A Black Adam című filmet már játsszák a mozikban, és egy rossz szó nem érheti a DC Comics legnagyobb antihősét megformáló Dwayne Johnsont ebben a szerepben, sajnos semmi szeretheti nincs ebben a filmben, amit úgy vezetettek fel, mint a DCEU újrakezdése. Nagyobb volt a füstje, mint a lángja, vagy azt is mondhatnánk, nagyon hangos volt a markegintkampány a bemutató előtt.
Röviden magáról a történetről annyit, hogy 5000 évvel azután, hogy az egyiptomi istenek összes hatalmát ráruházták, és rögtön örök fogságba vetették, egy különleges lény kiszabadul a sírja börtönéből. Black Adam (Dwayne Johnson) visszatér a világba. És nagyon dühös. De ez a világ már egészen más, mint amit megismert. Más szabályok szerint élünk, más gépeket használunk, másban hiszünk. Ő azonban továbbra is csak egyet akar: igazságot szolgáltatni – és továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az igazság az, amit ő annak hisz. Nagyon sajátos véleménye van róla, hogy mi igazságos és mi nem az: de szinte legyőzhetetlen erővel áll ki mellette.
Az elmúlt néhány évben másról sem hallhattuk, minthogy a DC Extended Universe hatalmi hierarchiája megváltozik Black Adam érkezésével. Bár tagadhatatlan, hogy Dwayne Johnson címszereplő antihőse egy kegyetlen, szinte megállíthatatlan rosszfiú, és abban is egyetérthetünk, hogy jobb filmet érdemelt volna, mint amiben találja magát. Összevisszaság figyelhető meg az egész filmben. Nehezen követhető akciójelenetek – 20 perc engem már fárasztott, zavaró volt a sok önismétlődő akciójelenet -, rosszul elsült poénok, és idegesítő mellékszereplők uralják a filmet, a nevetséges Malekith főgonoszról már nem is beszélve.
Nemcsak a karakterek bemutatása vérszegény, de maga a történet is hasonlóan gyenge; Khandaqot egy sci-fibe illő katonai erő tartja megfélemlítve, amikor Teth-Adam felébred, az Igazság Társaságát pedig Amanda Waller arra kéri (aminek semmi értelme nem volt), hogy bebörtönözzék az antihőst. Eközben az Intergang vezetője, Ishmael Gregor egy koronát próbál megszerezni, ami átváltoztatja őt a démoni Sabbáccá, hogy uralkodhasson Khandaq felett. Az eredeti ötletek kevéssé érvényesülnek, és az, hogy egy anyát és az idegesítő gyerekét is beleszuszakolták a történetbe, hogy megpróbálják földbe döngölni Teth-Adamet, nem sokat segít a helyzeten. A célt próbálták szolgálni, de megfosztanak minket attól, ami sokkal izgalmasabb dinamikát hozhatott volna Adam és az Igazság Társasága között.
Na igen, az Igazság Társasága. Ennek a négyfős csapatnak van egy repülőgépe, amit gyakorlatilag lemásoltak az X-Menekről, még a felszállást és a kastélyt is lemásolták a Marveltől. A csapat vezetője a nagyon komoly Sólyommadárban és Doctor Strange sisakos hasonmása, Dr. Sors (a karakterek mindig is hasonlóak voltak, de meglepő, hogy képességeik tekintetében a karakterek mennyire közel állnak egymáshoz, amikor a DC valami teljesen mást is csinálhatott volna). Hozzájuk csatlakozik még Atomcsapás – úgy néz ki, mint Deadpool, és úgy viselkedik, mint Pókember – és Ciklon, akiről csak annyit tudunk, hogy jól bánik a szelekkel. Szégyentelen, ahogy bemutatják ezeket a karaktereket, mennyire félvállról veszik őket a filmben, és egy-két mondattal elintézik őket. Nemcsak a kritikusokat, de a rajongókat sem fogják meggyőzni. Úgy kell őket elképzelni, mint a DCEU B-listás Igazság Ligáját. Pozitívum is szóljon mellettük, néhány akciójelenetben kiveszik részüket, és még nevetünk is rajta, de semmi több.
