Nézzük mit tud a 4A Games legújabb alkotása, a Metro Exodus, amelyet 2019 legjobban várt játékai között tartottunk számon! Tudtak vajon szintet lépni az előző két alkotás óta?
Minden kezdet nehéz?
Valószínűleg mindenki hallott az Epic Store és a Steam közötti botrányról, amelyet a rajongók robbantottak ki. Ennek ugyanis az volt az oka, hogy az Exodust ugyan elő lehetett rendelni Steamen, később viszont bejelentésre került az Epic store exkluzivitása. Ez azt jelentette, hogy attól a pillanattól fogva nem lehetett Steamről előrendelni játékot, akik eddig megtették azok természetesen megtarthatták ÉS játszhattak vele ott (Nem Epic-es vouchert kaptak hanem bennmaradt a Steames könyvtárban és frissítések is lesznek rá). Később ezt az egészet egy újabb vita járta körül, amikor is kiderült, az Epic store-os vásárlók nem preloadolhatják míg a Steamesek igen. A 4A Games szempontjából ez az exkluzivitás egy merész lépés volt, hiszen kevesen használták az Epic saját felületét és rengeteg rajongója van a Valve launcherének. A stúdió jól járt vele, hisz sokkal kevesebb pénzt vesznek ki a zsebükből mint eddig tette a Steam. Az alábbiakban megláthatjátok, hogy az emberek is jól jártak-e ezzel, és ez a kisebb galiba nem ment-e a minőség rovására.
Ez egy másik kávéház!
A Metro a harmadik részével bizony hivatalosan is AAA játék lett. A 2033 és a Last Light remek művek voltak, amelyek megmutatták az Ukrán stúdió tehetségét és Dmitry Glukhovsky zseniális írói képességeit is a nagyközönség elé prezentálták. A 4A Engine már akkor is szépen mutatott a bezárt Metro alagutaiban, a fény-árnyák helyzetek (inkább a fény hiánya) hozták a hangulat nagy részét. Ezért is féltem egy picit, hogy a legújabb Metro megtartja-e az előző két rész báját és lesz lootolós-lövöldözős-kalandozós játék és nem olyan “szuperprodukció”, amelyből kiveszik a történet és a hangulat. Már előre elmondhatom, szerencsére nem csalódtam a srácokban. Hiába lépett érezhetően szintet mind marketingben, mind alapvető költségvetésben és így minőségben a játék az előző két részhez képest megmaradtak ugyanazok a kis dolgai amitől Metro a Metro és nem mondjuk Call of Duty.
Hello, világ!
Artyom kalandja sokkal nagyobb lett. Bizony ez egy hatalmas vállalkozás volt a 4A-től, hiszen az eddigi részekben ők (szinte, hisz a 2033 is külterületen kezdődik) kizárólag zárt pályarendszerrel dolgoztak. A Metro mint hely megadta nekik a lehetőséget, hogy borzongást teremtsenek a pislákoló fényben mélyen a föld alatt. A felszínen ezt az érzést nem megteremteni nehéz, hanem fenntartani. Az Outlast 2-nek sikerült azonban az egy színtiszta horror játék kevés egyéb elemmel. Elmondható, az Exodusnak is sikerült ez ami nem kis teljesítmény. Az ember elesettnek, sebezhetőnek érzi magát a játék egésze alatt főleg hardcore fokozaton. Nem kell több egy-két lövésnél és az életerő csík nagyon gyorsan levándorol százról a nullára. Ez nyilván egy szép hasonlat volt, de nem több. Mint a mai játékok nagy részében, itt is elvéresedő képernyő van, amelyet egy-egy életerő pakkal lehet visszatölteni normál állapotába.
