A The Last of Us 2. évada új irányba vitte Ellie történetét – de a játékokat ismerő nézők egyre több feszültséget éreznek a két verzió között. Bella Ramsey színészi teljesítménye továbbra is kérdőjeles egyesek szerint, másfelől pedig a karakter adaptálásával és a vizuális fejlődés hiánya miatt sokak szerint valami nem működik ebben az évadban. Két fő problémakört lehet azonosítani, amelyek egyre jobban szétválasztják a sorozatnézőket és a játékosokat.
Röviden:
- Ellie karaktere érzelmileg elszakadt a játékbeli megfelelőjétől, különösen Joel halála kapcsán.
- Az öt év időugrás ellenére Bella Ramsey megjelenése nem tükrözi a karakter fizikai fejlődését.
- A játékosok egyre frusztráltabbak a változtatások miatt, míg a „csak sorozatnéző” közönséget kevésbé zavarja ez.
Ellie karaktere elvesztette a játékbeli mélységét
Egy problémaforrásnak az írást jelölték meg többen. Az HBO adaptációjában Bella Ramsey karakterével kapcsolatban kezdetektől fogva olvashatunk negatív véleményeket, miszerint a színésznő „csúnya”, „nem Ellienek való” és társa, de ebbe nem szeretnénk belemenni, mivel a sorozat nem ettől lesz jó vagy rossz, hogy egy adott színész mennyire hasonlít a videójáték főszereplőjére. Valószínűleg senki nem foglalkozna ezekkel a negatív hangokkal, ha minden rendben lenne a történetvezetéssel és Tony Gilroy Andor című sorozatához méltó forgatókönyvet kapott volna a The Last of Us Part II feldolgozása. Ellie karaktere az évad során egyre távolabb került attól, amit a játékokban megszokhattunk. A legnagyobb gond, hogy a sorozatbeli Ellie furcsán közönyös Joel halálát illetően – miközben a játékban ez az esemény minden motivációjának alapja. Azt érezzük, hogy Craig Mazin markából kezd kicsúszni a gyeplő, és képtelen felnőni a feladathoz, hogy valaha volt egyik legkomplexebb videójátékát átültesse a képernyőre.
A játékbeli Ellie is viccelődött, de az mindig a fájdalom elfedésére szolgált. A sorozatban viszont sokszor olyan, mintha egy könnyed road movie-ban utazgatna Dinával, nem pedig bosszúhadjáratot folytatna a brutális gyilkosság után. Amikor végre bekapcsol az „öldöklő Ellie-mód”, az inkább tűnik hirtelen és erőltetett váltásnak, mint jól felépített karakterfejlődésnek. Ezzel kapcsolatban egy másik negatívum, amit sokan megfogalmaztak már előttünk, hogy Ellie akkor működik, amikor nem egyedül van a képernyőn, hanem egy másik szereplővel osztozik, legyen szó társról, szerelemről vagy ellenségről.
A játék második részében Ellie idősebb, magasabb, edzettebb – a megjelenése is azt sugallja, hogy már nem az a kislány, aki Joel oldalán túlélte a világot, hanem egy felnőtt, aki maga is veszélyforrás. Az első és második rész között öt év telt el, ehhez képest a sorozatban Ramsey (aki egyébként már 21 éves) fizikailag alig különbözik attól, ahogy az első évadban láttuk. Nyomát se látjuk, hogy időközben „terminátor” lett a kislányból.
Ez megint nem Ramsey hibája – ő maga is nyilatkozta, hogy aggódott amiatt, mennyire fog „hasonlítani” a második rész Ellie-jére, de reálisan nézve nem tud csak úgy magasabbá válni vagy hirtelen maszkulinabb testet ölteni. A gond inkább az, hogy a sorozat nem tudja ezt jól ellensúlyozni más eszközökkel: például viselkedéssel, tónussal vagy dramaturgiai súllyal.
Összességében: a játékosok kezdenek eltávolodni a sorozattól
Az első évadban még könnyű volt együtt lélegezni a karakterekkel, függetlenül attól, hogy valaki ismerte-e a játékokat. Most viszont egyre többen érzik úgy – különösen a játékosok –, hogy a sorozat kezd más történetet mesélni, mint amilyet az alapanyag inspirált. Lehet, hogy ez a változás a „csak sorozatnéző” közönséget nem zavarja, de sok régi rajongó számára frusztráló, ahogy szétnyílik az olló a két világ között.
Az Andorhoz hasonlóan itt is az merül fel: vajon érdemes-e új értelmezést adni egy karakternek, ha ezzel elveszítjük azt, ami miatt eredetileg szerettük? A válasz még hátravan – de az biztos, hogy Ellie történetének mostani íve sokakban komoly kérdéseket ébreszt.