Többet látjuk Aldis Hodge karakterét, a szolid Sólyomembert a képernyőn, és remek ellenpontja Johnson gyilkos antihősének. Pierce Brosnan keveset van a képernyőn, de akkor nagyon odateszi magát, kár érte, hogy ilyen keves szerepet kapott a filmben. A Ciklon szerepében Quintessa Swindell, ő aztán tényleg alig kapott játékidőt, pedig többet szerettünk volna belőle, mindössze annyi maradt meg, hogy látványosak a képességei. Egyedül Noah Centineo lóg ki a sorból, a zöldfülű karaktere több másik szuperhős karizmáját próbálja lemásolni kevesebb sikerrel, és a film után erősen megkérdőjelezhető, hogy látjuk-e még Atomcsapást a jövőben.
A sok rossz mellett van, amiben mégis erős a Black Adam, és az a főszereplő. Johnson poénjai átjönnek, és kétségtelenül ő a megfelelő színész Black Adam életre keltésére. A visszaemlékezéseket okosan használják fel az eredettörténet kibontására, így a stáblista végére a DCEU egy olyan új tagját ismerhetjük meg, aki valóban hatással lehet az univerzumra. Akár a Shazam-családdal való összecsapás, akár Superman ellen, akár az Igazság Társasága ellen, ami remélhetőleg izgalmasabb névsorral büszkélkedhet, mint a most megismert karakterek. Johnson sziporkázik és nagyon élvezi magát a szerepben. Őszintén szólva nehéz hibát találni az egykori profi pankrátor munkájában. Szinten mindenben gyengélkedik a film, de egy rossz szó nem érheti Johnsont.
Legyen szó gyenge vizuális effektekről, amelyek miatt könnyen észrevehető az átmenet az élőszereplős és a CG karakterek között, vagy egy olyan gonosztevőről, aki minden idők legrosszabb gonosztevők listáján fog szerepelni a képregényfilmeknél. Jaume Collet-Serra rendező epikus és izgalmas látványt nyújt, amit a rajongók és a hétköznapi mozilátogatók értékelni fognak, de a túl sok lassított felvétel és a harcjelenetek egy idő után csak ismételni tudják önmagukat, és ez nem segít Adam Sztykiel, Rory Haines és Sohrab Noshirvani gyenge forgatókönyvén. Ha a felsorolt hibákhoz hozzávesszük még a zavaró hangsávokat és az unalmas mellékszereplőket, akkor a DCEU egyik legrosszabb produkcióját láttuk, nem pedig a hőn áhított újrakezdést, amiről ódákat zengtek a premier előtt.
A kritikák után biztosak vagyunk benne, hogy a következő hetekben azzal jönnek majd a készítők, hogy Black Adam a rajongóknak készült. Az igazsághoz tartozik, hogy a DC-rajongók valószínűleg sok mindent szeretni fognak a filmből, többek között a stáblista utáni jelenettől orgazmusig jutnak. Ha a Warner Bors. Discovery úgy tekint erre a filmre, mint a DCEU megmentőjére, sok jóra nem számíthatunk a következő években sem.
VERDIKT
A Black Adam egy buta, ostoba film, és még szeretni sem lehet, de ha két órára ki tudják kapcsolni az agyukat, és élvezni tudják azt rengeteg akciót és a sok rossz viccet, miközben a The Rock brutálisan gyilkolja embereket, akkor valószínűleg maximálisan elégedettek lesztek. Ha azonban többre vágytok egy képregényfilmtől, akkor a Black Adam egy újabb csalódást keltő produkció a szuperhős-adaptációk idén a Morbius és a Thor: Szerelem és mennydörgés után.
Szólj hozzá!