Denzel Washington és Antoine Fuqua rendező trilógiája szórakoztató, bár biztonsági játékot játszottak A védelmező 3. részével. A filmsorozat sikere annak köszönhető, hogy Washington hidegvérrel alakítja a kormány bérgyilkosát, Robert McCallt, Fuqua kíméletlen akciójával párosítva. A színész-rendező páros a 2001-es Kiképzés óta folyamatosan együtt dolgozik, amit egyben Washington karrierjének egyik legjobbjaként tartanak számon. Ez a régmúltra visszanyúló kapcsolat érezhető a legújabb résznél is, noha a folytatás élvezete nagyban függ attól, hogy milyen elvárásokat támasztunk. Ha azt szeretnéd látni, ahogy Denzel azt csinálja, amihez a legjobban ért, és brutálisan, könnyedén leszámol a gengszterekkel, akkor imádni fogod ezt a filmet; amennyiben viszont valami mélyebbre vágysz, akkor A védelmező 3. sok kívánnivalót hagy maga után.
A történet kezdetén Robert McCall Dél-Olaszországban találja magát, ahol inkább önbíráskodóként számol le egy halálos maffiával, de nem az Egyesült Államok kormányának a megbízásából, és a válaszra egészen a film zárójelenetéig kell várnunk, hogy mégis mi motiválta McCall-t, hogy ilyen messzire merészkedett az otthonától. Nagy árat fizet ezért, a nagy mészárlás közben súlyosan megsebesül, és elveszti az eszméletét. Később egy Enzo nevű nagylelkű orvos (Remo Girone) otthonában találja magát egy közeli tengerparti városban. Lassú gyógyulása során egyre közelebb és közelebb kerül a városlakókhoz. A paradicsom nem tart örökké, mivel kiderül, hogy a maffia, amely után McCall kezdetben nyomozott, a helyi közösséget rettegésben tartja. Főhősünk fejébe veszi, hogy megtisztítja a várost, ám ezúttal egy új szövetségessel teszi mindezt. Emma Collins (Dakota Fanning) CIA-ügynök segítségével McCall saját kezébe veszi a törvényt, és igyekszik igazságot szolgáltatni ebben a kis olasz városban.
Egy nagyobb rejtély kezd kirajzolódni az olasz maffia és a közel-keleti terroristák között, miközben Robert McCall egyre jobban belekeveredik. Ahhoz képest, hogy az epikus fináléval kecsegtet, a harmadik rész sokkal személyesebb és szelídebb az akciójelenetek számát tekintve. A franchise-hoz visszatérő Richard Wenk író sokkal inkább egy a karakterre fókuszáló történettel állt elő, több időt adva McCallnak, hogy elgondolkodjon múltjának szörnyű tettein. Fő bérgyilkosunkat a kor fizikailag és érzelmileg is megviselte. Washington alakítása erőteljesen támaszkodik erre az aspektusra, és a könyörtelen gyilkos néhány friss, váratlan oldalát mutatja meg. Vajon meddig tudja McCall még folytatni a vérontást? Vajon az lesz a végzete, hogy úgy haljon meg, miközben azt csinálja, amihez a legjobban ért, és ki fog emlékezni rá, ha már nem lesz? Ehhez hasonló gondolatokat fogalmaz meg A védelmező 3.
Az alapfelvetés jó, a kivitelezés annál rosszabb. Az egyik fő problémája a filmnek, hogy a felsorolt témákat a lehető legkiszámíthatóbb módon érintik. A védelmező 3. végül is egy olyan film, amit már láttál korábban. A város megmentője a jól bevált köröket futja a városban, a történet kiszámítható, váratlan és meglepetéseket ne keressünk a sztoriban, ami nem feltétlenül jelent még rosszat, de ahogy már a bevezetőben is írtuk, ennél többet vártunk. Néha jobb beérni egy ismerős történettel, minthogy valami újjal álljanak elő. Ez tökéletesen adja vissza Antoine Fuqua eddigi munkásságát. A rendező sokszínű, de annál vegyesebb fogadtatást kapott filmjei után. A feszültség a tetőfokára hág a film nyitójelenetében, csakhogy a kétórás játékidő során ez szépen csökken, a végére pedig már semmi izgalmat nem találunk a történetben, mert úgy is tudjuk, miként fog végződni McCall kalandja. Hiába egyszerű a cselekmény, az izgalmas pillanatok, amelyekben Denzel tündökölni tud, túlságosan távol esnek egymástól.
A legnagyobb probléma, hogy túl sokáig kell várni arra, hogy valami váratlan vagy meglepő történjen. Vagy legalábbis valami érdekesre. A film erőssége abszolút Denzel Washington, ismételten bizonyítja, hogy miért is ő Hollywood egyik legnagyobb sztárja. A színész még azokat a pillanatokat is feldobja, amikor a forgatókönyv gyenge pontjaira érünk. Robert McCall alakítása továbbra is nagyon szórakoztató, közel egy évtizednyi szerepvállalás után. És a film dicséretére legyen mondva, hogy bár a tempó túl lassú, a gonoszok is meglehetősen lassan állnak fel, az idő pedig ellenük dolgozik, végezetül pedig McCall megadja nekik azt, amit megérdemelnek: könyörtelen, durva kivégzést az olasz maffiának. Őszintén szólva ezért bocsánatos bűn a film harmadik felvonása, mert bár a történet nagyon lapos és gyenge az utolsó részben, a bérgyilkos kivégzési stílusa kárpótolja a rajongókat érte.
Fináléként harangozták be a filmet, ellenben mindent mondhatunk rá, csak azt nem, hogy kielégítő befejezése a trilógiának. Karakterfejlődés csak elvétve, cserébe jól megöregedett Washington karaktere. A bemutató előtt Dakota Fanning karaktere jelentette a legnagyobb rejtélyt, hogy kit fog játszani a színésznő, akivel Washington csaknem 20 éve nem játszott egy filmben. Az eredmény kiábrándító lett, tekintve, hogy többnyire expozícióban kap szerepet Fanning. Ezekkel még nincs is olyan nagy baj, sokkal nagyobb problémát jelent, hogy egy kezünkön meg tudjuk számolni az emlékezetes akciójeleneteket, pedig ennek a filmnek pont az lenne a lényege, hogy egymást érjék az észvesztő akciórészek, ahogy tette azt a John Wick: 4. fejezet stábja. Akárcsak McCall, úgy a franchise is elfáradt a harmadik részre, újat nem tud mutatni, gyakorlatilag harmadszor veszünk jegyet arra a filmre, amit 2014-ben már eladtak nekünk.
VERDIKT
A védelmező 3. azoknak fog tetszeni, akik a hibák ellenére újra látni akarják Denzel Washingtont a filmvásznon. Antoine Fuqua és Robert Richardson operatőr izgalmas látványvilágot hozott össze harmadszor is, amely méltó a moziélményhez, bármilyen szűkös is. Denzel pedig, mint mindig, most is remekel, és ez a kombináció bőven elég ahhoz, hogy a rajongók mellett mások is jegyet váltsanak a filmre. Bár A védelmező 3. közel sem szól akkorát, mint az első rész, a finálénak pedig pocsék, azonban Washington és Fuqua páros mint mindig, most is képes valamit átadni az eredeti film varázsából.
Szólj hozzá!