Nagyon vártuk, de nem teljesen olyan lett mint reméltük.
A Blacksadet meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt. Fantasztikusan kidolgozott karakterek, lenyűgöző helyszínek és hangulat, remekül megírt sztorik, amelyek pont az egyszerűségükkel hódítanak, sem mint a többszörösen összetett furfangokkal, amitől manapság sokan azt hiszik, hogy egyenes ágon jön a siker. Tényleg semmi rosszat nem tudok mondani. A gond csak az, hogy eddig a képregényről beszéltem.
A képregényről, melyet a spanyol Juanjo Guarnido (rajzoló) és Juan Diaz Canales (író) párosa hozott tető alá. 2000-től 2013-ig összesen 5 kötet jelent meg. A sorozat számos díjat söpört be, plusz ami talán még fontosabb: az olvasók szeretetét. A Blacksad egy ízig-vérig film-noir alkotás, mely az ötvenes években játszódik az Egyesült Államokban. Szereplői különféle antropomorf ábrázolású állatok. Ez az jelenti, hogy az alapvetően humanoid karakterek állatfejeket és ami talán még fontosabb ennek megfelelő emberi tulajdonságokat kapnak. Élnek tehát a sztereotípiák: a kutyák, macskák inkább jófiúk, a hüllők, vadállatok a gonoszok. A hölgy szereplők azonban sokkal emberiesebb ábrázolásúak, így bátran lehet vizslatni a nagyon is nőies formákat, továbbá a képregények gyakori vendége a bűnügyek mellett valamilyen “megmagyarázhatatlan” oknál fogva a szex.
No de ennyi elég is talán, tényleg csak ajánlani tudom, hogy aki nem ismeri, sürgősen pótolja a mulasztását. Üdítő ilyet látni az amúgy 90%-ban szuperhősök uralta zsánerben. A játékot a kalandjátékairól híres spanyol Pendulo Studios (Runaway, Yesterday) hozta össze a műfajban szinten nagyon jól ismert francia Microïds égisze alatt. A fejlesztésre nem egészen három esztendő jutott, a csapat pedig idén tavasszal 17 főt számlált. Ez mondhatni szerény egy ilyen projektre és sajnos azt kell mondjam, hogy ez meg is tette a hatását.
Az eredeti megjelenés szeptember végére volt kitűzve, ám ezt kevéssel előtte elnapolták, mondván szükséges még némi kis polír a játéknak. Azonban pár hete jött a meglepetés, hogy az újrakalkulált, november 14 helyett már 5-én megjelent a letöltés gomb a digitális boltok polcain. Mint kiderült valamilyen technikai probléma folytán egy korábbi, félkész verzió került oda, ám a gépezetet már nem lehetett leállítani. A rengeteg bug és hiányzó lokalizáció, valamint zene miatt azt tanácsolta a kiadó, hogy várja meg mindenki a valós megjelenést és a vele együtt érkező vaskos patchet. Így tettünk mi is és reménykedtünk, hogy a gondokat hátrahagyjuk.
Lelövöm a poént: nem jött össze. Sajnos a javított verzió is hemzseg a bosszantó hibáktól, amelyek helyenként sajnos annyira súlyosak, hogy a játszhatatlanság határát súrolják. Ez azért különösen nagy baj, mert a játék egyébként nagyon is jó. Hogy lehet akkor itt igazságot tenni? Ezt fogom megpróbálni, úgyhogy kezdjük is az elején. A Blacksad: Under the Skin a klasszikus kalandjátékok vonalát követi. Itt nincs tárgy gyűjtögetés és használat, mint a point-n-click-ekben, de rengeteg mászkálás és beszélgetés van. A helyszíneket fix kameraszögeken keresztül látjuk (ami már a műfaj egyik úttörőjének, az Alone in the Darknak is sajátossága volt), ám a kamera képes forogni, ide-oda csúszni, hogy többet tudjon mutatni. Nem fogok hazudni, nem túl jó eredménnyel. Az irányítás már eleve kissé béna (nehézkes, lassú, beakadós), s ezt csak tovább rontja a ránk erőltetett kamera svenk. Sok esetben pont ezáltal lesz nehéz egy hotspotot megtalálnunk és használnunk.
Ugyanis ezeket a hotspotokat kell lesnünk, ahol a játék jelzi, hogy valamit tudjunk csinálni. A dolog nincs túlbonyolítva: mi nyomjuk a gombot és történik az esemény legyen az valamilyen akció, vagy csupán egy megjegyzés. A hosszas vizsgálódásokat és beszélgetéseket (egy kalandjátékhoz három dolog kell: nyelvtudás, türelem és….) követően lehetőségünk lesz a látottakat, hallottakat kiértékelni (…. logika). Ez úgy működik, hogy amikor kulcsfontosságú információkhoz jutottunk már, akkor megnyithatóvá válik egy olyan felület, ahol elmélkedni tudunk. Láthatjuk az összes fontos dolgot, amit megtudtunk és a játék jelzi, ha ezek közt akad összepárosítható. Az viszont a mi reszortunk lesz, hogy a két (vagy három, netán több) darabot megtaláljuk a megszerzett tudásanyag birtokában. A jutalmunk természetesen a továbbhaladás lesz a helyes következtetések levonása után.
