Mint a legtöbb vicces történet esetében, elsőre a Barátnőt felveszünk is rossz ötletnek tűnik. A 103 perces történet rémegyszerű: Maddie-re (Jennifer Lawrence) rászállt az adóhatóság, elvitték az autóját és már a házát is kinézték maguknak. Sürgősen pénzt kell szereznie. Viszont nem talál normális melót. Ja, de mégis – csak éppen az őrültség. Ráakad egy apróhirdetésre, amelyben gyereküket majomszeretettel féltő szülők, „barátnőt” keresnek magának való fiuk mellé, mielőtt egyetemre menne. Maddie vállalja a feladatot, és nem akar félmunkát végezni. Azt hiszi, könnyű dolga lesz. Ő rámenős, nyomulós, vad. A fiú őrjítően tartózkodó, érthetetlenül szemérmes és nevetségesen tapasztalatlan. Később már rémült is. Maddie nem hagyja magát. A srác sem. De azért lesz pár közös kalandjuk.
A szexkalandnak ígérkező történet átadja helyét egy valószínűtlen barátság történetének, amikor Maddie megpróbál elcsábítani egy olyan fiút, aki túlságosan fél mindentől ahhoz, hogy egyáltalán észrevegye, hogy kikezdtek vele. Maddie-nek a megaláztatások tízpróbáján kell átvergődnie magát – többek között le kell fegyvereznie magát, meztelenül szét kell vernie néhány tolvajt, és lángba kell borítania a testét, miközben egy autó motorháztetőjébe kapaszkodva próbálja rávenni a kiszemeltjét, hogy állítsa le a motort -, hogy “bűnbe vigye” Percyt (Andrew Barth Feldman), azaz megnyíljon előtte a srác, és még az egyetem előtt elveszítse a szüzességét, és más kalandokra is vevő legyen a fiatal, aki eddig minden percét a virtuális világban töltötte. Igen, a srácnak még barátai sincsenek, eddig csak videójátékokban és az online térben barátkozott. Az előzetesekből egy forró nyári kalandnak ígérkezett a film, azonban a Barátnőt felveszünk valójában arról szól, hogy Percynek és Maddie-nek is meg kell nyílnia érzelmileg, hogy kimásszanak a gödörből, amit egyikőjük sem akar felismerni, hogy mekkora sza*ban vannak.
Lawrence által alakított Maddie Barker Montaukban nőtt fel, amitől nem tud elszakadni. Maddie a néhai édesanyjától örökölt házban él, ám elmaradása van az adóhivatal felé, nem tudja fizetni az ingatlanadót sem. Alkalmi munkákból tartja fenn magát, és még az autóját is elkobozzák tőle, mert nem fizeti a részleteket. Nincs autója és lassan már haza sem lesz, ha nem talál gyorsan munkát magának. Ekkor találkozik egy szülőpár felhívásával, ha egy 20 éves fiatal lány lefekszik a bezárkózott fiukkal, mielőtt egyetemre menne, egy autót kap.
A Barátnőt felveszünk többnyire visszahozza azt a vicces és jópofa Jennifer Lawrence-t, akit egy világ szeret – azt a színésznőt, aki olyan filmekben nyújtott felejthetetlen drámai szerepeinek köszönhetően robbant be a köztudatba, mint A hallgatás törvénye, a Napos oldal és Az éhezők viadala. Legyen szó Maddie túlzásokba vitt beszólásairól, a fizikai erőszakról, amikor elpáholja a tolvajokat a filmben, az ex-pasiknak és más tinédzsereknek tett poénos és káromkodós beszólásairól, vagy a szülővárosát minden évben elárasztó gazdag nyaralókkal szemben tanúsított forrongó dühéről; egy szó mint száz, Lawrence több ízben is vicces ebben a filmben, és az egészet az ő puszta karizmája tartja össze. Noha nem a Barátnőt felveszünk miatt fogunk majd emlékezni Lawrence-re, de mégis ebben a mai világban, amit a szuperhősök uralnak, egy ilyen forró nyári napon jól fog esni beülni egy vígjátékra, önfeledten nevetgélni. A film szórakoztató és jók benne a poénok, bár sokkal nagyobb hatást értek volna el a beszólásokkal, ha nem lövik le azokat az előzetesekben, de ahogy megfigyeltem, ez nem különösebben zavarta a nézőket, végig jókat nevettek rajtuk.
A film akkor a legerősebb, amikor Lawrence képernyőn van, de ez nem jelenti azt, hogy a mozifilm többi része unalmas lenne. Feldman megállja a helyét a rendkívül visszahúzódó és egyszerű fiatal srác bőrében, kiváló ellenpólusa Lawrence bohóckodásainak. Percy képtelen kilépni a komfortzónájából, amíg visszatartják, kezdve az uralkodó szülőktől (Matthew Broderick és Laura Benanti) a még mindig jelenlévő dadáig (Kyle Mooney), akik mind egy olyan kamasz körül nyűglődnek, aki nem akarja, hogy nyűgözzék, de egyedül képtelen meghozni a nehéz döntéseket: például hogyan nézzen szembe a világgal egyedül.
És mégis Lawrence a legmeggyőzőbb érv a Barátnőt felveszünk mellett. Miközben a film az édességet előnyben részesíti a trágársággal szemben, ami a harmadik felvonásban csúcsosodik ki igazán, addig Lawrence alakítása valódi szívvel tartja össze az egészet. Maddie szerepében nem az érdekli, hogy egy nehéz karakter durva éleit helyrehozza, hanem azt mutatja meg, hogy a karakter hogyan küzdi le a nehézségeket, miért nehéz, és talán még el is fogadja azt.
VERDIKT
A 2020-as évek eleje Jennifer Lawrence számára a korábbi produkcióihoz képest kíméletlen időszak volt, az elmúlt négy évben csak három filmet láttunk tőle, és ebből az egyik a Barátnőt felveszünk. A nagy, R-besorolású stúdióvígjátékok számára is nehéz időszak volt ez, egy olyan műfajban, amely nehezen találta meg azt a fajta sikert, amelyek a horrorfilmek vagy az említett szuperhősfilmek végtelen hullámai között kiemelkedtek. Bízunk benne, hogy a Barátnőt felveszünk sikeres lesz olyan tekintetben, hogy a stúdiók ráébrednek, a világnak szüksége van ezekre a filmekre is. Néha a jó szórakozáshoz csak egy remek színészre és egy igazán rossz ötletnek tűnő történetre van szükség.
Szólj hozzá!