Örökké veled? / Eternity > Bemutató ideje: december 4.
Amikor kiderült a nagy hír, hogy a Netflix felvásárolja a Warner Bros. stúdiót és streaming üzletágát, Hollywood és az internet azonnal két táborra szakadt. Sokan rettegtek az újabb óriásfúziótól, mások viszont úgy látták, ez az egyetlen esély a túlélésre. Bár a Paramount az utolsó pillanatban próbálkozott egy csábító, készpénzes ajánlattal, a Warner mégis a Netflix részvény-készpénz konstrukcióját választotta. Elsőre furcsának tűnhet a döntés, de ha a felszín alá nézünk, azonnal értelmet nyer minden. Ez az üzlet ugyanis nem a pillanatnyi nyereségről, hanem a hosszú távú stratégiáról és egy kegyetlen piac túléléséről szól. Vizsgáljuk meg, miért járt jobban a stúdió ezzel a friggyel.
A technológiai fölény mindent visz
Papíron talán furcsának tűnhet a Warner Bros. Discovery döntése, de a gyakorlatban ez volt az egyetlen járható út. A stúdió ugyanis nem csupán vevőt választott, hanem jövőt is. A Paramount Skydance érve végtelenül egyszerű volt: több és zsebből azonnali készpénzt tettek le az asztalra. A pénz önmagában azonban nem oldja meg a Warner legnagyobb problémáját, vagyis azt, hogyan tudnának globálisan és következetesen profitot termelni a hatalmas tartalomtárukból. A Netflix technológiai háttere viszont több mint egy évtizede pontosan ezt csinálja. Az ajánlórendszerük, a felhasználói felületük és a lokalizációs képességeik lehetővé teszik, hogy a régi tartalmakat is eladják, és ne hagyják őket porosodni az algoritmusok mélyén – ami az HBO Maxnál sajnos gyakori gond volt.
Itt jön a lényeges különbség: a Paramount számára ez a felvásárlás lélegeztetőgép lett volna, a Netflixnek viszont gyorsítósáv. A Paramount évek óta küzd a talpon maradásért, és még a közelmúltbeli átalakítások ellenére is csak egy közepes szereplő az óriások között. Észak-Amerikán kívül nem tudják eladni a Paramount+ nevű szolgáltatásukat, helyette Európába SkyShowtime néven érkezett az összeboronált streaming felületük a Universal Pictures kiadóval. Az ő ajánlatuk egy kétségbeesett, nagy kockázatú kísérlet volt a felzárkózásra. Ezzel szemben a Netflixnek nincs szüksége a Warnerre a túléléshez, „csak” a növekedéshez. Ha partnert választasz a következő húsz évre, érdemesebb azt választani, aki nem kapkod levegőért már a startvonalnál.
Globális uralom és a presztízssorozatok jövője
A Paramount könyvtára erős az amerikai piacon, de nemzetközi szinten labdába sem rúg a Netflix mellett. Márpedig a Warner jövője – a blokkbaszterek, az animék és a presztízssorozatok – a globális közönségtől függ. A Netflix már olyan címekkel bizonyította, mint a Nyerd meg az életed vagy a Lupin, hogy képes nemzetközi tartalmakból világsikert kovácsolni. A Warner legnagyobb gondja a fúzió előtt éppen a globális egység hiánya volt; a Max terjeszkedése lassú és döcögős volt. A Netflix ezt a problémát egyetlen tollvonással megoldja: minden cím azonnal elérhetővé válik világszerte, profi marketinggel és szinkronnal.
Sokan joggal tartanak a Netflix hírhedt „két évad és kasza” modelljétől, de a helyzet most más. A cégnek égető szüksége van a minőségi, „hosszú lefolyású” tartalmakra, hogy megtartsa az előfizetőket, az HBO stílusú programok pedig tökéletesen betöltik ezt az űrt. Ted Striphas, a Coloradói Egyetem médiaszakértője szerint ez az egyesülés a régi média technológiai átalakulását jelképezi: „Amit régen szórakoztatásnak hívtunk, az ma már egyre inkább technológia.”
Striphas kiemelte, hogy a Warner „több mint száz évnyi nagyon erős szellemi tulajdonnal” rendelkezik, ami a Netflix terjesztési rendszerével párosítva verhetetlen kombináció. A szakértő szerint: „Ez határozottan egy erődemonstráció.”
Ráadásul a Paramounttal való egyesülés két hagyományos óriás nehézkes összeolvadását jelentette volna, amit a versenyhivatalok is szigorúbban vizsgálnának. A Netflix üzlete – mivel leválasztja a hagyományos tévécsatornákat – sokkal tisztább jogi helyzetet teremt, és simább utat biztosít a jövőbe.
