A Transformers szó hallatán a világon minden fiúgyermek szájában összefut a nyál a 90-es évek óta. Megannyi figura, képregény, rajzfilm és nagyjátékfilm jelent meg azóta. Szerény személyem is fanatikus rajongója voltam az alakváltó robotoknak. Azonban valami megváltozott a 2000-es években és számomra már nem égett ugyanaz a tűz a témában. Így noha megnéztem és játszottam szinte mindent a témában, mégsem éreztem még csak hasonló rajongást sem.
Ha lenne valaki aki tényleg nem ismerné a franchise-t, adok egy kis gyorstalpalót. Adott egy transformers nevezetű faj, melyek egyedeit önálló személyiséggel bíró, alakváltó robotok képezik. Alakváltásuk során különböző eszközök, általában gépjárművek formáját tudják felölteni. Így máris könnyebben érthető miért volt ez egy fiúnak hatalmas élmény a 90-es években és miért az még mindig. A legmenőbb sportkocsik, vadászrepülők és hatalmas munkagépek egy pillanat alatt óriási robotokká formálódnak. Persze emellett látványos csatákat is vívnak, ugyanis két csoportra bonthatóak, a jófiú autobotokra és a gonosz álcákra. Harcuk rengeteg féleképpen alakult az éppen aktuális sztorinak azonban mindig kb. a fent ismertetett tények az alapjai.
5 éve jelent meg az utolsó Transformers cím. Mely sajnos annak ellenére, hogy nem volt egy rossz játék, nem fogyott túl jól. Az akkori hack and slash vonalat, mely szerintem igen jól állt a franchise-nak most átugrotta a gyereknek szóló játékokra specializálódott Outright Games és egy valós idejű stratégiát tett le nekünk az asztalra. Na ne számítson senki egy nagyon komoly stratégiai élményre. De remek út lehet ez az arra fogékonyabb lurkóknak a stílus megszeretésének irányába. Kellően egyszerű, így kisebb gyerkőcök is kellő sikerélmenyt fognak átélni, de mégis jól bemutatja a jellemző mechanikákat.
A sztoriba ott csatlakozunk be, amikor az álcák egy igen intenzív támadás során lerohanják bolygónkat. Éppen fejvesztve menekülnénk, amikor Űrdongó, aki ezúttal szerencsére tud beszélni, megment minket. Egy fura kis robot felemel minket a játéktér fölé, így egyből adott is lesz az izometrikus nézet, mellyel a teljes térképet belátjuk. Ha már ilyen jól összemelegedtünk autobot barátainkkal, meg is kérnek minket, hogy segítsük küldetésüket és Optimus fővezérrel találjuk meg az Örök szikrát, mielőtt a gonosz álcák tennék ezt. Felmerülhet a kérdés, hogy miért pont a mi kis törékeny emberi testünk lesz a számukra nélkülözhetetlen segítség, de ilyen logikai bukfencekkel ne törődjünk, lesz belőle elég. Az egy játékos kampány alatt, az elejétől a végéig az autobotokkal lesz szerencsénk hősködni. Az álcák oldalára sajnos nem állhatunk át, pedig ez lehet jótékonyan hatott volna a szavatosságra és kicsit színesebbé is tette volna az élményt. A multi során azonban már bőszen bújhatunk a gonosz karakterek bőrébe is.
A játék ahogy említettem, egy valós idejű stratégia, de annak egy egyszerűbb, gyerekek számára is könnyen emészthető változata. Leginkább talán az X-COM sorozathoz tudnám hasonlítani. Cselekvéseinkért adott számú akciópontokkal fizetünk. Egyes körökben meghatározott számú akciópont áll rendelkezésünkre és ezeket be kell osztanunk, megfelelően kell felhasználni, vagy könnyen juttathatjuk bajtársainkat a roncstelepre. A mozgás és a védekezés mellett háromféle támadást tudunk végrehajtani. Egy alap, mely általában egy sima lövés, egy kicsit erősebb, melynek intenzitását már tudjuk szabályozni a rendelkezésünkre álló pontoknak megfelelően. Valamint egy nagyobb volumenű csapás, melynek erejét az Energon mennyiségünk szabályozza, ergó ha nincs tele nem tudjuk elsütni a mindent vivő támadásunkat. Természetesen egy körben csak egyszer támadhatunk, ezután az ellenfélen a sor, és ezt ismételgetjük, amíg valaki fűbe nem harap a meghívottak közül.
