Sok kis kiadó és fejlesztő próbálja meglovagolni a generációváltást.
Minden generációváltás egyik legizgalmasabb pillanata, amikor az új játékok bejelentésre kerülnek, hiszen specifikációk ide vagy oda, ezek tudják megmutatni, hogy mire is alkalmas a hardver. Nem is csoda, hogy a sajtó különösen rá van állva ezekre a címekre, minden kis apró rezdülést megírnak. Továbbá olyan listák készülnek, amelyek arányosan olyan címeket tartalmaznak, amiket már bejelentettek, de semmit nem láttunk belőlük (Starfield), jelen generációs játékok, amelyek valószínűleg kapnak majd nextgen ráncfelvarrást (Cyberpunk 2077, Last of Us Part II.), vagy negédes lázálmok, amelyeknek persze mindig van valami halovány alapja, de sosem lettek bejelentve (Gran Turismo 7, GTA 6, Uncharted 5).
Nem ezekről szeretnénk most írni, hanem a nextgen őrület egy másik vetületéről. Mégpedig hogy ez egy “remek” lehetőség arra, hogy pár kisebb, nevenincs csapat reflektorfénybe kerüljön. Ők azok, akik előjönnek egy középszerű játékkal, és pusztán azért kapnak rengeteg sajtómegjelenést, mert a fejlesztésüket a következő generációra pozicionálják. Sokszor láttuk már ezt, természetesen most sincs ez másképp. Persze nem akarjuk azt mondani, hogy ezek a játékok rosszak lennének, vagy hogy ócsárolni kellene őket, de ha most jelennének meg PS4-re vagy Xbox One-ra, akkor eltűnnének az érdektelenség mocsarában.
A minap bejelentett MicroMan talán ez egyik legjobb példa. A Drágám, a kölykök összementek című filmre hajazó játék majd csak 2021-ben jön, de már most PC mellett PS5, Xbox Series X és Nintendo Switch(!) van megjelölve platformként. Utóbbiból már érezhetünk némi ellentmondást, de ha megnézzük a trailert, akkor bizony érezni, hogy az egész borzasztóan suta. A lengyel Glob Games Studio honlapján szétnézve pedig aligha látunk olyat a korábbi munkáik közt, amitől tátva marad a szánk.
Szintén nagy port vert fel az elmúlt hetekben a Quantum Error, melyből több anyag is megjelent. A trailer egész hangulatos képet nyújt, de az egész render, rendes gameplayt nem kapunk és a játék logója is valami kilencvenes évekből szökött rettenet. Hiába a PS5-ös megjelenés ígérete, ha a címet jegyző Teamkill Media korábbi (amúgy idei) megjelenése, nem éppen kap kedvező fogadtatást.
A német Pixelmad Studios munkája, a Soulborn már egy fokkal biztatóbb, tisztességes iparos munkának tűnik egy indie stúdiótól, de semmiképp nem a becélzott PS5 és Xbox Series X platformokon. Lehet hogy eltöltünk majd vele egy-két kellemes órát egy leértékelés után, de nem úgy fogunk rá emlékezni, mint az új generáció launch játékainak kiemelkedő darabjára.
Kicsit fájó szívvel teszem be az Orphan of the Machine-t is a gyűjtésbe, hiszen mindössze egy ember áll a fejlesztése mögött (Dynamic Voltage Games) és az eredmény nagyon is tetszetős. Az erősen Ecco nyúlás viszont sajnos semmi olyat nem mutat, ami miatt Xbox Series X-et kéne vásárolnunk, simán el tudnánk képzelni One-on is.
S akkor jöjjön a szentségtörés, kakukktojás, vagy nevezze ki hogy akarja. Igen a Godfall egy nagyobb stúdiótól jön (Gearbox), de ne feledjük hogy ők is csak kiadói a cuccnak, valójában a Counterplay Games fejleszti. A játék a tavalyi TGA-n mutatkozott be és azzal várt híressé, hogy gyakorlatilag első hivatalosan elismert PS5 fejlesztés volt.
Szó se róla, a traileren látszik is, hogy nem amatőrök gurigáznak, de ugyanakkor az átütő nextgen erőt sem érezni, ha a szívünkre tesszük a kezünket. Semmi olyat nem látni benne, ami ezen a generáción ne lenne elképzelhető, sőt megkockáztatom hogy a setting és hangulat nincs olyan erős, hogy egy forgalmasabb időszakban, több más ütős cím között nagy figyelmet kapna, ha nem lenne rajta a nextgen címke.
Ahogy fentebb is megírtuk már, nem az volt a célunk, hogy bármelyik játékot lejárassuk, csupán érdemes volt tisztázni, hogy ne ezektől várjuk a csodát. Sőt még csak nem is a nagyobb launch címektől. Igaz, hogy az új konzolok architektúrája nem különbözik annyira a jelenlegiektől, de ez nem azt jelenti, hogy könnyű lesz egyből olyan játékokkal előállni, amitől mindenkinek egyből leesik az álla.
Mire érdemes tehát várni? Természetesen a még ezután következő új bejelentésekre. E3 ugyan idén nem lesz, de helyette más igen, plusz ha a jelenlegi helyzet nem is enged nagy videojáték showkat rendezni, a kiadók meg fogják találni a módját, hogy portékájukat megmutassák nekünk. Szóval csak türelem, sok ütős látnivaló várható az elkövetkezendő hónapokban, amelyekre valóban érdemes lesz várni.
Szólj hozzá!