JÁTÉKTESZT: F1 2020

Elkezdődött az autósport szezon.

Az elmúlt hétvégén lement az első idei Formula 1 futam, most pedig megjelent a hivatalos játék. Kell ennél jobban tervezett marketing? A baj az, hogy ez minden, csak nem tervezett. Ahhoz már hozzászokhattunk az utóbbi években, hogy Codemasters mindig ilyenkor szállítja az F1 széria játékának legfrissebb darabját, ahhoz viszont nem, hogy az autós gyorsasági világbajnokság nyár közepén startoljon Ausztriában. A magyarázat persze a világjárvány, amely 2020-ra egészen sok formában rányomja a bélyegét. Például a négyévente megrendezett Olimpiai Játékok is a kárvallottak között van, azt eddig csak a világháborúk miatt kellett megbolygatni több mint 100 esztendős fennállása alatt.

Viszont aki azt hiszi, hogy a játék fejlesztése ebből csak profitált, az meglehetősen nagyot téved. Természetesen a fejlesztőknek is nehezebb dolga volt így. Nem csak a kényszerű, otthonról levezényelt munka miatt, de akadtak olyan változások, amiket egész egyszerűen nem lehetett már elég gyorsan lereagálni. Például a Mercedesek hirtelen színváltását a Black Lives Matter mozgalom jegyében (hogy egy másik 2020-ra jellemző mozzanatot is említsünk), vagy a Williams csapat festésének változását, ami pont részben a járvány okozta gazdasági hatások jegyében történt (elveszítették a fő szponzorukat).

Aggodalomra azonban semmi ok, ezek minden bizonnyal nagyon hamar pótolva lesznek, és bekerülnek a játékba egy patch segítségével. Úgyhogy beszéljünk inkább arról, hogy milyen pozitív hatásai vannak a különleges helyzetnek és mit tud ebből profitálni az F1 2020. Először is: a teljes tervezett szezon játszható, annak minden ismérvével. Csapatok, versenyzők, pályák – minden a helyén van. Utóbbi esetében természetesen azokat a versenyhétvégéket is lejátszhatjuk, amelyek nem kerültek megrendezésre, s ez azért is nagy szó, mert idén két újoncot is köszönthettünk (volna). Áprilisban rendezték volna meg első ízben a Vietnámi Nagydíjat, Hanoi utcai pályáján, májusban pedig a holland Zandvoort tért volna vissza 35 év és egy masszívabb átalakítás után. Mindkét verseny elmaradt, de abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a játék révén, s a pilóták ellenében mi már most is kipróbálhatjuk, sőt mi több: komplett versenyhétvégét bonyolíthatunk le rajtuk, persze virtuálisan.

Az első nem különösebben izgalmas helyszín, ha azt mondom, hogy Hermann Tilke tervezte, akkor már sokan tudják mi a baj. Az ötlet ígéretes volt, miszerint különböző pályák jegyeit ötvözik (Monaco, Suzuka, Sepang, Nürburgring GP), de ami bevált a Circuit of the Americas esetében, az itt annyira nem jött össze. Ha valaki ránéz a vonalvezetésre, egyből a három fő Tilke védjegyet látja: hosszú egyenesek, gyors sikánok és 180 fokos visszafordítók. A végeredmény a szűk, falakkal bezárt érzéssel megfűszerezve nem éppen pozitív, de meglátjuk majd hogy jövőre milyen versenyt fut majd itt a mezőny (ugyanakkor nem csodálkoznék, ha pár év múlva kikerülne a pixisből, mert nem hozta az elvárásokat). Ellenben Zandvoortról pozitívan tudok nyilatkozni. Az újjáépített pálya védjegye a Hugenholtzbocht kanyar lett, amelyet megdöntöttek az oválpályák kanyarjaihoz hasonlóan, olyan élményt varázsolva a sorozatba, amelyet nagyon régen nem láthattunk (konkrétan csak a hőskorban, amikor még az Indy 500 része volt a szériának, illetve Monzában a pálya nyomvonalába volt véve a döntött kanyar – de ezekről is vita folyik, hogy mennyire voltak valóban F1-es versenyek).

