Március 20-án érkezik az Assassin’s Creed Shadows, amely a legújabb rész lesz a szériában. Ennek apropóján cikksorozatunkban járjuk végig az Assassin’s Creed legfontosabb témáit, területeit. Az előző cikkben a főszereplő asszaszinokról írtunk, most pedig jöjjenek az esküdt ellenségeik, vagyis a templomos lovagrend.
Röviden:
- A templomos lovagrend a történelemben és a videójátékban.
- Eredet és hitrendszer.
- Templomosok vagy új frakciók az Assassin’s Creed Shadowsban?
Harcoló katolikus lovagrend vagy titkos társaság?
Ahogy az asszaszinok is valós történelmi gyökerekkel rendelkeznek az Assassin’s Creed világában, úgy ez hatványozottan igaz a templomosokra. Míg az asszaszinokat egy misztikus legenda lengi körbe, addig a templomosok ennél sokkal jobban dokumentáltak a történelemkönyvekben. Mégis a popkultúrában rendre szóba hozzák őket mindenféle összeesküvésekkel és titkos társaságokkal, így bőven szolgáltattak elegendő alapanyagokkal a Ubisoft számára, hogy fiktív főgonoszokat csináljanak belőlük.
A történészek szerint az asszaszinokhoz hasonlóan a templomosok is a 11-13. századi keresztesháborúk eredményeként alakultak ki. 1118-ban kilenc keresztes lovag elhatározta, hogy életét a muszlimok által folyamatosan zaklatott zarándokok védelmének szenteli. Alapítójuk Hugues de Payns által vezetett rend tagjai a Krisztus szegény lovagjainak (pauperes commilitorum Christi) nevezték magukat. A lovagokat II. Balduin jeruzsálemi király vette pártfogásába, aki Jeruzsálemben, az egykori Salamon-templom helyén telepítette le őket. Lakhelyük miatt kezdték a Templom lovagjainak, vagy egyszerűbben templomos lovagoknak (fratres militiae Templi) hívni őket. A lovagok egyesítették magukban a keresztény szerzetesi és a harcos lovagi életeszményt.
A birtokaik mellett számos kiváltságot is kaptak a templomosok, pl. a pápa kivette őket a püspöki joghatóság alól és egyházi tizedet sem kellett fizetniük, hasonlóan a ciszterci szerzetesrendhez. Ennek nyomán hamar elterjedtek Európa szerte, befolyásuk a királyokéval vetekedett, egyedül a pápa parancsolhatott nekik. A rend hanyatlása egybeesett a keresztes hadjáratok beszüntetésével.
A 13. századra a keresztények végleg feladták a Szentföldet, így a lovagrendek léte is megkérdőjeleződött. Azok a rendek, akik a harc mellett betegápolással is foglalkoztak megmenekültek, a templomosokra ez sajnos nem vonatkozott. Végül IV. „Szép” Fülöp francia király egy jól megszervezett akcióval a teljes királyságában egy éjszaka alatt perbe fogta és koholt vádak alapján elítélte a rend összes tagját 1307. október 13-án. Fülöp elérte V. Kelemen pápánál, hogy feloszlassa a rendet. Akik nem fogadták el a hamis vádakat, azokat 1314-ben máglyán élve elégették, köztük az utolsó nagymestert Jacques de Molayt is. Ezzel végleg megszűnt Krisztus szegény lovagjainak rendje.
Eredetük és történetük az Assassin’s Creed játékokban
A történelem lapjain a templomosok csupán 200 éven át léteztek, az Assassin’s Creed világában korokon átívelő a történetük, akárcsak az asszaszinoknak. A templomosok eredetét is az ókori Egyiptomban kell keresnünk. Szemenhkaré fáraó i. e. 1334-ben megalapította az Ősök Rendjét azzal a céllal, hogy az Isu által hátrahagyott Éden Ereklyéket felhasználva politikai és vallási szempontból is uralkodjanak az emberiség felett.
