakul ki közöttük. Ezzel lerántottuk a leplet arról is, hogy a film másik nagy “tréfamestere” Cummings lesz. De hogy is kerültek ők össze, mit keres Wolff ennél a cégnél, melynek saját pénzügyi elemzője van?
Wolff-ot, mint ahogy a cikkünk elején is mondtuk az alvilág emberei szokták alkalmazni, hogy segítsen a számolásban, és könyvelje jól a pénzügyeket, amiből Wolff is igen nagy profitra tesz szert. Freskóktól kezdve, fegyvereken át lakókocsiig megvan mindene, és még egy titkos rejtett helye is van a „Batmobilejának”. Hihetetlenül nagy párhuzamot lehet állítani a Gotham Sötét lovagja és címszereplő között, történetesen mindkét szerepet egy színészhez, Ben Affleck nevéhez fűződik, de ezen kívül semmi közös nincs. Ahogy főszereplőnk egyre jobban beleássa magát a cég könyvelésébe, úgy jön rá a fekete dolgokra, de ezzel nem csak magát sodorja veszélybe, hanem a cég asszisztensét, Cummings-t is komoly veszélynek teszi ki. Bérgyilkosokat bérelnek fel, hogy öljék meg a párost, de nem csak a kegyetlen Brax (Jon Bernthal) van a páros nyomában, hanem a Pénzügyminisztérium Ray King (J.K. Simmons) nevezetű nyomozója is. Minden bizonnyal ez lesz eddigi legnehezebb munkája Wolff-nak, s csak tovább nehezíti dolgát, hogy betegsége és múltja sem hagyja nyugodni, folyton bevillannak emlékei az apjáról, miként akart belőle is katonát nevelni, aminek végül meg is lett az eredménye.
A filmben többször is feltűnik a puzzle-játék, ami a történet szimbóluma is lehetne, ahogy haladunk előre az időben, úgy állnak össze a darabkák, történetek, és a film végére már minden teljes lesz, így a végére a kirakós utolsó darabkája is helyére kerül. Gavin O’Connor a Warrior – A végső menet rendezőjének új filmje egy remek egyenlet eredménye lett. A történetvezetés picit nehézkes, több dologra is figyelnünk kell, pont úgy, mint egy könyvelőnek az irodai munkák során. Bill Dubuque által jegyzett screenplay hűen adja vissza azt, amit Ben Affleckről megtanultunk az elmúlt évtizedekben: komor, fapofa és vicces alak egyben, mert egyszerűen ő egy szuper jó színész.
VÉGSZÓ
A film minden téren megállja helyét, nagyszerű színészi alakításokat láthatunk benne, a rendezés is kiemelkedő, talán az egyik legjobb Ben Affleck filmet láthattuk az elmúlt évekből. O’Connor rendezése külön említést érdemel, mert a nézőt végig lázban, izgalomban tartja A könyvelő film, és még az unalmasnak hitt matematikai példákat is élveztük. Ki ne vágyna egy ilyen könyvelőre, nem?
1 Hozzászólás