Wide Screen
Image default
Játékok

TESZT: Captain Tsubasa: Rise of New Champions

Visszatért a legendás kapitány.

Volt idő, amikor nem okozott nekem gondot a korán kelés. Kisiskolás koromban, minden szombat reggel lényegében a felkelő nappal együtt ébredtem, hogy ott lehessek a hétvégi matiné elején. Nem más cím nyitotta ugyanis a rajzfilmek sorát, mint a Tsubasa kapitány. A lelkes futballrajongó fiú története, aki elhatározta, hogy a világ legjobb játékosa lesz, és világbajnoki győzelemig vezeti Japánt. 35 évvel az első rész premierje után, 2018-ban a sorozat egy remake formájában tért vissza, nem sokkal ezt követően pedig bejelentésre került a hozzá kapcsolódó videojáték is. A legendás karakter utoljára Nintendo DS-en tette tiszteletét, így már épp ideje volt, hogy a jelenlegi generáció is megízlelhesse, milyen érzés a legnagyobb fiktív sztárjátékosok, Hyuga, Misaki vagy Tsubasa bőrébe bújni. A Captain Tsubasa: Rise of New Champions pedig remek lehetőséget biztosít erre.

Rendkívül hálátlan feladat sportjáték fejlesztésébe kezdeni manapság. Főleg a legnépszerűbb sport, a futball háza táján bátor a vállalkozás, ugyanis a két nagyágyú mellé szinte lehetetlen felnőni. Az Electronic Arts és a FIFA lényegében végtelen erőforrásait a Konami évek óta nem tudja felülmúlni a Pro Evolution Soccer sorozattal, így nem csoda, hogy kisebb cégek meg sem próbálkoznak a kihívással. A Captain Tsubasa megfontoltan kikerülte azt, hogy meg kelljen ugrania ezeket az elvárásokat, és megteremtette a saját műfaját: egy anime-adaptáció/sportjátékról beszélünk. A 2018-as remake felvételeit és történetét élhetjük át a virtuális futballpályákon, miközben egy árkádosabb, átvezetőkkel és látványelemekkel teletűzdelt sportélményt kapunk.

Ami azt illeti, az árkád határát egészen mesterien sikerült eltalálni. Kisebb változtatásoktól eltekintve a futballjátékoktól megszokott irányítási séma érvényesül. Az alapvető mechanizmusok betanulása rendkívül egyszerű, azonban ha a nehezebb szinteken is meg akarjuk verni a CPU-t, erősen rá kell feküdnünk a gyakorlásra. Nincs túlbonyolítva a taktikai felület sem, mégis lehetőséget ad a pozíciók, csapaton belüli szerepek és célzott edzés megszervezésére, amik meglepően fontos szerepet töltenek be. A komolyabb taktikai analízis lefuttatása és a megfelelő posztok kiválasztása nélkül szinte esélytelenek leszünk a fokozatosan erősödő mesterséges intelligencia ellen a komolyabb téttel bíró mérkőzéseken.

A játék két különböző kampánnyal rendelkezik. Az Episode: Tsubasa keretein belül a főhőst irányítva kell az országos bajnoki címig vezetnünk főhősünk akadémiáját. Ez a szegmens az eredeti anime eseményeit követi, egytől-egyig szerepeltetve a sorozat fontosabb szereplőit. Nincs lehetőség a nehézségi szint optimalizálására, mindegyik ellenfél jelentősebb erőt képvisel, mint a korábban legyőzött, így folyamatos fejlődésre sarkall minket a történet folyása. Ha a kapitány sztorijával végeztünk, kezdetét veszi az igazi móka, az Episode: New Hero. (Rögtön kezdhettek ebben a játékmódban, azonban itt már jóval szigorúbb a játék, érdemes tehát a Tsubasa fejezetben megalapozni a játékmechanikákat.)

