Gonosz halott: Égj! (2026) • (18e) • amerikai misztikus horror-fantasy, 110 perc – Bemutató ideje: július 9.
Itt állíthatod be, hogy a Google keresőben elsők között szerepeljen a Wide Screen
Hét éves szünet után jelentkezett Madonna új albummal Confessions II címen, amely egy szellemi örököse a 2005-ös Confessions on a Dance Floor diszkólemeznek. Az új lemez producere újfent Stuart Price, akivel ott folytatták, ahol 20 éve abbahagyták és egy vérbeli dance-pop, house mixet tettek le az asztalra, amely egyszerre reflektál Madonna legjobb korszakaira, egyúttal az utóbbi évek megpróbáltatásaira és a popzenében végbement változásokra is. Madonna és Price rengeteg elektronikus hangzással kísérleteztek, a dalszövegek pedig kíméletlenül őszinték és az egész koncepció nagyon spirituális mondanivalót kapott, miközben a lemezt alapvetően klubokba szánták. A Confessions II vitán felül Madonna legjobb munkája az elmúlt 20 évből.
A kritikus és a rajongók is odavannak Madonna új albumáért
Július 3-án jelent meg Madonna új lemeze, a Confessions II, amely valósággal lenyűgözte a hallgatókat. A kritikusok egyhangúan pozitív véleménnyel vannak róla, szinte mindenki egyetért abban, hogy ez a Pop Királynő legjobb lemeze a 2005-ös Confessions on a Dance Floor óta. Többen kiemelték Madonna érett és letisztult énekhangját, a jól megírt dalszövegeket és Price zseniális produkcióját. Az album az elejétől a végéig egy minőségi, átgondolt és remek hangzású munka lett.
Kövess minket Facebookon is!
A Billboard cikkében már megpedzegette, hogy a Confessions II jó esélyekkel indulhatna a 2027-es Grammy-díjátadón. Madonna karrierje során már 7 Grammy-díjat zsebelt be, de 2010 óta nem nyert ilyen díjat. A cikk szerint a Confessions II bátran nevezhetne a legjobb dance/elektronikus album díjáért, de akár a legjobb dal és az év albuma díja is szóba jöhet. Utóbbit Madonna legutóbb az 1998-as Ray of Light lemezért nyerte el.
Akárhogy is alakul, a Confessions II már most 2026 egyik legjobb poplemeze. Madonna tavaly visszatért régi kiadójához, a Warner Recordshoz, amelynél legnagyobb sikereit érte el. Utóbbi három lemeze az Interscope-nál jelent meg, amely együttműködés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Confessions II (mint a 15. stúdióalbuma) egyszerre ünnepli a Pop Királynője több mint 40 éves karrierjét és új utakat nyit meg a klubzene és a pop irányzatainak is.
Vallomások és rituális táncok a Confessions II albumon
Az album címe egyszerre utal a koncepcióra (mint a Confessions Part I folytatása és szellemi örökösére), másrészt meg arra, hogy Madonna és Price újra együtt dolgoztak. A lemez alapvetően egy dance-pop, house, EDM gyűjtemény, de Price rengeteg irányzattal kísérletezett, minden szám más-más elektronikus műfajt képvisel. A fő műfaji irányza Ahogy az első Confessions lemez, úgy a második is úgy van megalkotva, mint egy DJ mix, a számok folytonosak, egymást követik megszakítás nélkül, ahogy egy klubban játszanák le őket. A 16 számból álló lemez így egy folytonos, 64 perces tömény tánczenei élmény. Egyúttal egy vizuális album is, hiszen a lemez első hat számát egy kisfilmben dolgozták fel Confessions II – The Film címen.
Madonna az album fő témájaként a tudatosságot és a szabadságot jelölte meg, amelyek egy sajátos önmegvalósításban és spiritualitásban jelennek meg, a táncparkett pedig ennek a helyszíne, amely egyszerre szentély a valóság elől elmenekülve és a szabad önkifejezés tere. Hasonlóan az első Confessions albumhoz.
Az I Feel So Free cím nyitószám mintegy bevezeti a hallgatót ebbe a rituális térbe és a deep house, diszkó hangzással megteremti az atmoszférát. Madonna és Price visszanyúltak a chicagói house és a detroiti techno eredeti korszakához. A szám alapját Lil Louis 1989-es French Kiss dala képezi, de Giorgio Moroder zenéi is fellelhetők. Madonna suttogó, sejtelmes hangon énekel, miközben misztikus és erotikus elemek keverednek. A második dal, a Good for the Soul egy elektronika, UK garage, trance szám, amelyben Madonna a tudatosságról énekel, egyúttal túlvilági töltetű is. A One Step Away egy EDM és trance keverék, amelyben synth és funk elemek vegyülnek. Madonna egy kiáltványt fogalmaz meg arról, hogy a tánczene több mint aminek látszik, a táncparkett pedig egy rituális tér. A dal egy rögtönzésből született, Madonna a felvétel közben improvizálta a dalszöveget.
A Bring Your Love talán a Confessions II legnagyobb slágere. Ez egy duett Sabrina Carpenterrel, amelyben Madonna meghívja a fiatal popénekest, hogy együtt kifejezzék a zeneipar és a streaming felületek tárgyiasító és beskatulyázó számszerűsítő világát. Madonna itt kifejezte ellenszenvét az őt bírálók felé, amelyhez nagyban hozzájárult az Universal Picturesnél tervezett és meghiúsult életrajzi filmje. A dal a művészi önkifejezés szabadsága mellett érvel, szemben az algoritmikus popzenei iparral. A dal egy house és dance-pop szerzemény, amely az Inner City 1988-as Good Life számát idézi.
