Az Alien: Föld megoldott egy régóta húzódó időrendi problémát a franchise-ban?

Sok kérdést megválaszolhat az Alien: Föld.

Kévés Bence Mihály
Olvasási idő: 3 perc
Forrás: Hulu

Az Alien: Föld két rész után is hatalmas lelkesedést váltott ki a rajongókból, pedig a sorozat egyik legnagyobb kérdése az volt, hogyan illeszkedik az Alien-filmek kusza idővonalába. Noah Hawley showrunner úgy döntött, hogy kikerüli a Prometheus és az Alien: Covenant eseményeit, és inkább az 1979-es Alien, valamint a nemrég bemutatott Alien: Romulus által kijelölt új kánonba illeszti a történetet. Ez a döntés lehetőséget adott arra, hogy végre rendet tegyen a franchise egyik legnagyobb folytonossági problémájában.

A Prometheus és az Alien: Covenant zűrzavara

Ridley Scott a 2010-es években tért vissza az Alien-univerzumhoz, de a Prometheus és az Alien: Covenant inkább újabb kérdéseket vetett fel, mintsem válaszokat adott volna. Utóbbi csavarja, miszerint David android teremtette meg a xenomorfokat a Tervezők fekete anyagából, teljesen szembement azzal, amit a rajongók korábban gondoltak. Ez a magyarázat nem illeszkedett logikusan ahhoz, hogyan került egy egész tojásrakomány az LV-426 bolygóra, amely végül a Nostromo legénységének vesztét okozta.

Az Alien: Föld új retkonja

Az FX új és a franchise első élőszereplős sorozatának története szerint a Weyland-Yutani USCSS Maginot nevű hajója közel 70 éves küldetés után zuhant le a Földön, fedélzetén több veszélyes idegen fajjal – köztük néhány arctámadóval és tojással. Ez a megoldás bevezette azt a retkont, hogy a vállalat már jóval az eredeti film eseményei előtt tudott a xenomorfok létezéséről, sőt mi több, aktívan kutatta őket, hogy fegyverkezési célból felhasználja a lényeket.

Ez egy új „menekülőt” kínál a történetnek: a Maginot akár azért is indulhatott útnak, hogy David vagy az Alien: Covenant nyomára bukkanjon a mély űrben, így a franchise eseményei összekapcsolhatóvá válnak, anélkül hogy Scott legutolsó filmje logikai bukfenceinél leragadnánk.

Miért teszi ez tragikusabbá a Nostromo sorsát?

Azzal, hogy kiderült: a Weyland-Yutani már évtizedek óta ismerte a xenomorfokat, Ripley és társai története még tragikusabb színezetet kap. Úgy tűnik, a Nostromo legénységét tudatosan küldték az LV-426-ra, lényegében feláldozható kísérleti alanyként. Ash titkos parancsai és a vállalat hidegvérű döntése így még nyugtalanítóbb fényt kapnak: egyszerűen nem akarták újra elszalasztani a lehetőséget, hogy megszerezzék a végső biológiai fegyvert. Ugyanakkor újabb kérdéseket vet fel, hiszen James Cameron folytatásában a cég emberei úgy tesznek, mintha először hallanának az idegen létformáról.

Ez a retkon stabil alapot ad a franchise-nak: mire eljutunk az Alien: Romulus eseményeihez, a Weyland-Yutani végül tényleg eléri célját, és hozzájut a xenomorf DNS-hez, amelyet fegyverként és kísérleti alapanyagként használhat – pontosan úgy, ahogy azt az Alien: Föld előrevetíti.

Prometheus
Forrás: 20th Century Fox

Wide Screen Logo

Cikk megosztás
×