2010 februárjában Xbox 360-on és PS3-on megjelent egy manapság már igen furának tartott játék, Deadly Premonition címmel. Hidetaka Suehiro agyából kipattant szürreális történet egy tisztelgés David Lynch híres és szintén rendkívül megosztó műve, a Twin Peaks előtt. Erősen inspirálódik a játék az említett filmsorozatból, mind a történet, mind a karakterek, de még a bekövetkező események mentén is. A sztori szerint egy FBI ügynököt alakítunk, aki egy fiktív Washington beli kisvárost, Greenvale-t sújtó tragédia feltárására érkezik és merül is el benne nyakig.
A játék elég érdekes fogadtatásban részesült és meglehetősen erősen megosztotta a játékosokat és a kritikusokat is. Voltak akik piedesztálra emelték, de többen inkább a technikai problémái miatt temették ideje korán. Mai napi Guiness rekordot tart mint a legmegosztóbb túlélőhorror játék. A játék nagyszerű és néha fura dramaturgiája találkozott a kemény játékmechanikai és megvalósításbeli hibákkal. Nem volt a helyzet magaslatán az irányítás, csúnyácska volt a grafika, plusz szörnyű volt a képfrissítés és hemzsegett az apró bugoktól. Ennek ellenére egy egészen szerethető és erősen szórakoztató, nyomozós kalandot kaptunk a pénzünkért. Ha valaki esetleg lenne olyan bátor, hogy tesz vele egy próbát, annak ajánlom az Xbox 360 verziót, Xbox One-on játszani, esetleg a nemrég megjelent Nintendo Switch változatot.
Noha a Deadly Premonition első része tisztességes befejezést kapott, mégis érkezett egy folytatás, mely még előzményként is szolgál a Greenvale-ben történtekhez. A történet ezúttal annyival is bonyolultabb, hogy a platform kizárólag Nintendo Switch-en érhető el, és ez úgy tűnik nem is fog változni a közeljövőben. Legalábbis egy 2019-es félmondatnál több információ nem áll rendelkezésre az egyéb platformokon való megjelenésről. Na de lessünk is bele miért ilyen megosztó a Deadly Premontion 2 – A Blessing in Disguise.
A történet szerint 2019-ben járunk, két FBI ügynököt alakítunk, akik évek óta megfigyelés alatt tartják az ügynökség korábbi nagyágyú nyomozóját, Francis Zach Morgant. Azonban egy napon kénytelenek kontaktusba lépni az ex-ügynökkel, ugyanis egy 2005-ös, a louisianai Le Carré városában felgöngyölített ügyben új fordulat állt be, mely gyanúba keveri a korábbi főszereplőt. Ez meg is adja alapvetésül, hogy noha a játék közvetlen folytatása a Greenvale-ben történt eseményeknek, előzményként is szolgál. Tekintve, hogy a kihallgatás során a visszaemlékezésben feltárt szálak is a játékmenet részei. Így a végigjátszás során oda-vissza ugrálunk majd a 2019-es bostoni és a 2005-ös le carré-i események között.
A Deadly Premonition 2 így váltogatni fog Morgan ügynök lakása és Le Carré között. Míg a lakásban Aaliyah Davis és Simon Jones ügynöki munkáját segíthetjük elő, addig La Carré-ban Francis York Morgan és Patricia Woods nyomozását kísérhetjük figyelemmel. A jelenben folyó kihallgatás inkább érződik egyfajta átvezetőnek, a karaktereket csak közvetve irányíthatjuk és inkább csak párbeszédeket folytatunk egy kis tény feltárással, melyek fontosak a cselekmény előrehaladása okán.
Ezzel szemben a louisianai nyomozásnál teljes mértékben átvehetjük a York feletti irányítást. A játék a sandbox élményre hajaz, ahogy tette azt az előző rész is. Ám a 2010-es térképhez képest talán még kisebb helyen is vagyunk kénytelenek tevékenykedni, mely azért ismerve a jelenlegi nyílt világú játékokat elég szégyenletes. A város méreténél már csak a “népsűrűsége” rosszabb. Elvétve találkozhatunk csak egy-egy statikus npc-vel, akikkel még az egymondatos kommunikációra is képtelenek vagyunk. Autóból is elvétve fogunk látni párat közlekedni a cirka 20 órás kaland során. Ez a megvalósítás 2020-ban erősen aggályos, mondhatni puritán. De maradjunk csak annyiban, hogy nagyon szomorú.