De mi változott még? Évente ugyanazt a sportjátékot kiadni egyszerre könnyű és nehéz feladat, ugyanazon okból. A tartalom ugyebár nem változik olyan sokat, hogy feltűnő legyen (kis túlzással mondhatni minden évben ugyanaz), ugyanakkor a háttérben valószínűleg igen sok munka van, ha ezek eredménye nem is olyan, amit első blikkre észreveszünk. Szerencsére a Codemasters nem az a csapat, akik visszaélnek a bizalommal és csak ölbe tett kézzel várják, hogy mikor pingálhatják át a számot eggyel nagyobbra a címben, hogy aztán tarthassák a markukat. Látszik a lelkesedés minden évben, hogy ugyanazon alapokat használva továbbfejlesszék, túllicitálják az előző évi produkciót – bizony nehéz feladat ez.

Az előző bekezdés okfejtése alapján például kijelenthetjük, hogy a grafika nem változott annyit. Elhanyagolhatóak a különbségek, talán pár tükröződésen, vagy a közönséget és a növényzetet érintő minimális változásokon érhető tetten. De ez nem is baj, hiszen eddig sem volt csúnya, sőt! Nagyobb ugrást talán majd a jövő évi változat és a generációváltás hozhat, így azt mondani, hogy az F1 2020 sokkal szebb lett, óriási hazugság volna. Ugyanez elmondható a hangokról is. A vájtfülű fanatikusok lehet, hogy kiszúrnak újdonságokat, vagy hogy valamelyik motor “sokkal” életszerűbben duruzsol, ez legfeljebb nekik lesz tényező, a nagy többség nem vesz majd észre különbséget.

Az idei verzió újdonságai tehát egyértelműen tartalomban jelentkeznek. Van például újra a split-screen, vagyis osztott képernyős mód, ha ketten akarunk játszani, de a kezdők kedvéért a Casual irányítási mód is új lehetőségeket (valamint sok segítséget) nyújt. Az igazi nagy durranás azonban a My Team mód, avagy új szegmens, ami tulajdonképp játék a játékban. Ez a rész ugyanis a csapat menedzselésről szól. Tizenegyedik csapatként érkezünk a mezőnybe, rögtön azzal a különleges felállással, hogy a csapatfőnök és az egyik versenyző szerepét is mi magunk látjuk el, amire bizony jó régen nem volt példa, és valószínűleg mostanában nem is lesz, ha a valódi F1-et vesszük. De a dolog realitásától most tekintsünk el, és menjünk bele a játékba. A nulláról lesz lehetőségünk kitalálni mindent: a kocsi festésétől, a második számú versenyzőn át a fejlesztés legapróbb mozzanatait is mi szabhatjuk meg. Szélcsatornába kell küldeni a kocsit? Szimulátoron kéne gyakorolni a versenyzőknek? Új szponzorok kellenek? Mind a mi dolgunk lesz.

Annyira összetett és mély ez az új mód, hogy bizony lesznek olyanok, akiknek ez már sok lesz, mert csak versenyezni szeretnének. A jó hír, hogy megtehetik, hiszen a korábban megszokott egyéb módok megmaradtak. Futhatunk egész szezonokat a menedzselős móka nélkül is, sőt akár egy tíz esztendős karriert is elindíthatunk. Hogy hol kezdődjön szintén rajtunk áll, indulhatunk a Formula 2-ben (merthogy ez is a játék része, a teljes mezőnnyel, autókkal együtt), de akár egyből az F1-ben is. De továbbra is kipécézhetünk magunk egy pályát, ahol szimplán csak time-trialokat megyünk, vagy egy szimpla versenyhétvégét (amelynek összetevőit szintén mi döntjük el – ha akarunk kezdhetünk egyből a versenyen, futhatunk pár körös etapot, de teljes hosszt is). Természetesen ezek a dolgok már az alap elvárás részeit jelentik, de az F1 2020-ról elmondható, hogy tényleg mindent a legapróbb módon testreszabhatunk. A nehézséget is beleértve.

