Miután a tavaly ősszel bemutatott Joaquin Phoenix főszereplésével készült Joker-film meghódította a mozikat, több rangos díjat is bezsebelt, most azonban a THEGG listába szedte a filmvilág legmaradandóbb gonoszait. A téma sokfelé szerteágazó, ezért pár zsánert ki kellett hagynunk, viszont így is volt bőven miből válogatni.
A filmvilág legkirályabb rosszarcúit
Egy múltkori cikkben a legszexibb női filmes gonoszokat mutatta be a THEGG, most pedig a népszerűséget vették alapul. Ha a jövőben sem szeretnél lemaradni a hasonló témákról, akkor iratkozzatok fel a THEGG YouTube-csatornájára.
Ian McKellen – Magneto (X-Men univerzum, 2000-2019))
Persze Thanos most a menő, Loki a népszerű és Zémó győzte le egyszerű emberként először a Bosszúállókat, de ezek egyike se létezhetne mai formájukban a mozivásznon, ha nem törik meg a jég 2000-ben az X-Mennel. A Marvel családból most filmtörténeti jelentőségének köszönhetően Magnetót emeltük válogatásunkba. Apró érdekesség, hogy Sir Ian McKellen egyszerre kapta meg ezt és Gandalf szerepét, így az X-Menből először az ő jeleneteit rögzítették, hogy aztán mehessen Új-Zélandra forgatni. Michael Fassbender mesterien vitte tovább a fémmágus fiatal énjét, így bárki is lesz az utódjuk az MCU-ban, nehéz lesz felérni az elvárásokhoz. A cameókat nem számítva mindkét színész négy filmben játszotta el a szerepet.
Hugo Weaving – Smith ügynök (Mátrix-trilógia, 1999-2003)))
Pár hete felrobbant volna az internet a Mátrix 4. bejelentése hallatán, ha nem pár órával a Sony-Marvel fiaskó előtt teszik ezt közhírré. A négy kulcskarakterből csak kettő visszatérését jelezték biztosra, ezek között viszont nincs ott Smith ügynök. Hugo Weaving karaktere mondhatni a mátrixvalóság amolyan tűzfalaként kezdte a trilógiát, aki a nem kívánatos elemeket vadászta a rendszerben, hogy annak léte és a valóság fedve maradjon.
Vírussá válva kiirtása még nehezebb lett, hisz egy személyben vált klónhadsereggé szupergagyi CGI közepette.
Robert Patrick – T-1000-es terminátor (Terminátor 2: Az ítélet napja, 1991)
A T2 promóciója anno arra épült, hogy a T800-asból továbbfejlesztett T850 ezúttal a már megszületett John Connort akarja megtalálni. Még egy külön teasert is leforgattak, ahogy sorozatgyártják Schwarzit. Mivel a film is ennek illően indul, a kevésbé jártas nézők számára óriási csavarként érkezett a leleplezés: itt bizony a rendőrbácsi a rosszfiú. Robert Patrick T-1000-rese vizuális mérföldkő volt, a karakter pedig még jobb gonosz lett, mint Arnold az elsőben. Az akkor rekord büdzséjű mozi nagy hatást ért el, Patrick pedig többször is visszatért a szerepbe, mint például a Wayne világaban és Az utolsó akcióhősben. A franchise azóta eléggé döcög, és a legutóbbi részben is láttuk a T-1000-rest, de ha elfelejtettük, hát nem hiába. A nálunk forgatott idei epizód biztosan vízválasztó lesz a franchise szempontjából.
Ernst Stavro, Blofeld (James Bond filmek, 1963-2015)
A James Bond gonoszok önmagukban is megérnének egy videót, de ha valakit a legnagyobbak közé kéne emelni, akkor az a 007-es ősellensége. Bár Blofeldnél vannak jobban megírt és eljátszott ellenfelek, popkulturális jelentőségében egyértelműen az eleinte arctalan, macskasimogató kéz a nyerő. Még Bigyó felügyelő ellenlábasát is róla mintázták, Dr. Genyáról pedig nem is beszélve. Pár a háttérben megbúvó szerep után a Csak kétszer élszben kapott először főbb szerepet a karakter, ami folyamatos színészváltásokkal három filmet kihúzott. Az Őfelsége titkosszolgálatábanban maga Kojak, azaz Telly Savalas játszotta a figurát, viszont Donald Pleasence alakítása joggal maradt a leghíresebb, hiába is próbálkozott legutóbb Christoph Waltz a karakterrel.