A másik hatalmas negatívum ami mellett nem lehet elmenni, az a grafika. Nem mondom, hogy a játék szép, de azért látunk bőven ezzel egyenértékűt a Sony és a Microsoft konzoljain is, ahol bőven több erő áll rendelkezésre, mint a Nintendo szerényebb masináján. Ennek ellenére egészen vállalható amit látunk, kellemes a cell-shaded dizájn, szépek és élénkek a színek. Akkor mégis mi a problémám? Az az átkozott képfrissítés, a játék kültéri részeken néha hajlamos 10 képkocka/másodperccel “futni”. Ami azért néhány küldetésnél erős anyázásba fog torkollni. Beltereken a probléma szinte teljesen megszűnik és egész élvezhető módon szalad az egész. Említsük meg, hogy a készítők tisztában vannak ezzel a problémával és a tesztidőszak alatt már érkezett egy frissítés, mely többek között ezt is hivatott volt részben orvosolni és a jövőben további frissítések várhatóak. Részben sikerült csak, mert a játék vége felé többször is küzdöttem ugyanezzel a hibával.
A vicces az az egészben, hogy ezen hibák ellenére, a Deadly Premonition 2-nek van egy olyan bája, ami manapság sajnos rendkívül kevés játéknak adatik meg. Van egy remekül felépített, rejtélyes ügy, melyre a legelvakultabb Twin Peaks fanok is elismerően fognak csettinteni. Ahogy tárjuk fel a különböző részleteket egyre csak azon fog járni az eszünk, hogy mennyire hiányzott már ez a könnyelmű, kicsit talán klisés B vonal. Az első részhez képest szinte minden aspektusában óriásit javult az élmény. Eltűntek az idegesítően túlbonyolított tárgyak és használatuk, helyette egy jól átgondolt inventory rendszert kapunk. A harc és annak irányítása is nagy fejlődésen ment keresztül. Lőhetünk végre menet közben is, és emellett gyűjtögethetünk különböző talizmánokat melyekkel javíthatunk a fegyverünkön és azon, ahogy York bánik vele. De lesznek itt még más talizmánok is, melyek fizikumunkra és gördeszka affinitásunkra vannak hatással.
Mert ugye ebben a kalandban semmi sem szokványos, konkrétan a városban egy gördeszkával tudunk közlekedni. Miután autónk elcsaklizója otthagyja a parkolóban, gépjárművünk helyén a gördeszkáját, York azonnal magáévá teszi azt. Ez azonban csak egy a több fura minijáték közül, mely helyett kapott ebben a déli kisvárosban. Lesz itt még kővel kacsázás, bowling de még légpárnásról célba lövés is. Nem vitték túlzásba a minijátékokat, de így legalább egészséges mértékben tudunk beléjük folyni. A vicces hobbitevékenységek mellett kapunk egy csomó mellékküldetést is. Sok lesz ezek között ami egészen fantáziátlan “fetch quest” vagy az időre történő lövöldözés, de vannak egészen szórakoztatóan felépítettek is.
A louisianai kalandozás során, ahogy az a korábbi epizódban is tetten érhető volt, van egy mögöttes, természetfeletti hatalom, mely ellenünk dolgozik az első perctől fogva. Ennek jelenlétét általában a vörös szín jellemzi. Valamint kapunk egy Silent Hillre hajazó árnyék dimenziót is. Egyfajta szingularitásokon keresztül léphetünk át a gonosz otthonául szolgáló világba, ahol egyszerű labirintusokon kell keresztülverekednünk magunkat. Általában az adott rész főellenfelét is itt kell lenyomnunk. A játék ezen része szintén elég közepesre sikeredet, mert hát a harc élvezetes, de kihívást egyáltalán nem nyújt. A labirintusok végtelenül lebutítottak, az ellenfelek pedig egyszerűen ostobák. A boss harcok konkrétan olyan rémesen egysíkúak, hogy a teljes végigjátszás során egyszer sem sikerült meghalnom alattuk. Ez sajnos nem az én ügyességemből fakad, a játék ennyire egyszerű.
VERDIKT
A rengeteg felsorolt hiba és hiányosság ellenére a Deadly Premonition 2 – A Blessing in Disguise egy végtelenül szórakoztató és izgalmas játék. A készítők tisztában is vannak ezekkel, és ígéretet is kaptunk a javításukra, melyet már bőszen és eredményesnek tűnően meg is kezdtek. A hibák ellenére viszont a játék nagyon élvezetes és remek szórakozást nyújt az első perctől az utolsóig. Ennek ellenére mégsem merném bátran ajánlani mindenkinek. Akit a cikkben említett hibák eltántorítanak az egyelőre a közelébe se menjen. Várjon inkább meg néhány frissítést, hátha sikerül számottevően jobbá tenni az élményt. Aki viszont szerette az előzőt, vagy bírja a Twin Peaks-re hajazó misztikumot, az uccu neki, mert tényleg letehetetlenül bájos élmény.
Szólj hozzá!