Az Ősök Rendje szétterjedt az ókori világban, túlélték a királyságokat és birodalmakat is. Maszk mögé rejtőzött követőik mindenhol megtalálhatóak voltak, mélyen beférkőzve az államigazgatásba, egyházakba és az uralkodói udvarokba. Alfréd wessexi király tett először kísérletet arra, hogy szembemenjen az Ősök Rendje Isu-pogány hitrendszerével és vérengzésével. Az Ősök Rendjével szemben a templomos lovagrend korai inkarnációját alapította meg a 9. században, amely a keresztény elveket követte. Igazán nagy átszervezésre a keresztes hadjáratok idején került sor, amikor 1118-ban Bernard de Clairvaux felismerte, hogy szorosabb szövetségre lesz szükségük a Római katolikus egyházzal. Így Hugues de Payns vezetésével átszervezték az Ősök Rendjét és létrejöttek a templomosok az Assassin’s Creed világában.
A rövid, kétszáz éves nyilvános működés és az 1307-es események után a templomosok nem szűntek meg, mint a történelem lapjain. Visszahúzódtak a homályba és titkos társaságként munkálkodtak tovább az emberiség feletti kontrollért. A templomosok szinte mindenhol, minden korban megjelentek, s örök harcot vívtak az asszaszinokkal egészen a modern korig.
A 20. századtól már igazi háttérhatalmi erőként működtek, akik a gazdasági és politikai elitben is fontos szerepeket vállaltak. Templomosok egy csoportja, mint Henry Ford, Thomas Edison és Harvey Firestone megalapították az Abstergo Industries vállalatot, amely egy fedőszervezete lett a templomosoknak. A kellő anyagi háttérrel tovább folytak a kutatások az Éden Ereklyék után, amelyben a 21. századra kulcsszerep jutott az Animus gépnek. Az eszközzel újraélhették az emberek DNS-ben tárolt őseik genetikai emlékeit, így pontosabb képet adva az Éden Ereklyék hollétéről. A kutatás nagyját Dr. Warren Vidic és az Abstergo vezérigazgatója, Alan Rikkin végezték. Ebben olyan elrabolt asszaszinokat használtak fel alanyként, mint Desmond Miles vagy asszaszinok leszármazottjait, mint pl.: Callum Lynch.
A templomos fogadalom és hitrendszer
Az asszaszinokhoz hasonlóan a templomosok is három alapelvet követnek és erre esküdnek fel, mely a következő képen hangzik:
- Tartsátok fenn rendünk elveit és mindazt, amiért kiállunk.
- Soha ne osszuk meg titkainkat, és ne áruljuk el munkánk valódi természetét.
- Tegyétek ezt mindhalálig, bármi áron.
A templomosok hasonló zárt közösség, amolyan titkos társaság, mint az asszaszinok. A tagjaiktól feltétlen hűséget és diszkréciót követelnek, a titkokat pedig egészen a sírig is magukkal viszik. A rend elveit felfedő vagy netán veszélyeztető tagokat többnyire megölték, hiszen ezen cselekedetek árulást jelentettek. A templomosok felvéve a kereszténységet hitvallásuk megerősítéseként, amolyan imaként a következő fohászt mondogatták: „A megértés Atyja vezessen minket”.
A templomosok évezredes fennállásuk alatt azt vallották, hogy az egész emberiség örökös békéjének víziója egyesíti őket, és küldetésüknek tekintik a tökéletes rend megteremtését a szüntelen vérontás, kicsinyes viszályok és korrupció kaotikus világában. Az elgondolás idealista és optimista, azonban ennek eléréséhez már korántsem békés eszközökhöz nyúltak. A templomosok hitbuzgó idealizmusa, már-már fanatikussága egyfajta pragmatikus realizmussal keveredik, amely tovább formálódik a technológia és a társadalom fejlődésével.
A templomosok az anarchiától tartva a társadalmi és politikai rend megszilárdításával válaszoltak. Ez viszont többnyire diktatórikus, önkényuralmi törekvésekbe fordultak át, az emberek számára az Ősök Rendje és a templomosok is egy elnyomó hatalommá vált, akik a háttérből irányítják a politikai és vallási elitet. A templomosok etikátlan eszközei magukban hordozták az autokráciát, a korrupciót és az ebből fakadó sebezhetőséget is.
