“Esélyem, mint trójai falónak az ascoti derbin” – mondogatta a gyerekkori barát, mikor ugyanabba a nívós középiskolába jelentkeztünk. De aztán mégiscsak osztálytársként kezdtünk szeptemberben. Nos, mindez csak azért jutott eszembe, mert én és a golf…. hát meglehetősen távol állunk egymástól, ahogy ezt a legtöbben ugyanígy elmondhatják. Persze aki elég régóta tol videojátékokat, az tuti belefutott már legalább egy példányba a műfajból, s mivel nekem ez jó hosszú időszak, többször is előfordult ilyen alkalom az évek során.
Persze azért szakértőnek még csak véletlenül sem mondanám magam, a műfajjal való találkozásaim legtöbbje inkább a poénos oldalról történtek, vagy inkább a minigolf és hasonló szösszenetek tudtak behúzni valamennyire. A PGA Tour sorozat viszont nagyon is komoly. Olyannyira, hogy igencsak hosszú múltra tekinthet vissza, 1990-ben jelentkezett az első része (“szomorú” tény, de azzal én már játszottam is Amigán). A széria házigazdája a kezdetektől fogva az Electronic Arts volt, az EA Sports portfóliójának kezdetektől része volt tehát ez a sportág is.
Hiába rétegjáték a golf, ezek a játékok nagyon is megtalálták a közönségüket, sőt egy időben komoly rivalizálás volt a műfajon belül más legendásnak mondható szériákkal (Jack Nicklaus, Links, Microsoft Golf). Az EA szekere azonban jól ment, mint ahogy egy bizonyos Tiger Woods nevű úriemberé is, aki gyakorlatilag a PGA játékok arca és névadója lett 1998-tól kezdve másfél évtizeden át. 15 év azonban hosszú idő és menet közben Woods hírneve is megkopott (nem kis részben a személye körüli botrányok hatására), valamint az EA vezetőségében is változások álltak be (John Riccitiello 2013-ban lemondott a cég vezetőségéből), így elkerülhetetlenek lettek a változások. 2014-ben nem is jelentkezett új epizód, rá egy évre pedig már Rory McIlroy mosolygott (persze csak képletesen, mert valójában nem is) a játék dobozán. Ez azonban nem volt elég az üdvösséghez és mivel a játék nem hozta a korábbi számokat, így a nagy múltú sorozatot kegyetlenül elkaszálták.
Kellett egy pár esztendő, hogy valaki fel merje kaparni a maradékokat és ez ki más is lehetett volna, mint a 2K Games. Megszerezték a széria jogait, leszerződtették a HB Studiost, akik számtalan EA Sports játékba besegítettek az elmúlt évtizedekben és amúgy 2014-ben elindították saját golfjáték sorozatukat, a The Golf Clubot. A frigy első gyümölcsét még óvatosan csak The Golf Club 2019 featuring PGA Tour névre keresztelték, de az idei változat már megkapta a PGA Tour 2K21 címet, jelezvén, hogy a felek hosszú távban gondolkodnak.
Mit lehet elmondani egy professzionális sport szimulátorról? Pláne ha az ember nem is annyira van otthon a témában, mert ugye az egészen más felállás. Idén egyszer már belefutottam ebbe a problémába. Nyilván az egyik legfőbb ismérv, hogy mennyire élethű a dolog és mennyire sikerül átvinni a képernyőkre a valódi sport hangulatát. Ahogy az eddigiekben is leírtam, mindezt én most inkább “műkedvelő” (értsd: nem szakértő) szemüvegen át fogom kivesézni.
Ahogy az egy hivatalos licenszet birtokló játéktól elvárható, természetesen a PGA Tour 2K21 valós helyszíneket és a sportág nagyjait is felvonultatja. Nem akarok álszent módon olyan neveket sorolni, amikről és akikről fogalmam sincs, inkább praktikus módon linkelném a vonatkozó sajtóanyagot. Természetesen saját játékost is kreálhatunk, tulajdonképp ezzel is indít a játék, amellett hogy végigveszi velünk az irányítás minden csínját-bínját. A tutorial azonban mégsem sikerült unalmasra, mert érthetően és rugalmasan adja át a játék a tudást, valamint a készítők nem akarták mindenáron megreformálni a műfajt, így ha valaki már játszott más golfjátékkal, akkor nem lesz nagyon idegen a kezelés.
