Egy nem mindennapi kissrác története, akit egy sárkány nevelt fel.

Az alapelképzelés ismerős lehet, nem új dolog, hogy egy magára hagyott kisgyereket az állatok nevelnek fel. A dzsungel könyvéből Maugli élete ismerős lehet. Ám ebben a történetben egy sárkány dajkálta az árvát – Pete-t (Oakes Fegley) -, miután egy tragikus baleset során elvesztette szüleit. Pete találkozik a sárkánnyal, és kölcsönösen segítik egymást az erdő mélyén. Elsőre soknak tűnt, és elcsépelt sztorinak indult, de ahogy az idősíkon haladtunk előre a történetben, és ismertük meg a karaktereket, és Elliott-ot a sárkányt, úgy szerettük meg a filmet.

Éveken át két jóbarát módjára észrevétlenül éltek az erdő mélyén, míg egyszer csak Pete túl merésznek bizonyult, s a helyi vadőr (Bryce Dallas Howard – a Jurassic World eszméletlen tudósa) lánya (Oona Laurence) meg nem pillantja a vadonlakót a lombok között. A történet folytatásában ez pedig azt is jelenti, hogy fény derül a legendára, a sárkányra, akit már látni véltek hajdan az erdőben, de bizonyítani még nem tudták a létezését. A fiúról megtudják, hogy hat éve elvesztette a szüleit, és értetlenül állnak a dolog előtt, hogy élhette túl egyedül az erdőben. A főszereplők közben megpróbálják feltérképezni az erdőt, és választ keresni a kérdésekre: ki segített a fiúnak, és mi volt az a lény, amit láttak félszemmel.

A cím ellenére a film nem a sárkányról szól, mert a film rendezője David Lowery nem a nagy zöld óriásra, CGI-effektre hegyezte ki a filmjét, hanem az emberekre. És pont ez lehet a film sikere is. Elmondhatjuk ez lett a rendező első igazán nagy filmje, korábban shortokban (rövid filmekben) utazott, de most a Disney valamit látott benne, és felkérte a sárkányos mitológia újrafilmezésére. Ahogy utaltunk rá, a film nem a lényre, különös képességeire, hanem az emberi kapcsolatok és belső tulajdonságok bemutatására fókuszál. Többet vannak képernyőn a város lakói, mint maga a főszereplő, Elliott, a sárkány. Töményen és lassan adagolja a rendező a film adalékait, amik a humor, érzelem, dráma és látvány. Egyszerűen ebben a filmben nem lehetett mindent tökéletesen kidolgozni, ez történt a karakterekkel is. Szép számmal jönnek-mennek a nagyobbnál nagyobb színészek, de a játékidő hiánya miatt nincs idő kibontakozniuk, megismernünk jobban őket. A film legbájosabb, és legkedvesebb karaktere a Bryce Dallas Howard által megformált Grace vadőr, aki egy családcentrikus minta anyuka, aki mindent megad a gyerekének. Jack (Wes Bentley) a férj, aki a kételkedő apuka szerepébe bújt, és aki a sárkány láttán felbuzdul, s amiből később baj is kerekedik. Az eszelős és rivaldafényt kereső Karl Urban karaktere, Gavin, aki nem hisz a szemének, és nem a cukira vett zöld sárkányt látja Elliott-ban, hanem a pénzt. Utóbbiakkal tényleg csak elvétve találkozhatunk a filmben, de nem is ez volt a cél. A gyerekeket célozták itt meg, de a film mondandója a felnőtteknek is példa lehet, mert az emberi tulajdonság jó és rossz oldala is egyszerre kibontakozik a filmben – de szerencsére a szívükre hallgatnak a főszereplők, s happy-end-del fejeződik be.

A rendező nem csak forgatta a filmet, de a történetet is remekül szőtte a sárkány köré. Egy percig sem fordul meg a néző fejében, hogy a stúdió szándéka az lett volna, hogy még egy bőrt húzzunk le Elliott-ról. Jól kidolgozott szkriptet erősíti a remek színészi gárda – sokszor elmondtuk már, hogy a rossz történetet egy erős színész felhúzza, de ott ezt nem mondhatjuk el, egyszerre erősek. Dicsérnünk kell a számítógépeseket is, a szőrszálaktól, az arckifejezésig egy kedves és élethű sárkányt készítettek a filmhez.

VÉGSZÓ

Fogyasztásra ajánljuk kicsiknek és nagyoknak egyaránt, még akkor is, ha azt hiszed, hogy ezzel a történettel már találkoztál. A Disney megmerte lépni, hogy újra ismert történethez nyúlt, s mindezt egy eddig „ismeretlen” rendezővel az élén. A végterméket első perctől az utolsóig lehet szeretni, annyira aranyosra és kedvesre sikerült Elliott-ot megfilmesíteniük. Remek családi moziban lesz részed, ha beülsz erre a kalandra.