Az oltalmazó

Az oltalmazó kritika

Liam Neeson most egy öreg cowboy, és éppen a mexikói drogkartellekkel kell megküzdenie.

Amióta Liam Neeson drámai színészből akciósztárrá avanzsált, azóta a régi szólást ki lehet úgy egészíteni, hogy a halál, meg az adók mellet az is biztos, hogy évi egy futószalag akciófilm is mozikba kerül. Ezzel nincs is különösebb baj, az adott film minőségével inkább van.

Az oltalmazó főhőse Jim Henson (őt alakítja Neeson, és igen pont úgy hívják, mint a legendás bábművészt és a Muppets atyját), aki vietnámi veteránként próbálja a maréknyi földjén marháit tenyészteni az USA-Mexikói határon, amikor is a kartell elől menekülő anyába és fiába botlik, végül neki kell megoltalmazni a fiút. Innen egészen kiszámítható a cselekmény. Sok meglepetést nem tartogat a film.

Az oltalmazó

Neeson kezében még mindig jól állnak a fegyverek, jól áll neki ez az öreg cowboy szerep is, rutinból hozza az özvegy veterán szerepét. Pont úgy játszik, mint az elmúlt években bármikor. A kartell tagok ugyanolyan sablonosak, felejthetőek, mint az egész sztori, Katheryn Winnicket (a Vikingek Lagerthája) kriminálisan alul használja a film, nem is tud kiteljesedni, hiába hiteles „a kemény kopó” szerepben, felszínes az alakítása.

Az oltalmazó

De nem is az a legnagyobb baj, hogy sablonos, hanem hogy ezeket a sablonokat halál unalmasan használja. Mindent láttunk már ezer helyen, ezer filmben. A történet úgy épül fel, ahogy a nagy könyvben meg van írva, még személyiségfejlődésen, megváltáson is keresztülmegy a főhősünk, kínozzák is az írók nagyon helyesen, de egyszerűen nem maradandó, amit láttunk. A filmnek nincs szíve és lelke, egy tömegtermék csupán, amit akár több alkalommal is megnézhetünk, ha éppen megy valamelyik délután egy kereskedelmi tévén, mert nem fogunk emlékezni, hogy már láttuk. Ha véletlen nem is unalmas éppen a film, akkor is tele van logikai lyukakkal a film, a Neeson karaktere veterán létére rengeteg szituációban nem pragmatikus, logikátlan döntéseket hoz krízis szituációkban. Az akciójelenetekből alig van, és azok sem jók, nem feszültek, nem érezzük a tétet, de még nem is látványosak, a CGI pedig szegényes.

Az oltalmazó

Ha valamiért lehet haragudni a filmre, az a kiaknázatlan potenciál, ami ebben a történetben rejlett valahol mélyen. Mert a főhős egy háborús veterán, aki szolgálta a hazáját és erre az cserben hagyja, a felesége gyógykezelése miatt adósságba került, a földjének elvesztése fenyegeti és mégis jelenti a hatóságoknak az illegális határátlépőket. Miért szolgál még öregkorában is egy olyan rendszert, ami őt kisemmizte, ami tesz őérte semmit? Szólhatna arról ez a mozi, hogy amíg a médiában és propagandában az USA piedesztálra emeli a veteránjait, addig amikor nem forognak a kamerák elengedi a kezüket. Szólhatna a lakosság eladósodásáról, s az ezzel összefüggésben lévő lakhatási válságról, ami az államokat is érinti. Szólhatna Amerika múltja és jövője közti különbségről. Vagy megközelíthetné az öreg és a fiatal fiú barátságát sokkal érzékenyebben, ahogy osztoznak a gyászban, ahogy egymásnak segítenek lélekben gyógyulni. Szólhatna bármelyikről, vagy akár mindről, és így is tudna szórakoztatni. És mégsem.

VERDIKT

Ez a Neeson már nem Brian Mills, Robert Lorenz rendező pedig nem egy Clint Eastwood aki mellett sokat dolgozott, így nem kap mélységet a film, de ráadásul nem is izgalmas és látványos, az akciójelenetek szegényesek, a karakterek és a történet felejthető, egy tucatakciófilm, ahol éppen Neeson kartell tagokat gyilkol.

Total
10
Shares
Previous Article
Különösen veszélyes bűnözők

Dwayne Johnson állítása szerint a Különösen veszélyes bűnözők lett a Netflix minden idők legnézettebb filmje

Next Article
A galaxis őrzői vol. 2.

James Gunn elárulta, hogy A galaxis őrzői vol. 2. tesztvetítésén ki volt a legnépszerűbb karakter, és nem Bébi Groot volt az

Related Posts

Ne maradj le a hírekről, kövess minket a Facebook-on is!