Szerencsére a tavalyi verzióból ismerős sztori mód ezúttal elmaradt. Így nem kell nézni, hogy buta mesterkélt szituációkba tolnak bele egy versenyzőt (minket), gondolok arra hogy a múltkor az egyik első feladatunk volt, hogy a csapattársunkat segítsük, és engedjük el (ami lássuk be, a modern autósport szégyene). De cicaharc sincs a boxutcában a nagy riválisok közt és a többi sallang, ami valakinek a fejében “nagyon jól” összeállt a készítők közül, csak éppen a játékban nem. Azért a versenyzőinket továbbra is mi “építhetjük fel”, a kinézettől kezdve, az overálon keresztül, a győzelmi mozdulatokig mindent megszabhatunk. A pályán kívüli eseményeken (csapatbemutató, dobogók) ezt a virtuális énünket láthatjuk majd viszont és határozottan jobban sikerült ez a szegmens, mint a riválisnak tekinthető MotoGP 20-ban. A valódi pilóták is profin le vannak modellezve, így nincs az az érzés mint “odaát”, hogy az ember veszettül nyomkodja a gombokat, csak hogy ne kelljen látnia ezeket a kínos jeleneteket.

Amit még nem említettem, hogy választhatóak régebbi F1 gépek is, egészen a nyolcvanas-kilencvenes évekig visszautazva az időben. Vannak itt klasszikus, világverő McLarenek, Williamsek, vagy éppen a Brawn GP gépe, abból a 2009-ből, amikor emlékezetes módon szinte semmiből érkezve letaroltak mindent és mindenkit egy jó fejlesztéssel. Akadnak persze Jordan, Benetton és Ferrari masinák is, melyek tudjuk jól, hogy egy bizonyos személyhez köthetőek. Tavaly Senna és Prost voltak a speciális kiadás arcai, most pedig a már említett versenyző, akit szokás legendásnak és minden idők legjobbjának titulálni.

VÉGSZÓ

A F1 2020 tulajdonképpen azt hozza amit elvárhatunk egy olyan remek fejlesztőtől, mint a Codemasters. Egy minőségi, jó irányítással, jó grafikával és egészen aprólékos testreszabhatósággal megáldott interpretációját az autósport csúcskategóriájának. A sztori mód hanyagolása véleményem szerint egyértelműen nyerő ötlet volt, mint ahogy a My Team szegmens implementálása is, de ez utóbbi inkább csak az igazi fanatikusok részére jelent majd kellemes elfoglaltságot. Nehéz megmondani, hogy miben lehetne fejleszteni az évről-évre jelentkező sorozat következő darabját. Nekem a legnagyobb hiányérzetem mindig az, amikor az aktuális verziót játszom, hogy habár régi autók időről-időre bekerülnek, pályák nem. Annyira jó volna tolni a régi Hockenheimen, Estorilban, Brands Hatchben, Adelaide-ben hogy olyan finomságokat már ne is említsek, mint Watkings Glen vagy Kyalami. Én szívesen fizetnék akár egy, csak ilyeneket felvonultató időutazásért és cserébe azt se bánnám, ha az éves számozott részt elhagynánk. Mondjuk idén pont lehetett volna rá lehetőség….

A tesztverziót a hazai forgalmazótól, a Magnewtól kaptuk.

Total
0
Shares

Leave a Reply

Previous Article

Árkád bunyóval vár a WWE 2K Battlegrounds

Next Article

Tíz percen át nézhető a Paper Mario: The Origami King

Related Posts