Még 2022 végén nyílt lehetőségem arra, hogy megismerjem a Wide Screen főszerkesztőjét, Kévés Bencét. Akkor egy rendkívül szimpatikus üzenettel fordult felém, ugyanis korábban meglehetősen éles kritikával illettem a portált Star Wars-tematikájú cikkeik általam vélelmezett minősége okán. Bence viszont komolyan vette a megfogalmazott gondolatokat, és felajánlott egy együttműködést a jövőre nézve. Az azóta eltelt időben több, nagyobb lélegzetvételű cikkben dolgoztunk együtt a Wide Screennel, Bence pedig olyan dolgot tett számomra lehetővé, mely az ő segítsége nélkül valószínűleg elképzelhetetlen lett volna: immár két Star Wars Celebration rendezvényen is részt vehettem, 2023-ban Londonban, illetve idén Csibában. Noha a londoni élmény is fantasztikus volt, az idei rendezvény sok szempontból egész más kategóriát képviselt, így ezen irományomban élményeimet szeretném megosztani veletek.
A londoni rendezvénnyel ellentétben, mely négy napos volt, a japán Celebration csak három nappal készült, ám míg előbbi esetében csak két nap, utóbbi kapcsán az összes napon lehetőségem nyílt jelen lenni. Egy másik fontos különbség is volt a két rendezvény között, míg előbbi esetében úgynevezett „lottó-sorsolás volt”, véletlenszerűen választották ki, hogy ki mehet be adott nap a panelre, addig Japánban érkezési sorrend volt. Ez így lehetőséget teremtett arra, hogy jobban körülnézhessek és több helyen beállhassak a sorba, hiszen nem kellett attól félni, hogy az egész nap ezzel fog eltelni és esetleg lemaradok valami másról. Ez épp elég időt biztosított, így gyakorlatilag minden panelt volt lehetőségem megnézni, amit meg szerettem volna, és egy kivétellel mindenhová bejutottam, ahová be szerettem volna, így egy sokkal teljesebb élményről számolhatok be, mint legutóbb. Ezen kívül Bence két extra napot is biztosított számunkra, így egy kicsit Tokióban is szét tudtunk nézni, amit ezúton is nagyon köszönök, mert felejthetetlen élményekkel gazdagodtam.
A felkelő nap országa
Megérkezésünk után az első két napot akllimatizációval, illetve egy kis körülnézéssel töltöttük. Szerdán megnéztük az egykori Edo kastély maradványait, a Szenszódzsi szentélyt, mely Tokió egyik legrégebbi buddhista temploma, felmentünk a Tokyo Skytree tetejére, mely a város legmagasabb épülete, valamint ellátogattunk Akihabarába, avagy az „Electric Townba”, ahol néhány szuvenírt is sikerült bezsákolni.
A csütörtök hasonlóan mozgalmasra sikerült. Reggel ellátogattunk a Makuhari Messébe, mely a rendezvény helyszínéül szolgált, hogy átvegyük belépőkártyáinkat, ezután pedig ismét nyakunkba vettük a várost. Sibujába látogattunk el, ahol a vasútállomáson meglátogattuk Hacsikó szobrát. Egy az 1930-as években élt akitáról van szó, aki mindennap elkísérte gazdáját, egy egyetemi tanárt az állomásra, majd este ott várta őt, amikor megérkezett. Egy nap viszont a férfi munkahelyén összeesett és meghalt, ezáltal többé nem tért vissza az állomásra, Hacsikó pedig 9 éven át, haláláig hűségesen várta őt. Miután megemlékeztünk az egyik legjobb kutyusról, átkeltünk a világ legforgalmasabb gyalogátkelőhelyeként ismert Shibuya Crossingon, majd a Parco felé vettük az irányt, ami egy tízemeletes bevásárlóközpont, ami helyet ad az egyik legnagyobb Pokémon Centernek is.
Habár Tokió látványosságainak megnézésére valószínűleg két hét is kevés lenne, ezalatt a két nap alatt kaptunk egy kis ízelítőt a város történelmi és modern oldalából is, így pénteken készen álltunk, hogy belevessük magunkat abba, amit a Star Wars Celebration nyújtani tud. Azt kell mondanom, nem csalódtunk.
