Taylor Sheridant azzal vádolják a bíróságon, hogy egy 2016-os tervből lopta a Yellowstone alapötletét

Itt állíthatod be, hogy a Google keresőben elsők között szerepeljen a Wide Screen

Plágium vádjával nyújtott be bírósági keresetet Lauren J. Salkin író Taylor Sheridan ellen, azt állítva, hogy a forgatókönyvíró az ő 2016-os koncepciójából lopta el a nagysikerű Yellowstone című sorozat alapjait. A benyújtott dokumentumok szerint a vádlottak között szerepel a Paramount, a 101 Studios és az Elevate Entertainment is. Az írónő korábban Sovereign Nation címen mutatta be saját neowestern drámáját Sheridan menedzsmentjének, ahonnan az a válasz érkezett, hogy a neves alkotó sajnos nem ér rá televíziós projektekre. Ezt követően a Paramount csatornánál alig pár hónappal később zöldutat kapott a nagyszabású széria, amely kísérteties hasonlóságokat mutat Salkin elutasított tervezetével. Az alábbiakban górcső alá vesszük a jogi eljárás részleteit és a felperes által kiemelt konkrét forgatókönyvbeli egyezéseket.

Szerzői jogi vita és párhuzamok

A benyújtott kereset alapján a széria nem véletlen egybeesésekre épül, hanem szándékos másolás eredménye. „Sheridan azonban egyáltalán nem volt elérhetetlen a televíziós projektek számára. Ehelyett ő és mások Salkin szerzői jogi védelem alatt álló művét használták fel a Yellowstone megalkotásához, amelynek első epizódját 2018. június 20-án adta le a Paramount Network” – áll a benyújtott bírósági keresetben.

Kövess minket Facebookon is!

Salkin jogi képviselői kiemelték, hogy a törzsi kaszinó köré épülő politikai hatalom, a területfejlesztési csaták és a zóna-korlátozások hiánya mind az ő koncepciójából származnak. Emellett az írónő az eredeti terveiben Danny Hustont és Gil Birminghameket javasolta a főszerepekre, akik később a megvalósult sorozatban is kísértetiesen hasonló pozíciókat kaptak meg.
„A művek objektív összehasonlítása során ugyanaz a jól átgondolt szerkezet köszön vissza: a kaszinó köré szerveződő politikai hatalom, az szokatlan földfejlesztési mechanizmusok által szított konfliktusok, a hasonló drámai funkciót betöltő jelenetek, valamint ugyanazon színészek párhuzamos szerepei. Ez messze nem a közös műfajból eredő egybeesés. A hozzáférés lehetőségével és az időzítéssel együtt mindez határozottan a másolás tényét támasztja alá” – állítja a felperes.