A New Hero módban már saját karakterünket alkothatjuk meg, hogy aztán Tsubasa példáját követve, Japán legendájává válhassunk. Ez a játékmód a jól ismert focis címek “Be a Pro” vonalához hasonlítható, ugyanis tényleg a saját utunkra kell fókuszálnunk. Az induláskor három akadémia közül választhatunk, amely hatással lesz a történet folyására és a csapattársaink stílusára is. Természetesen bármilyen poszton megmérettethetjük magunkat, de kérdés nélkül támadóként a legkönnyebb érvényesülni. A lejátszott meccsek után részletes elemzést kapunk a teljesítményünkről. Játékunk aspektusai annak fényében fejlődnek, hogy milyen pontokat érünk el az adott téren. Például jelentősen meg fognak nőni a technikát és a sebességet jelző mutatóink, ha sokat cselezünk a szélső posztokon, cserébe viszont fel kell áldoznunk a védekezést és a testi erőt. Kifejezetten nehéz megtalálni a balanszot, és érdemes már az elején végiggondolni, mire akarjuk helyezni a hangsúlyt.

Egy egészen szokatlan megoldás által növelhetjük összhangunkat a csapattagokkal. Úgynevezett Friend Card kártyákat gyűjthetünk a játék különböző módjaiban elszórt kihívások által. Ezen kártyák szintje jelzi, milyen eredményesen tudunk együttműködni az adott társsal, és milyen mozdulatokat tudunk eltanulni tőle. Maximális összhang esetén kombóra is van lehetőség, ami közös lövést (igen, jól olvastátok, üdv a Tsubasa világában), megnövelt passzpontosságot vagy egyéb jelentős előnyöket old fel. Az alapvetően stílusos és kifejezetten menő speciális védések és lövések minden játékos esetében saját animációt kaptak, azonban ha kellő időt töltünk a játékkal, könnyen unalmassá válnak. Sajnos nincs olyan opció, hogy ezeket át lehessen ugrani, így az unásig ismételt mozdulatok akár száz meccs után is megszakítják a meccs folyását.

A sztori módon kívül több más játékmód is a rendelkezésünkre áll. A Versus szegmensen belül azonnali meccset játszhatunk a CPU vagy barátaink ellen, de büntetőpárbajt vagy egyéni bajnokságot is indíthatunk. A Practice részleg magáért beszél, különböző gyakorlatokkal fejleszthetjük képességeinket, vagy akár teljes edzőmeccseket is futtathatunk. Egy meglepően igényes Customization részleg is került a lemezre, ami lehetővé teszi, hogy részletekbe menően személyre szabhassuk a játékosokat és csapatokat. A csapatok terén a mezek mintázata, a címerek és a felállások terén változtathatunk, a játékosok esetében viszont szinte végtelen a lehetőségek száma. A cipők, mezek és hajstílus mellett az alkalmazott cseleket, szupermozdulatokat és gólörömöket is beállíthatjuk. Ha a rendelkezésre álló opciók nem elégítenék ki igényeinket, egy teljes katalógus is a rendelkezésünkre áll, ahol a kihívások teljesítéséért kapott pontokat költhetjük el új látványelemekre.

Lehetőségünk van saját csapat és játékos létrehozására is. Előbbi opció már a kezdetektől elérhető, bármelyik csapat vagy válogatott játékosait összeválogathatjuk, hogy miénk legyen a legfélelmetesebb haderő. A játékosok terén már szigorít a játék, ugyanis saját focistánkat csak akkor tehetjük be álomcsapatunkba, ha befejeztük a New Hero sztorit. Nem a legszimpatikusabb döntés, de cserébe egy erős, kellően fejlett játékossal gazdagodik a csapat a történet végén. Ha minden játékmódot kitapasztaltunk, akkor is bőven marad teendőnk. A már említett kihívások teljesítése bőven fel fogja adni a leckét a legnagyobb veteránoknak is. Emellett a különböző zenék, legendás csapatok és a sorozatban látott jelenetek feloldása is egy kifejezetten pikáns feladat, így aki a 100%-ra hajt, kösse meg rendesen a stoplisát.

Látvány tekintetében remekel a cím: elképesztően néz ki minden amit látunk. A felújított anime erősebb kontúrjait és színesebb rajzstílusát adaptálták a játék képsoraiba is, és az eredmény lenyűgöző. Tényleg olyan érzés fogja el az embert, mintha a sorozat világába csöppent volna, minden a megszólalásig hasonlít az ott látottakra. Sajnos a néha összeomló textúrákra és a szaggató átvezetőkre ez nem mentség, azonban a dizájn és a meccs közbeni megvalósítása példaértékű.