Az izgalmas első nap
Az első nap rögtön egy jelentős panellel indult, ahol a következő Star Wars-film, A Mandalóri és Grogu került terítékre. Ám mielőtt tényleg erre került volna sor, Kathleen Kennedy és Dave Filoni Shawn Levyt szólították a színpadra, hogy beszéljen saját projektjéről is, mely a Mando-film után következő Star Wars-film lesz, mely mozikba kerül. Levy elárulta, hogy a filmje a kilencedik epizód után veszi fel a fonalat és egy teljesen önálló történet, mely új karakterekkel operál. Megerősítette azt is, hogy a főszerepet Ryan Gosling tölti majd be, mi több, maga Gosling is beköszönt a színpadon. Ezután rátértek a Mando-filmre, melyről ugyan nem sok újdonságot osztottak meg, beköszönt Sigourney Weaver, valamint egy kis betekintőt is levetítettek, ami meglehetősen hangulatos volt. Az egész panel szuper élmény volt, különösen, hogy mindenki kapott egy világító karperecet, ami a színpadi fényekhez igazodva világított, így gyakorlatilag a teljes közönség színes fényárban úszott.
A délután is tartogatott izgalmakat, hiszen aznap volt még a Lucasfilm Animation 20. évfordulós panel is. Amellett, hogy a panel részeként levetítettek egy epizódot a következő animációs antológiából, a Tales of the Underworldből (ami egyébként nagyon meggyőző volt), az új nagyformátumú szériába, a Maul: Shadow Lordba is betekintést nyerhettünk. Sam Witwer felbukkanása is egy fantasztikus meglepetés volt, ha pedig mindez nem lenne elég, a panelről kifelé jövet egy fantasztikus posztert is kaptunk, mely az animációs stúdió születésnapját ünnepli és egy hatalmas összeállítás a legfontosabb karakterekből. Gyűjteményem éke lesz, terveim szerint be is kereteztetem majd, csakúgy, mint egy másik giveaway plakátot, mely A Sith-ek bosszúja huszadik évfordulós posztere japán feliratokkal.
Ezen túl az első napon sikerült még egy előre kinézett portékát is beszerezni a Celebration exkluzívjai közül. Ez nem más, mint az Egy új remény filmzenéje két színes (egy piros és egy kék) bakeliten, japán borítóval. Ez aztán végképp egy igazi különlegesség.
A sűrű második nap
A szombati második nap szintén eseménydús volt, főleg panelekben volt különösen gazdag, gyakorlatilag egész nap panelekre vártam, vagy bent ültem rajta. A reggel az Andorral kezdődött, ahol, noha sok újdonság nem hangzott el magával a sorozattal kapcsolatban (ahogyan arra számítani lehetett így 4 nappal a premier előtt), de így is szuper volt látni a szereplőgárdát, illetve az első epizódot is levetítették a közönségnek. Szuper élmény volt ennyi rajongóval együtt, a nagyképernyőn megnézni az új szezon nyitányát.
Az Andor panel volt az egyedüli, amire sikerült előzetesen helyet foglalnom, az összes többi panelre sorbaállás révén jutottam be, ami mindig rizikós, hiszen nem tudhatja az ember, hogy befér-e még, és simán elképzelhető, hogy teljesen feleslegesen áll akár másfél-két órát is sorba. Ám az első nap bebizonyította, hogy Londonnal ellentétben itt igenis volt értelme beállni a sorba, hiszen mindkét aznapi panelre sikerült bejutni, bőven volt hely mindenkinek, aki időben a megfelelő teremhez vette az irányt. Az Ahsoka panel kapcsán ugyan izgultam egy kicsit, mert ahogy várni lehetett, ez volt az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó beszélgetés, de kellemes meglepetésemre erre is nagyon könnyen bejutottunk. Mi több, a szervezők is nagyon rendesek voltak, hiszen a beszélgetés kezdete előtt már több mint egy órával kisebb tömeg ücsörgött odakint, amit nem sokáig hagytak, inkább beengedtek minket, hogy ne a földön üljünk.
A pre-show is nagyon hangulatos volt, ráadásul Ahsokás szilikon karkötőt is kaptunk, az egész rendezvény alatt elhalmoztak minket mindenféle kis apróságokkal, ami egy tök kellemes szájízt hagyott maga után. Maga a panel is remek volt. Sokszor haragszom Dave Filonira, mikor kavar a kontinuitással, behoz egy újabb inkvizítort, ami felborítja a korábbi sorrendet, vagy bármilyen más hasonló, a casual fanoknak minden bizonnyal bagatellnek tűnő problémát okoz. Ám ilyenkor mindig kiviláglik, hogy nagyon nagyon kevesen értik úgy a Star Wars alapvető szellemiségét és filozófiáját, mint ő, emellett pedig egy hullajó arc fickó. Imádtam hallgatni a fejtegetéseit a karakterekről és az anekdotáit a forgatásról, különösen azt, hogy hogyan vesztett el közel egy teljes napot, mikor George Lucas váratlanul betoppant a Mando 2. évadának forgatására, és semmi sem haladt, mert (érthető módon) mindenki vele foglalkozott.