Működésük és a szervezet felépítése
A templomosok szervezeti felépítése erősen hierarchikus. A keresztes hadjáratok idején a rendet a nagymester vezette egyszemélyben. A nagymester helyettese a sénéchal, aki hasonló jogokkal bírt, mint a nagymester háborúk idején. Alattuk a hadi ügyekért felelős marsall állt, így ők hárman képezték a legfontosabb tisztséget a lovagrendben. Utánuk következtek rangban a tartományi vezetők, mint a preceptor vagy commandeur, majd a rendházak, konventek vezetői, a lovagok, szerzetesek és egészen a tanoncok, ahogy haladunk lefelé a ranglétrán.
Az 1307-1314-es ítélet és kivégzés után a templomosok nagyobb nemzetközi terjeszkedésbe kezdtek. A 18. századra már egyértelműen globális szervezetté nőtték ki magukat, amelynek igazgatása nem tartozhatott egy nagymester személye alá. A terjedő felvilágosult eszmékkel és a kapitalizmus térhódításával a templomosok is igyekeztek lépést tartani, így létrejött az úgynevezett Belső Szentély, amelynek kilenc tagja a legfőbb döntéshozó és végrehajtó szerve lett a rendnek. A Szentély megreformálta az szétszórt amerikai, európai és ázsiai rítusokat, amelynek célja lett a monarchiák eltörlése és a kapitalizmus terjedésének segítése. Tartományi szinten az egyes rítusokat továbbra is nagymesterek és fentebb felsorolt hierarchia alkották, de a rendet globálisan onnantól a Belső Szentély irányította.
A kilenctagú szervezet különböző kisebb csoportokra osztható. Az öttagú Vének tanácsa, amolyan tanácsadó, támogató jellegű csoportosulás volt a Szentélyen belül. Nincs direkt kontroll a kezükben, némileg kívül esnek a rend hagyományos hierarchiájából, szavuk mégis nagyon meghatározó a rendben és nagyon befolyásosak is.
Az Őrzők három főből álltak és a legmagasabb vezetői tisztségeket töltötték be. Az Őrzők voltak felelősek a Belső Szentély döntéseinek felülvizsgálatára, mielőtt továbbították volna végrehajtásra. Egyszerre csak hárman lehettek, a 2010-es években Alan Rikkin volt az egyik Őrző.
A legmagasabb tisztséget a Szentélyben a Kereszt tábornoka töltötte be. A személyiségének kiléte teljes titokban volt, csak az Őrzők ismerhették. Ő kapta meg a Szentély döntéseit az Őrzőktől, majd végrehajtotta. A Szentély a 19. században létrehozta a Fekete Kereszt pozícióját, amelynek feladata volt a szervezeten belüli korrupció felderítése és az Éden Ereklyék kutatása. A Fekete Kereszt a Szentélytől függetlenül működött, de befolyásolta sokszor a Vének tanácsa is.
Ez az egymás felé irányuló bizonytalanság lépten-nyomon ott volt a templomosok között, ahogy a rend céljairól is más-más elképzelések születtek. Míg olyanok, mint Alan Rikkin az Éden Almában látták a megoldást az emberiség problémáira, addig a Vének tanácsa és közülük is Ellen Kaye azt hangoztatták, hogy a templomosok a 21. századra elérték a céljaikat. A kapitalizmus térnyerése eredményes lett, az embereket már jobban érdekli a jólét, a biztonság, mint a szabadságuk.
Templomosok vagy új frakciók az Assassin’s Creed Shadowsban?
Tíz év után az Assassin’s Creed Shadows végre újra abban a korszakban játszódik, amikor a templomosok és asszaszinok működtek, szemben az Ősök Rendjével és a Rejtőzködőkkel. Az előzetesek már sejtették, hogy a Feudális Japánba beférkőzött templomosok lesznek az ellenségek. Azonban a fejlesztők elmondása szerint egy Shinbakufu nevű új frakciót vezetnek be a játékba, amely a templomosok helyi ága lehet majd.
Egyelőre semmit sem tudunk erről, az is lehet, hogy több ellenséges frakcióval is találkozhatunk majd Naoe vagy Jaszuke bőrében. Biztosat majd csak a játék végleges változatából tudunk. Az Assassin’s Creed Shadows március 20-án jön PC-re, PS5-re, Xbox Series X/S-re és Apple macOS eszközökre.
Szólj hozzá!