Cyber-szex, kokainos partik és sztárok: meglepő lett Madonna Confessions II kisfilmje

Állítsd be, hogy a cikkeinket mindig az elsők között lásd a Google keresőben

Miután Madonna váratlanul egy pop-up koncertet rendezett a New York-i Times Square-en, kiadta a Confessions II – The Film című zenés kisfilmjét, mely egy vizuális élmény az érkező új albumhoz. A kisfilm azonban nem egy hagyományos videóklip, ez egy hatalmas kritika a mai popzenei iparra, a mesterséges intelligenciára és egyúttal egy visszaemlékezés is Madonna karrierjére.

Madonna újfent felborzolja a kedélyeket új filmjével

20 évvel azután, hogy Madonna diszkókirálynőnek öltözve és az ABBA zenéjére mintegy visszahozta a halálból a dance-pop műfajt és saját karrierjét is a Confessions on a Dance Floor albummal. A Pop Királynő idén jelentkezik a Confessions II lemezzel, amely nemcsak egy folytatása a 2005-ös elődnek, hanem annak kibővítése és egy reflektálás is a mai popzenei iparra. Korábban már szivárogtak hírek a film londoni forgatásáról, amelyek alapján még azt sejtettük, hogy egy videóklip lesz, ám a Confessions II – The Film annál sokkal több. Egy kiáltvány az szórakoztatóipar és a média ellen.

Kövess minket Facebookon is!

Ahogy Madonnától megszokhattuk a film nagyon erős szimbólumokat és metafórákat használ, amelyet sokszor csak a legelvetemültebb rajongói ismerhetnek fel. A 13 perces film elején Madonnát körül veszik kamerák és reflektorfények, melyek amolyan vallató fényekként is funkcionálnak. Az üzenet világos: a hírnév megöli a magánszférát („I traded fame for love without a second thought”), írja a Madonna HU rajongói portál posztjában.

A klip innen vált nagyon szürreálissá és disztópikussá. Madonna egy ködben botorkál, ahol nők nemi szervéből zöld lézerfények csapnak fel. A jelenet akár egy Black Mirror epizódba is beleillene, s a hasonlóság nem véletlen. Madonna így szólal fel a szórakoztatóipar elgépiesedése, a mesterséges intelligencia és a tárgyiasítás ellen. Ezt belső nézetes (first-person) autós üldözések követik, majd Madonna betér egy klubba, ahol Julia Garner a fiatal énjévé változik a True Blue korszakból. Ugye Garner lett volna az, aki eljátssza Madonnát a Universalnál tervezett életrajzi filmben, amely végül meghiúsult. Majd itt találkozik Sabrina Carpenterrel, hogy előadják a Bring Your Love című számukat, amely egy erős fricska a zeneipar ellen, ahogy a női énekeseket kihasználják, tárgyiasítják és kritizálják.

Madonna több alteregója is megjelenik a filmben. A leginkább kritizált és nagyon provokatív jelenet egy férfi mosdóban játszódik, amelyet Madonna kék Dolce & Gabbana latex ruhába (egyfajta kifordított Material Girl szerelésben, vagy a Ray of Light albumborítójának esőkabátja) megszáll, amely szimbolikája annak, ahogy a Pop Királynője módszeresen megszállta, majd átformálta a férfiak uralta médiatereket, kezdve a Like a Virgin klipjével az MTV hajnalán. A WC-ben egy vad szexjelenet, majd a kokain felszippantását imitáló Kate Moss szupermodell jelenik meg, miközben felcsendül a Dancateria című dala, amelyet a legendás New York-i éjszaka klub ihletett, ahol Madonna karrierje is elindult. A vad partiban megjelenik Moss mellett Richard E. Grant (Star Wars: Skywalker kora), Gwendoline Christie (Trónok harca), Debbie Mazar (Madonna régi barátja) és Benedict Cumberbatch is. De rajtuk kívül még cameózik a filmben, Arca, Archie Madekwe, Cole Palmer, Honey Dijon, João Pedro, Odessa A’zion és Shygirl.

A film vége felé átváltunk rózsaszínbe, amely egy pillanatra megnyugtatja a nézőt, hogy mégis csak a Confessions világában vagyunk. Majd váratlanul áttörik az üvegfal és leomlik a negyedik fal, megjelennek a kamerások és arcul csap a valóság. Még egy apró utalást is kapunk a Deeper and Deeper című klipre, amikor banánt esznek a TV előtt. A végén belép Madonna legidősebb lánya, Lourdes Leon, aki egy „Cut, bitch” felkiáltással elvágja a filmet, amely egyúttal a Popkirálynő felszólalása is a zeneipar és a kritikusok ellen.

A Popkirálynő 60 felett is képes megbotránkoztatni

Confessions II – The Film rendezői David Toro és Solomon Chase, vagyis a TORSO. A filmet először egy szűk közönségnek mutatták be New Yorkban a Tribeca fesztiválon június 5-én, amelyet hosszú állótapssal fogadtak. A film a Confessons II album első hat számát dolgozza fel. Így sorban haladva hallható a filmben az I Feel So Free, a Good for the Soul, a One Step Away, Bring Your Love, Danceteria és a Read My Lips. Az albumot Madonna és régi szerzőtársa Stuart Price írták, akivel a 2005-ös albumot is elkészítette.

A Pop Királynője tehát ismét megmutatta, hogy még mindig ő a popzenei ipar álló csillaga, egy élő legenda, aki ahelyett, hogy a saját karrierjén és slágerein nosztalgiázna 67 évesen és milliárdos bevétellel a háta mögött, veszi a bátorságot és újfent beint középső ujjal mindenkinek, aki az ő művészetét és világnézetét kritizálta és annak az új technológiának, amely szépen rabul ejti a művészeket és a társadalmat is. Hiszen abban a korban, amikor az algoritmus, a TikTok és hasonlók határoznak meg és elemeznek mindent, akkor jön Madonna és arra szólítja fel a közönségét, hogy tedd el a mobiltelefonodat és élj a pillanatnak, legyél részese.

Éppen ezért szándékos a filterezett énekhang, a túlzott vizuális effektek, mind arról szól, hogy a technológia miként uralta le a szórakoztatóipart. A Confessions II lemez július 3-án jelenik meg digitálisan és számos fizikai kiadásban is.