Az előadás végén egy kis betekintőt is kaptunk az új évadba, ami egy igazi retro csoda volt. Mivel a forgatás csak ezen a héten kezdődött el, így egyetlen jelenetet sem tudott még nekünk megmutatni, így ehelyett egy különböző látványtervekből összeollózott videót hozott nekünk egy ilyen igazi klasszikus narrációval azzal kapcsolatban, hogy az Új Köztársaság Thrawn fenyegetésével néz szembe, miközben a Perideán ragadt hőseink ősi fenyegetéssel néznek szembe, a történet pedig egy epikus konfrontációval ér véget Ahsoka és Baylan Skoll között (akit egyébként Filoni megerősített, hogy a második szezonban Rory McCann fog alakítani).
Végül, de nem utolsó sorban szombatra jutott még egy Zero Company panel, mely a Bit Reactor vadiúj Star Wars-játéka. Ez egy meglehetősen száraz beszélgetés volt, mely nagyon szigorúan a játékmeneti elemekre épült, és igazából olyan információmennyiséget osztottak meg, és olyan szintű testreszabhatóságot ígérnek, amit egyelőre én még személy szerint nehezen tudok hová tenni. Ennek ellenére természetesen ez is egy érdekes panel volt, és ennek végén is kaptunk egy posztert.
A sorbaállós harmadik nap
A második nap paneldömpingje után vasárnap még a vásárolgatásé volt a főszerep. Mivel aznap csak a Visions kapott egy nagyobb panelt, ami engem személy szerint annyira nem köt le, így úgy döntöttünk, beállunk a Celebration saját merch store-jának sorába. Végül bő 3 óra várakozás után be is jutottunk és feltankoltunk pólókkal, meg minden jósággal. Ezután visszamentünk még a rendezvény helyszínére, ahol megpróbáltam volna beállni a Meta Quest sorba, hogy kipróbáljam az új VR fogatversenyes játékot, ám már közelített a rendezvény vége, így új ember sajnos nem állhatott sorba már. Ez az egyedüli olyan pont, amire végül nem sikerült időt szánni, még a Hot Toys boltjába is bejutottam egyébként, ahová rendszerint szintén meglehetősen nagy sor állt.
Ezzel igazából véget ért a Celebration, ám mielőtt visszaindultunk volna a hotelba, elsétáltunk a közeli Makuhari Beachre, hogy lássuk egy kicsit a tengert is. Egész hétvégén nagyon szép idő volt, és noha aznap kicsit borongós volt az idő, így is gyönyörű látványt nyújtottak a tajtékzó habok. Este az egész csapattal elvonultunk egy japán barbecue étterembe, ahol ismételten szembesültünk azzal, amivel egyébként az egész utazás során. Amellett, hogy a kaja fantasztikus volt, az emberek nagyon kedvesek, udvariasak és segítőkészek. Noha az étterem alkalmazottai közül senki sem beszélt angolul, nagy nehezen mégis segítettek nekünk a rendelésben, és teljes mértékben sikerült megérteni egymást, ami elsősorban annak köszönhető, hogy rendkívüli módon törekedtek erre. Szuper jó élmény volt.
Felejthetetlen élmény
Összességében elmondható, hogy az idei Celebration fantasztikus volt. A londoni eseménnyel szemben ezúttal volt lehetőség bejutni a panelekre akkor is, ha nem sikerült előzetesen helyet szerezni, ha pedig az ember szépen megtervezte előre a napjait, akkor könnyedén időt lehetett szakítani mindenre, amit szeretnénk. Másoktól azt hallottam, hogy az aláírások és fotók rendszere nem működött túl jól, azokból a jegyekből túlértékesítettek, ami sokaknak elrontotta a hétvégét, szerencsére nekünk viszont minden sikerült, így maga a rendezvény, illetve az út egésze is fantasztikusan jó élmény volt.
Noha március elejétől immár főállásban a GS csapatát erősítem, így a mindennapokban már nem igazán találkozhattok majd írásaimmal ezen a felületen, bízom benne, hogy a mostani Celebrationhöz hasonló stratégiai együttműködés létrejöhet még a két portál között, akár a 2027-es, Los Angeles-i Celebration kapcsán. Az biztos, hogy nagyon szeretek Bencével dolgozni, és sosem fogom tudni neki eléggé meghálálni, hogy mindezt lehetővé tette számomra. Köszönet neki, és nektek is, akik a Wide Screent olvassátok!
Szólj hozzá!