Andy Serkis – Gollam (Gyűrűk ura trilógia, 2001-2003)
A leghíresebb fantasy-kaland se maradhat ki egy ilyen összeállításból, ám ahogy a Marvelnél, úgy itt is szoros a verseny. Maradva a Marvelnél használt logikánál, itt Gollamra esett a választás, hisz megvalósítása a filmiparra elképesztő hatással volt. Andy Serkis és a mockup technika úttörése ‘drágaság’ volt a javából, viszont nem csak a mozikra, a videojátékokra is jelentősen kiterjedt hatása. Persze emellett kellett Serkis alakítása és Peter Jackson rendezése is ahhoz, hogy igazán emlékezetessé válhasson a karakter.
Szilánk (A hihetetlen család, 2004)
Mr. Irdatlanka annak idején Mr. Irdatlan legnagyobb rajongójaként és Wannabe Robinjaként mutatkozott be, de amikor hőn szeretett szuperhőse szilánkosra törte szívét elöntötte a bosszúvágy. Irdatlanka magából egyszerre Tony Starkot és James Bond gonoszt faragva, bázisát és egyik zenetémáját Blofeldtől nyúlva, másfél évtized után mindent megtett, hogy még gazdagabbá tegye magát, azonban vesztére nem Elzát kereste fel ruhájának tervezésekor.
Rutger Hauer – Roy Batty (Szárnyas fejvadász, 1982)
A nyáron elhunyt Rutger Hauer által megformált Nexus-6-os a létezéséről elmélkedik, minél többet szeretne élni, és el akar jutni Teremtőjéhez, ami nála nem merül ki egy „jajj, Tervezőm!” felkiáltásban. Mindent bevet céljának elérésében, de igazából sokáig csak azért ellenség, mert Decardnak ő a célpontja. Lépései és cselekedetei mind érthetőek, ám egyszer átlép egy olyan határt, amiből már nincs visszaút. Hauert és karakterét még többnyire azok is elismerik, akik amúgy nem nagyon tudnak mit kezdeni ezzel a megosztó adaptációval.
Hans és Simon Gruber (Die Hard trilógia, 1988-1995)
A Gruber testvérek közül meglepően sokan csak az Alan Rickman által alakított idősebb Hanst szokták kiemelni. Az igaz, hogy ő kellett ahhoz, hogy ma Bruce Willisre nagy akcióikonként tekintsünk, de a Nakatomi torony sablonos megszállójánál azonban mégis komplexebb karakter az öccse. Simon csak mondja a magáét és főhősünk pedig jó harmadik részhez mérten még nagyobb zűrből kell kimásszon, hogy megmentse a várost. Jeremy Irons-hoz még egy megtanult, de végül kivágott magyar mondat is társul, az pedig szinte biztos, hogy Gruberék a legemlékezetesebb terrorista testvérpár, akiket láttunk.
Jake Gyllenhaal – Louis Bloom (Éjjeli féreg, 2014)
Rengeteg médiakritikus film létezik, ilyen a Hálózat és a Kánikulai délután is. Nagyon erőteljesek, az előbbiben van szerepbe beleőrülés, utóbbian pedig hősnek beállított gonosztevő, de a témában a frissebb alkotások is átütőek tudtak lenni. Ilyen a részben már az internetes katasztrófaturizmusnak is beintő Éjjeli féreg, ahol Jake Gyllenhaal félelmetesen jó játékkal hozta le Louis Bloom figuráját. A film a kattintás vadászat legsötétebb bugyraiba visz el, néha igencsak nyers módon, és nagy kár hogy kimaradt az Oscar-mezőnyből.
Christoph Waltz- Hans Landa (Becstelen brigantyk, 2009)
Gonoszok terén Tarantinónak se kell a szomszédba menni. Ettől függetlenül mikor az első egyértelműen komolyan vehető és domináns rosszfiújával előrukkolt 10 éve a rendező, akkor az nagyot szólt. Az angol nyelvterületen akkor még ismeretlen Christoph Waltz berántásáért egész Hollywood hálás volt, meg is dobták az Oscarral, de az osztrák színészzseninek máig sem sikerült kitörnie ebből a szerepből.
Christian Bale – Patrick Bateman (Amerikai psycho, 2000)
Ugyan Christian Bale már gyerekkora óta benne volt a filmszakmában, sőt, még Spielberggel is forgatott, karrierjének talán legnagyobb kitörése Patrick Bateman volt, amivel véglegesítette helyét az A-listás sztárok között. A ’80-as években induló sztori voltaképp egy alternatív Wall Street farkasa, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy tőzsdézés mellett nem a pénzszórás és drogozás, hanem az indíték nélküli sorozatgyilkolás főszereplőnk hobbija. A filmből Bale nélkül készült egy folytatás is, de ez nem érdemel sokkal többet a kötelező megemlítésen túl.
