A Universal Pictures úgy döntött, hogy teljesen mellőzi a közösségi médiás influenszereknek szánt, úgynevezett „word-of-mouth” (szájhagyományra építő) elővetítéseket Christopher Nolan legújabb, Odüsszeia (The Odyssey) című eposzánál. Az utóbbi években bevett hollywoodi trenddel szembemenve a stúdió nem kér a túllelkesedett online véleményvezérekből, helyette kizárólag a hagyományos filmkritikusokra bízza az első benyomások kialakítását. A szakmai vetítések július 7-én kezdődnek, ráadásul a megszokott délelőtti időpontokban, ami óriási megkönnyebbülést jelent a nagyobb sajtó munkatársai számára. Ez a bátor és rendhagyó lépés azt bizonyítja, hogy a Universal elképesztően bízik Nolan munkájában, és nem érzi szükségét a mesterséges közösségi médiás hájpnak.
Vége a popkulturális megmondóemberek zajos vetítéseinek
A kritikusok körében hatalmas üdvözléssel fogadták a stúdió döntését, hiszen az utóbbi időben a szakmai sajtónak gyakran este 7 órás, hangos influenszerekkel tömött termekben kellett megnéznie a filmeket, ha az embargó lejárta előtt szerettek volna véleményt formálni. Ez a környezet finoman szólva sem ideális egy komplex, vizuálisan és narratíve is megterhelő Nolan-film mélyreható elemzéséhez.
A Universal Pictures stúdió azzal, hogy július 7-től szigorúan a szakmának nyitja meg a kapukat a nyugodtabb délelőtti órákban, egyértelmű üzenetet küld: az Odüsszeia nem szorul rá az ingyen ajándéktárgyakkal és rágcsálnivalókkal megvásárolt, felületes közösségi médiás dicséretekre. A stúdió teljesen rábízza magát a kritikusok valódi, megalapozott visszajelzéseire, hogy azok organikusan indítsák el a film hírverését.
Kipukkadni látszik az influenszer-hype hollywoodi lufija
Ez a stratégiaváltás alig egy hónappal azután történt, hogy a Universal még teljes hozzáférést biztosított az influenszereknek Steven Spielberg A leleplezés napja című sci-fijéhez. Az akkori korai reakciók valósággal felrobbantották a netet olyan hangzatos kijelentésekkel, mint hogy ez „Spielberg elmúlt húsz évének legjobb filmje”. Amikor azonban néhány héttel később feloldották a hivatalos kritikusi embargót, a valódi szakértők sokkal visszafogottabban és távolságtartóbban nyilatkoztak az alkotásról.
Hasonló forgatókönyv játszódott le a közelmúltban az olyan filmeknél is, mint az Üvöltő szelek (Wuthering Heights), a Wicked 2. rész (Wicked For Good), a Mickey 17 vagy hasonló eredményekről számoltak be a Supergirl premierje előtt is, hogy a DCU egyik legjobb filmje és abszolút Jason Momoa a film legjobb figurája. A végeredmény csúfos kudarc lett.
Az online véleményvezérek kezdetben mindegyiknél Oscar-potenciált és mesterműveket kiáltottak ki, majd a premier közeledtével a tényleges szakmai kritikák kíméletlenül földre döngölték a túlfújt elvárásokat. Nagyobb kárt csináltak az influenszerek, mint segítettek azzal, hogy félretájékoztatják és valótlanságot állítanak a filmekről, hogy nagyobb elérést generáljanak a felületeken.
A Universal mostani döntése komoly intő jel lehet az egész szórakoztatóipar számára. Könnyen lehet, hogy a stúdiók által generált hype az influenszerek körében korszak a végéhez közeledik, mivel a mozinézők végre átláttak a szitán. A tömegek egyre inkább gyanakvással kezelik a közösségi médiás áradozásokat, és pontosan tisztában vannak azzal: amennyiben egy stúdió túlságosan rászorul az influenszerek hangos támogatására, az szinte mindig a film belső gyengeségeit és a gyártó bizonytalanságát jelzi.
Christopher Nolannek és az Odüsszeia készítőinek azonban úgy tűnik, nincs mitől tartaniuk.