A kampány nem túl hosszú, a 4 felvonásban összesen 20 pályát kapunk. Azonban a játék a vége felé haladva egyre nehezebbé válik, így belefeccölhetünk jó néhány órát. A küldetések azonban nem lesznek túl fantáziadúsak általában csak le kell valakit győznünk, vagy el kell jutni a térkép egy adott pontjára, hogy abszolváljuk a feladatot. Itt fontos megjegyezni, hogy nem árt odafigyelni az adott utasításokra. Lesznek részek amikor hihetjük azt, hogy szinte végtelen mennyiségű ellenfelet kell legyalulni, közben egyszerűen ignorálva őket csak az adott mezőre kellene lépnünk a tovább haladás érdekében. Azonban ahogy közeledünk a végjátékhoz, ott válik majd egyre fantáziadúsabbá is a ránk váró feladatok során, szóval aki kibírja a korai monotonitást, még akár kellemesen is csalódhat. Az ellenfeleink hada elég hasonló lesz és sajnos taktikájuk sem túl különböző, de cserébe a főellenfelek már jóval egyedibbek és fognak is kellemetlen meglepetéseket okozni, főleg ha feltornásszuk a nehézségi fokozatot. Három fokozat közül választhatunk, és úgy gondolom nehézre állítva már edzettebb arcok is találnak méltó kihívást.
Van itt azonban némi feketeleves. Értem én, hogy ez egy gyerekeknek szóló anyag, ám a grafika nagyon puritán. Nem mondanám csúnyának, de a végletekig egyszerű. Ránézésre egy átlag mobiljátéknak mondanám és ez nem is lenne feltétlen baj, csak hát van rajta egy alsóhangon is 12 ezer forintos árcédula. Egy mai hasonló kaliberű mobiljáték pedig ennek jócskán a harmadából is megvásárolható. És értem én, hogy ez azért mégis más, de tartalom és a technikai megvalósítás szempontjából azonban nem sok választja el az említett platformtól. Emellett viszont kiemelném az igen terebélyes és minőségi szinkront. Minden egyes párbeszéd szinkronizálásra került és nem is elhanyagolható munkával. A játékban megszólaló hangok és zenék is rendben vannak. Nem lesz semmi extra, de aminek szólnia kell, az a megfelelő időben és normálisan szólal meg. A játékban többek között fejleszthetjük is robotjainkat, de megmondom őszintén, ez egy méltatlanul elhanyagolt aspektusa a Transformers: Battlegroundsnak. Ugyanis ha szinte semmit sem fejlesztünk, akkor is gond nélkül vehetjük az elénk gördülő akadályokat, így elég feleslegesnek tűnt ez az opció.
VERDIKT
Összességében a Transformers: Battlegrounds egy szuper játék gyerkőcöknek. Pont elég kihívást tartalmaz számukra és a kecsegtető tematikával beszippanthatja őket egy olyan mára már szinte elfeledett zsáner felé, ami rengeteg örömet rejthet a rá időt fordítóknak. Igaz, hogy a grafika kissé puritán, de stílusában szépen kidolgozott és kellően élénk. A teljes szinkron megsüvegelendő és a hangeffektek is rendben vannak. Xbox One X-en a játék stabilan futott, de ezt nem mondanám meglepőnek, látva hogyan is néz ki. Bátran ajánlom azoknak a szülőknek akik csemetéjüket kirobbantanák végre a Fortnite elől és némi minőségi gondolkodásra sarkalnák inkább.
Szólj hozzá!