Hannibal Lecter (Hannibal-trilógia, 1991-2002)
Hannibal Lecter karaktere igencsak közkedvelt és több film készült belőle, mint ahány könyv íródott és akkor még nem is említettük a sorozatot Mads Mikkelsen címszereplésével. Első megformálója Brian Cox volt az 1986-os Az embervadászban, ám nem véletlen, hogy nem innen ugrik be az első képkocka, ha meghalljuk a Hannibal nevet. Az 1991-es A bárányok hallgatnak Hannibálja tartja a legkisebb játékidőt kapó, mégis Oscart érő szerep rekordját, hiszen Anthony Hopkins mindössze csak 16 percet volt jelen a filmben… Na de az a 16 perc, igazi csemege volt.
Wesley Snipes – Simon Phoenix (A pusztító, 1993)
A filmben egy ilyen világot látunk, mikor bizonyos bűnözőket börtön helyett hibernálásra ítélnek, és így teremtik meg a bűnözésmentes 2030-as éveket. Na ekkor ébred föl Simon Phoenix, aki így aztán elszabadulhat, hiszen a rendőrök nincsenek hozzászokva bárminemű törvénysértéshez és alkalmatlanok a feladatra. Sylvester Stallone és Wesley Spines akcióvígjátéka tele van klasszikusabbnál klasszikusabb beszólásokkal, és a ’80-as-’90-es évek esszenciájával.
Martin Scorsese és Robert De Niro párosa, avagy a Joker-film ihletői (1973-1991)
Bár a Joker egy DC film, ahol más ismerősök is felbukkannak, a készítők elhatárolódtak attól, hogy konkrét adaptáció lenne alkotásuk. Nem hiába volt egy ideig Scorsese is producer, hiszen a mozi leginkább három klasszikus filmjének összemosása, amikben mind Robert De Niro főszerepelt. A két régebbire az előzetesekben is találunk utalásokat és történetük is összecseng,. Az 1976-os Taxisofőrben a vietnámi veterán Travis Bickle megelégeli korának Amerikáját és a 12 éves Jodie Foster által alakított prostit akarja kihúzni a mélyből, ám ebbe „némileg” beleőrül. Az 1982-es A komédia királyában egy sikertelen humorista, Rupert Pupkin szeretne rivaldafénybe kerülni és bekattanásában ezért mindenre képes. De Niro Joker-béli szerepe kompletten erre utal, csak kifordítva. Az 1991-es A rettegés foka remake-ben a színész karaktere már alapból egy taktikus pszichopata és ez volt egyben De Niro életének talán legfélelmetesebb alakítása.
Joker (DC filmek, 1966-)
A ’60-as években Cesar Romeróval kezdődött az adaptálás, majd harminc éve Tim Burton hozta el nekünk a több szempontból is mérföldkő Denevérembert, ahol Jack Nicholson lubickolt parádésan a szerepben. Egy évre rá elkezdődtek a legendás rajzfilmsorozat munkálatai Mark Hamill-lel, aki azóta Jokert kb. 30 portékában szólaltatta meg, két animáció pedig még a mozikba is eljutott. Nicholson után jó ideig féltek újra moziba küldeni Jokert, ám Christopher Nolan megtette, és Heath Ledger egy másik generáció meghatározó alakja lett.
Tény, hogy a színész tragikus halála és posztumusz Oscarja is kellett ahhoz a mítoszhoz, ami még ma is övezi, de éppen ezért és a sok kivágott jelenet miatt egyértelmű volt, hogy Jared Letónak semmi esélye nem lesz megnyerni a „ki a jobb?” vitákat. Pedig a sok hiányzó jelenete alapján biztos jobb volt annál, mint amit végül láthattunk. Azonban még ez előtt, 2015 tavaszán tűnt föl a Gothamben az eddigi legtöbb időt kapó Joker, amit Cameron Monaghan alakított. Bár csak a sorozat 20 részében szerepelt, alakítása rendes kihívója Nicholsonnak és Ledgernek. Nem egyszerű mezőnybe érkezett tehát Joaquin Phoenix, kíváncsian várjuk, hogy mit tudott összehozni!
Ennyi lett volna mára, de hamarosan hozzuk a második részt, és addig is, ha ne felejtsetek feliratkozni a THEGG YouTube-csatornájára, ahol még több témában, még több érdekességről nézhettek videókat.
Szólj hozzá!