A DC Studios társvezetője, Peter Safran megtörte a csendet, miután a Supergirl című film mindössze 38 millió dolláros észak-amerikai bevétellel indított a mozikban. A stúdiófőnök a The New York Times lapnak adott nyilatkozatában igyekezett tompítani a kudarc élét, és a filmet egy szélesebb körű, hosszú távú stratégia részeként jellemezte. Sokan máris elhamarkodottan kongatják a vészharangot James Gunn és Safran közös univerzuma felett, ám a szakértők szerint a projektet még korai lenne temetni. Bizonyos lapok ráadásul a közönség nőgyűlöletével próbálják magyarázni a gyenge számokat. A valóságban azonban inkább a minőség, a lagymatag előzetesek és a szuperhősfilmek általános telítettsége okozhatta a problémát. A stúdió mindenesetre bízik a folytatásban, így a rajongóknak nem kell teljesen elkeseredniük.
A DC Studios és a Supergirl körüli viták
Rendkívül érdekes, hogy Peter Safran, a DC Studios filmfőnöke éppen a The New York Times hasábjain törte meg a csendet a Supergirl csalódást keltő, 38 millió dolláros nyitóhétvégéje után. Safran igyekezett enyhíteni a károkat, amikor kijelentette, hogy a mozi csupán a DC Univerzum egy szélesebb tartalomstratégiájának része. „Bár a Supergirl nem felelt meg a bevételi elvárásainknak, ez csak egy eleme a DC Studios szélesebb körű, hosszú távú stratégiájának, amelyben továbbra is bízunk” – fogalmazott. Nyilvánvaló, hogy ilyenkor elindul a magyarázkodás, de van némi igazság a szavaiban. Mivel ez még csak a második film az új érában, elhamarkodott lenne azt mondani, hogy Safran és James Gunn kísérlete megbukott. Ráadásul az októberben érkező Agyagpofa (Clayface) gyártási költsége mindössze 45 millió dollár volt. Azt azonban fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a 2025-ös Superman sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a film csak Amerikában ment nagyot, nemzetközi porondon már nem aratott átütő sikert.
Megkérdőjelezhető döntések a háttérben
Ennek ellenére érthetetlen, miért pont a Supergirl lett a második projekt, ráadásul egy hatalmas, 186 millió dolláros büdzsével. Különösen úgy, hogy a rendező, Craig Gillespie még sosem bizonyított a szuperhősök műfajában, a forgatókönyvíró Ana Nogueira pedig korábban még egyetlen játékfilmet sem jegyzett. A The New York Times ráadásul azzal a „kellemetlen igazsággal” állt elő, hogy a női főszereplős szuperhősmozikat az elmúlt öt évben elutasította a közönség, ami szerintük a nagyrészt férfiakból álló rajongótábor nőgyűlöletét tükrözi.
Példaként a Marvelek (The Marvels) és a Madame Web (Madame Web) bukását hozták fel, ami nevetséges, hiszen az új DC-filmhez hasonlóan azok is középszerű alkotások voltak. Ebben az évtizedben a nézői vélemények gyorsabban terjednek, mint valaha, és alapjaiban határozzák meg a sikert. Szó sincs nőgyűlöletről: a filmet a gyenge minőség, a lagymatag előzetesek és a műfaj túlíteltsége rántotta le. Ma már csak Pókember, Batman vagy Bosszúállók jelentenek biztos sikert. Nem egyszerűen jó filmet kell készíteni, de közkedvelt hőst szeretnének látni a mozinézők, és Gunn és Safran érthetetlen módon azt hitték, hogy ez most sikerült nekik.



Supergirl (2026) • (12) • amerikai kaland-sci-fi, 110 perc – Bemutató ideje: június 25.