A sztori remekül megkomponált darab, telis-tele kiváló karakterekkel (látszik, hogy az eredeti készítők, szorosan közreműködtek a projektben). Vannak elmaradhatatlan visszatérők persze a főhős mellett, mint Weekly a fotóriporter és Smirnov rendőr főfelügyelő. A többieket viszont kifejezetten eme történet miatt komponálták meg és remekül sikerült a dolog. Véleményem szerint egyedül a szinkronhangokkal nem sikerült jó munkát végezni, némelyik karakter nagyon nem eltalált párosítást kapott, hiába profik a színészek. Kezdve pont sajnos Blacksaddel, aki inkább egy reszelős öregúrra hajaz, sem mint egy tökös nyomozóra.
A történet elején egy kihalt edzőteremben kezdünk, ahol a takarítónő éppen felfedezi a tulajdonos holttestét: felakasztotta magát. De valóban öngyilkosság történt? Lánya természetesen Blacksadet bízza meg az üggyel, melyben nem csak a rejtélyes haláleset megoldása lesz a feladata, hanem a klub eltűnt sztár bokszolóját is elő kell kerítenünk, már csak a közelgő nívós tétmeccse kapcsán is.
A grafika igencsak állejtősen szép…. már amikor. Pár tereptárgy iszonyatosan gány textúrával rendelkezik (pl. egy-egy reklámtábla, vagy irat, de kisebb fali- vagy asztali díszek is). Ezek egy része technikai okokra vezethető vissza (egyszerűen nem töltődnek be rendesen ezek a részei a játéknak), viszont akadnak gyaníthatóan hanyagabbul kidolgozott részletek is. Sajnos az animációk is hajlamosak a beakadásra, be-be röccen néha az élmény. Emellett még rengeteget tölt is a játék.
A legnagyobb probléma viszont nem ez. A legcsúnyább bug az úgynevezett keresgélős részekhez kapcsolódik. Egy-egy helyen (például beszélgetéseknél) lehetőségünk van a helyszín vagy a partnerünk alaposabb tanulmányozására. Ilyenkor egy nagyítót mozgatunk a képen, amivel ki-be is tudunk zoomolni, a kontroller pedig erősödő rezgéssel jelzi azt a helyet, ahol érdekeset találhatunk. A bibi pedig az, hogy ezen szegmensek 70%-a bugos. Egyszerűen úgy tudom leírni, hogy egy random pixelhalmaz, vagy különféle oda nem illő 2D elemek jelennek meg a képen és kitakarják a tényleges tartalmat. Sokszor tehát vakon kell keresgélnünk, ami igen kínos, pláne ha időre is megy a dolog. Helyenként tényleg csak a vakszerencse segít a tovább haladásban, így mindenképp súlyosan csorbul a végigjátszás.
A kérdés az lehet, hogy miképp maradhattak benne ekkora hibák a játékban, miért nincs kész a megjelenésre egy projekt. Játékfejlesztő háttérrel csak az örökbecsűt tudom ismételni: egy ilyen munkát nem lehet befejezni, csak abbahagyni. Ráadásul a Pendulonak mindez nem csak hogy rossz ütemben sikerült, de egy szerencsétlen véletlen folytán még rossz verzió is került élesbe és ideje korán. Aki azt hiszi, hogy ilyenkor gyorsan korrigálni lehet a hibát, az nagyot téved. Egy konzolos engedélyeztetési folyamat átfutási ideje (akár egy kisebb patché is) több hét is lehet. Pláne ha nem Electronic Artsnak, Activisionnek, stb. hívnak. Egy kisebb kiadó előtt ezek a kapuk is kevésbé nyílnak ki. S akkor még arról nem is beszéltünk, hogy a hibák okát meg kell találni és ki is kell javítani. Semmiképp sem akarom védeni a készítőket, de talán érdemes volt megvilágítani valamelyest a másik oldalt is kicsit.
VERDIKT
Óriási közhely, de vérzik a szívem, hogy ilyen formában sikerült megjelennie a Blacksadnek. A téma és az alapanyag mindenképp hálás és a megvalósítás is jó irányba indult. Természetesen nem lehetne mindenki játéka így sem, de akik a kalandjáték műfajt szeretik, azok megtalálhatnák a számításukat. A sztori, a szereplők zseniálisak, a feladatok elgondolkodtatnak, a hangulat nagyon ott van…. sajnos a bugok is. Nehéz dolgom volt az értékeléssel, mert ez utóbbit (pláne hogy kritikus jellegű hibákról beszélünk) mindenképp bele kellett kalkulálnom a pontszámba. Ezek nélkül simán egy, vagy akár két ponttal is mehetnénk fentebb. Csak remélni tudom, hogy a készítők idővel orvosolni tudják a szégyenfoltokat, mert ha ez megtörténik, akkor mindenki nyugodtan rávetheti magát az Blacksad: Under the Skinre és garantáltan jól fog szórakozni.
(A cikk megírása után megérkezett a tesztelt PS4 változathoz az 1.03-as patch. A javítás a legnagyobb problémaként feltüntetett keresgélős részek hibás, tartalmat kitakaró pixelhalmazait eltüntette a szúrópróbaszerű ellenőrzés alapján, de homályos textúrákat, darabos animációkat továbbra is láttam. Jó hír, hogy a játék most már akadálymentesen játszható, kisebb bosszúságok azonban még továbbra is akadhatnak. A pontszámot mindenesetre ennek megfelelően feljebb tornásztuk.)
Szólj hozzá!