Azt kell hogy mondjam, hogy a kezelhetőség nagyon is jól sikerült, nem kell pilótavizsgát tenni egy sikeres elütéshez, ugyanakkor megvannak azok a kis finomságok is, amelyek valószínűleg a profik igényeit is kielégítik, mégsem feltétlenül szükségesek a magamfajta amatőrök számára, hogy mégis sikerélményük legyen. Az egyik legjobb dolog az a kis segítség, amit akkor kapunk, amikor a labdát már eljuttattuk a greenre. A végső gurítás előtt kaphatunk egy kis csíkot ami kirajzolja, hogy merre fog gurulni a labda az aktuális beállításokkal. Persze mivel itt már a terepviszonyokat is látjuk, hogy merre lejt a talaj, az egyszer lekérhető információból ki lehet számolni, hogy melyik irányba kell finomítani. Aztán jöhet az elütés és az imádkozás, hogy sikerüljön is a tervünk.
A grafika lehet mondani, hogy jól sikerült. Nem kiemelkedően szép a játék, de hangulatos a környezet, és változatosak a pályák. Egyedül talán abba tudok belekötni, hogy túlságosan plasztikus a hatás és a nézők is kicsit baltával faragottak. Ilyen szempontból manapság már egy jófajta open world játékban (pl. Red Dead Redempiton 2) élethűbb, vagy inkább úgy mondom, hogy hihetőbb környezetet kapunk. Itt is akadnak állatok a pálya mentén olykor, de nagyon művi az egész, mintha egy kitömött példány lenne odabiggyesztve. Néha az árnyékok is megvadulnak, máskor pár textúra kel önálló életre, de ezek már igazából tényleg a kötözködéshez tartoznak.
A játék természetesen mindent tartalmaz, amit egy sportjátéktól elvárhatunk. Gyakorolhatunk külön bármelyik pályán, játszhatunk online és indulhatunk bajnokságban is. Itt több szint van persze, a legkisebb egyetemi ligában mindössze a Top 30-ba kerülés a cél, eggyel fentebb már három tournament győzelmet kell szállítanunk, a végső cél pedig mi is lehet más, mint kivívni a PGA Touron való indulást és persze brillírozni. A sikereink kapcsán különféle itemeket és ingame valutát kapunk, amiből aztán teljesen saját ízlés szerint öltöztethetjük fel a golfozónkat. A játékban még egy manapság divatos pályaszerkesztő is helyet kapott, azonban itt arra kell inkább gondolni, hogy kiválaszthatunk pár alap tulajdonságot, mint setting és a többi, aztán megfelelő csúszkákkal formálhatjuk a nekünk megfelelő minőségűre. Ha viszont sikerült jól eltalálni az arányokat, akkor viszont már kényünkre-kedvünkre berendezhetjük, házakkal, fákkal, illetve millió egyéb objektummal, meg persze nézőkkel. Ha úgy ítéljük meg, hogy jól sikerült, akár fel is tölthetjük a központi szerverekre, hogy más is élvezhesse a végeredményt.
A legfőbb kérdés bizonyára mindenki fejében az, hogy nem válik ez unalmassá igen hamar? Nos igen, ha valaki nem szereti ezt a sportágat, akkor írhatok én itt bármit. Viszont ha valakinek van hozzá affinitása (kis túlzással egy Wormsöt vagy Angry Birdsöt is lehet rokonítani a golffal), akkor megtalálhatja a számítását. Aki élvezi az ilyen fizikai “feladványokat” mint a szél erejének bekalkulálása, vagy a domborzat lejtésének kiszámítása, hogy a különféle ütők tulajdonságait, meg a labda másfajta felületeken való pattanásának mértékét ne is említsem, az igen hamar bele fog tudni merülni a játékba. Ők ugyanúgy mint én, azon fogják magukat kapni, hogy kergetik a birdie-ket és eagle-öket, valamint reménykednek abban, hogy legalább egyszer az életben összejön egy “hole in one”.
VERDIKT
Nem szeretnék füllenteni: amikor valakinek játékot fogunk ajánlani, nem a PGA Tour 2K21 lesz a lista élén. De nem azért mert rossz lenne, hanem mert rétegjáték. Ha valaki eljut odáig, hogy felismeri, miszerint őt tulajdonképp érdekli a golf, onnantól érdekes a dolog. A PGA Tour 2K21 ugyanis teszi a dolgát, becsületes iparosmunka, apróbb hibákkal, hiányosságokkal. Szóval csodát nem szabad várni, de ha valaki szereti a sportágat, akkor mindenképp remek választás és hosszú órákra ott lehet ragadni a képernyők előtt.
Szólj hozzá!