A Danceteria című dal a címe alapján is megidézi a legendás New York-i éjszakai klubot, amely Madonna törzshelye is volt és ahol elindult a zenei karrierje is. Ez a diszkó és French house hangzású szám, amely Lou Reed Walk on the Wild Side című dalának refrénjét dolgozza fel. A Vogue-hoz hasonlóan Madonna felsorolja azoknak a neveit, akik akkoriban fontosak voltak számára, beleértve barátait és kollégáit is. A Read My Lips egy eurodance és latin pop táncdal, amelyben spanyol gitárok és batucada dobok is szólalnak meg, a dalszöveg pedig a meghiúsult szerelmekről és hazugságokról szól. Madonna itt duettet énekel a Feid nevű kolumbiai énekessel angolul és spanyolul is.
Az Everything című szám már egy kísérletezős house és techno hangzást ad, amely sokban hasonlít az 1990-es Justify My Love dalhoz. Madonna itt arról énekel miként találjuk meg a fényt a legnagyobb sötétségben is. A kabbalista világnézet szerint a fény és a sötétség nem a jó és a rossz ellentéte, hanem a teremtés dinamikus folyamata. A fény itt egy isteni kinyilatkoztatás, míg a sötétség az anyagi világba való betagozódás állapota, mely szükséges a szabad akart és a szellemi megvilágosodás eléréséhez. A Love Sensation egy pulzáló elektronika, house és diszkó sláger, amelyet többen Kylie Minogue és Daft Punk hasonló szerzeményeihez hasonlítanak. Madonna itt az őszinte örömről és szeretetről énekel, az album legpozitívabb tánczenéje is egyúttal.
Míg a lemez első felét az atmoszféra megteremtése és a kinyilatkoztatások megfogalmazása jellemzi, addig a második fele már a lélek mélyére evez és itt jönnek elő Madonna legőszintébb vallomásai. A Love Without Words egy kísérleti house, acid house és italo disco szám, egy óda a tánczenéhez, amelyben Madonna egy transzcendentális élményben fejezi ki a klubzene lényegét.
A Bizarre egy hangosabb és sötétebb EDM szám, amelyet Martin Garrix készített el. Ebben Madonna kíméletlenül egy kékszemű filmsztárról énekel, amely burkolt utalás első férjére, Sean Pennre, akivel viharos és rövid ideig tartó házassága volt. A School már egy kísérletezős synth-pop és techno szám, nagyon sötét ritmussal és ütőhangszerekkel. Madonna itt a tanárát kéri, hogy olyasmit tanítson neki, amit még nem tud. A kritikusok szerint ez egy eufemizmus egy tiltott tudásra, pontosabban a szexuális edukációra. A dal nagyban idézi az Erotica és a Bedtime Stories albumok világát.
A Fragile talán a legérzelmesebb szám az albumon, hiszen ebben a drum and bass hangzással aláfestett balladában Madonna a nemrég elhunyt fivérének, Christopher Ciccone-nak állít emléket és bocsát meg neki. A My Sins Are My Savior egy hip house dal, amelyben francia nyelven is énekel Madonna és Stromae is. Ugyancsak a szűk látókörű emberek ellen fogalmaz meg kritikát. A dal hangzása abszolút az Erotica lemez house stílusát idézi. A Betrayal talán a Confessions II legsötétebb dala. Ez egy minimalista trip hop szám, amelyet Erik Satie klasszikus zongora műve, a Gnossienne No. 1. alapjára kevertek. A számot jól bevált producere, Mirwais Ahmadzaï szerezte, a dalszövegben pedig Madonna őszintén vall néhai mostohaanyjáról, Joan Ciccone-ről és a köztük lévő nehéz kapcsolatról.
A The Test már egy boldog kitárulkozás trip hop és ambient hangzásban. Itt Madonna egy duettet énekel legidősebb lányával, Lourdes „Lola” Leonnal, aki újabban szintén énekesi pályára lépett. Madonna Little Starként nevezi lányát, amely egyértelmű utalás a Ray of Light számára, mintegy keretbe is fogja az elmúlt közel 30 évet is. Akkoriban még lánya születését ünnepelte, most pedig a köztük lévő anya-lánya kapcsolatot rendezik, mintegy feloldozásként. A L.E.S. Girl dal tökéletesen zárja a lemezt. Egy álomszerű dal, amelyben Madonna a sztársága előtti életről és New Yorkról énekel, visszatérve a kiindulópontra, ahol kezdődött, ott végződik felfogással.
A Confessions II esszenciális Madonna élmény, a legjobb és legkreatívabb korszakait idézi. A Confessions csak a keret hiszen olyan albumokat idéz meg hangzásban és mondanivalóban, mint az Erotica, a Bedtime Stories vagy a Ray of Light. A house és techno stílusok keveredésén túl Madonna őszintén vall magánéletéről és karrierjéről, amelyhez foghatót a Like a Prayer vagy az American Life lemezeken hallhattunk korábban. A Pop Királynő visszatért és megmutatta, hogy 67 évesen még mindig ő a legjobb ebben a műfajban és hogy a tánczene akkor igazán jó, ha van mondanivalója is.
A Confession II most elérhető digitálisan és fizikai lemezes formátumokban is. A teljes album meghallgatható a Spotify és a YouTube alábbi linkein.