Különösen örömteli, hogy az animében hallható zenék és indulók hangzanak fel a játék menüjében is. A soundtrack tehát remek lenne, hangok terén azonban nem remekel a játék. A szinkron hiánya az átvezetőkben kissé fájó, főleg hogy csak részleges. Megszólalnak ugyan a karakterek, de nem mondják végig a feliratban jelzett szövegeiket, és a meccs közben elhangzó nyögések/kiáltások is gyakran ismétlődnek. A meccsek alatt végig feszült zene fut, ami elsőre zavaró lehet, azonban egy-egy szorosabb helyzetben valóban képes fokozni a hangulatot. Egy másik furcsa döntés a japán nyelvű kommentátor. Az alapvetően angol közvetítést preferáló futballjátékok után kifejezetten furcsa volt nem érteni egy szót sem abból, amit hallok, de hogy így hitelesebb a japán nemzeti bajnokságban játszani, az tény.

A Rise of New Champions egyik legfurcsább tulajdonsága, hogy elég sajátosan fogja fel a futball szabályait. Sosem az élethű ábrázolásról volt híres a sorozat, de azért az alapvető tényekkel mindig tisztában voltak a készítők. Jelen cím esetében ez nem mondható el. A 30 perces félidők, vagy a szabálytalanságok teljes hiánya olyan dolgok, amiket nem lehet apróságként jellemezni. Ezeken felül a tény, hogy anélkül következik bedobás vagy kirúgás, hogy a labda elhagyná a játékteret, már csak a hab a tortán tipikus esete. Az összkép elég erősen megöli a futballélményt, pedig a remek hangulat a játék egyik legnagyobb erőssége. Hiányzik az érzés, hogy komoly tétért játszol, a futball maga háttérbe szorul a show kedvéért. Ami önmagában nem lenne gond, de mégiscsak sportjátékként akarja megállni a helyét a cím, így kissé kesernyés ezt elfogadni. A játékmenet is megsínyli azt, hogy ingázik a cím a két stílus között. Túlságosan szaggatott, scriptekkel teleszőtt gameplayt kapunk kézhez, amire jellemző, hogy gyakran átvezető videók szakítanak meg egy cselsorozatot, vagy egy bedobás/szöglet előtt töltőképernyőt vállal be a játék. Néha egészen váratlan és abszurd tud lenni egy-egy ilyen jelenet, és teljesen ki is tud zökkenteni a legintenzívebb meccsből is.

VÉGSZÓ

A Captain Tsubasa: Rise of New Champions erős identitászavarban szenved. Egyszerre akar az anime rajongóinak kedvére tenni és komoly sportjáték is lenni, és ezt együtt nem tudja abszolválni. Olykor túl komolyan próbálja venni a futball aspektusát, néha túl árkád és semmibe veszi a szabályokat. Így a gameplay gyakran káoszba fullad, ami fölött a játékosnak legtöbbször nincs is uralma. Ettől függetlenül egy rendkívül hangulatos, egyedi címet tettek le az asztalra a fejlesztők, ami hosszútávon le fogja kötni azokat, akik rászánják magukat a vásárlásra. A legjobb adaptációk között nem fogjuk megtalálni, és a FIFA/PES riválisaként nem fogunk rá hivatkozni, de így is meg fogja találni a saját közönségét. Ha komoly, földhöz ragadt sportjátékra vágytok, kerüljétek el. Ellenben, ha hozzám hasonlóan imádtátok az animét, egy lélekmelengető nosztalgiabomba, ami a hibái ellenére is megéri az árát.

A teszt a játék PlayStation 4 verziója alapján készült, emellett Nintendo Switch és PC platformokon érhetitek el.

Még több a témában...

Mit kell tudni az internet új szenzációjáról, avagy mi is ez az Among Us?

Szarka Roland

TESZT: Mafia: Definitive Edition

Sinka Tamás

Korábban érkezik a Remothered: Broken Porcelain

Fonyódi Dávid

Úgy tűnik, hogy Adblock kiegészítőt használsz, blokkolod a hirdetéseket.

Segítsd a munkánkat azzal, hogy engedélyezed a weboldalon megjelenő hirdetéseket.

Zárd be, ha nem szeretnél támogatni minket | Segítség? Kapcsolat