Beltartalom: 100% Metro
A játék maga egészen zseniális lett, a 2019 év játéka címre is teljesen nyugodtan pályázhat majd. Már az elején olyan történeti csavarokat vet be a mű, amelyek TÉNYLEG meglepőek voltak és ott és akkor nagyot ütöttek. A sztori felnőtt az AAA játékok szintjéhez, szerencsére Glukhovksy nem fáradt ki és részenként jobbnál-jobb történettel alapozza meg a játékot. A karakteranimációkról szintén csak jókat lehet mondani. A legtöbb szereplő arca-teste él és mozog. Ezt a szó legszorosabb értelmében kell érteni, és nem Jump Force-os átvezető jelenetekre gondolni. A grafika nagyot üt. A 4A Engine új generációs konzolokra optimalizált változata egyszerűen szemkápráztató. Jó hír a pc felhasználóknak, hogy támogatja a ray tracinget az új Nvidia driverrel, így aki RTX kártyán játszik megtapasztalhatja azt a pluszt, amit ez a technológia nyújt számára. A grafika tényleg egyszerűen zseniális. A pára, a sivatagban szálló porszemektől elkezdve az utolsó kisebb ház berendezéséig mind szemkápráztatóan néz ki. A kiváló grafikából is a fényeffektek szólják a legnagyobbat. Amilyen szépen megcsillan az utolsó fénynyaláb a red dot sight üvegén, nem igazán találkoztam még hasonlóval.
Megy a gőzös…
A harcrendszer tipikus Metro. Aki játszott az első kettővel annak nem sok újdonságot tud felmutatni. A gázmaszk és sugárzó zónák még mindig egyfajta klausztrofóbiás helyzetet teremtenek, az ember érzi innen minél előbb el kell tűnni mert a végén baj lesz. A játék tartalmaz azonban rengeteg új elemet is. Ilyen például az Aurora nevű vonatunk amelyet a játék elején kötünk el és nélkülözhetetlen az utazásunkhoz az Urál hegységbe. A történet amúgy a Last Light után veszi fel a fonalat, pontosabban két évvel a pozitív befejezése után. Artyom itt sem nyugszik, életet akar találni a felszínen amely sem Annanak sem az “após” Millernek nem tetszik. Többször kap sugárfertőzést ezért és ettől függetlenül mindig-mindig újra kimerészkedik hátha… Aztán egyszer csak bumm… Aurora-Ural-Fordulat. Ennyi spoiler elég is volt felcsigázónak.
Keleten a helyzet változatlan!
A taktikák alkalmazása mint az eddig Metrokban, itt is nagy-nagy szerepet kap. A játék nem halmoz el lőszerrel, így spórolni kell és minimum kétszer meg kell gondolni, hogy most lövünk vagy inkább szépen sunyítva el kúszunk-mászunk az ellenség mellet lehetőleg észrevétlenül.
A fegyverek itt is beragadhatnak, de újításképpen még be is koszolódhatnak amit árgus szemekkel kell figyelni mert okozhat kellemetlen pillanatokat, ha éppen a csata legnagyobb hevében adja be a kulcsot. A hud, ahogy az eddigi Metro játékokban itt is egészen minimálisan van jelen. Az alkotók törekedtek a hitelességre, így például a térképünk is papír alapú, amelyet elő kell venni. Az óra szintén megtalálható a karunkon, amivel a gázmaszk filterünkből hátralévő időt és az esetleges haladási irányt lehet megfigyelni.
VÉGSZÓ
A Metro Exodus pontról-pontra hozza azt, amit elvártunk tőle. Igazi Metro hangulat a szabad ég alatt. Sikerült a 4A Gamesnek elérni, hogy ne veszítsük el a föld alatti bezártság érzését még a csillagok alatt sem. A para megmaradt, a történet nagyon jó, a szabad világú játék érzése megvan, még ha nem is AC Odyssey méretű térképet is tudunk egyszerre bejárni. Mindent összevetve köszönettel tartozok neki, hogy gondoltak a rajongókra is és nem vitték el más irányba a játékot. Várjuk az (esetleges) folytatást, hisz Metroból sosem elég!
A játék a mai nappal jelent meg Xbox One, Playsation 4 és PCre. A játék tesztelése PS4 pro konzolon folyt.
1 Hozzászólás